SZABOLCS ATTILA
SZABOLCS ATTILA
SZABOLCS ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2015. május 20-án nyújtotta be a parlamentnek a Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amely egy 18 jogszabályt módosító törvénycsomag. Tegnap zárult le a 2016. évi költségvetés általános vitája, és a mai nap lesz az adótörvények általános vitája. Adódik a kérdés, miért tárgyalja szinte egy időben ezeket a törvényeket a tisztelt Ház. Azért, mert ez a három törvény szorosan összefügg egymással, ezért ezek együttes tárgyalása elengedhetetlen. Általánosságban elmondható, hogy a mindenkori költségvetés igyekszik a különböző társadalmi szempontokat figyelembe venni, a tárcák szakpolitikai érdekeit érvényre juttatni, és magát a kormányprogramot megvalósítani. A felmerülő költségvetési igények kielégítéséhez azonban pénzügyi fedezetre van szükség, ezért az adótörvények megalkotása különösen fontos, hogy a sok kiadásnak meglegyenek a forrásai.
Tisztelt Képviselőtársak! A kiadásokat könnyebb megbecsülni, azonban a bevételek tervezése már jóval nehezebb, hiszen nagyon sok tényezőtől függ: GDP-növekedés, infláció, árfolyamváltozások, s a többi. Az előttünk fekvő T/4884. számú, a 2016. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat legfontosabb célja a jogharmonizáció annak érdekében, hogy a költségvetés és az adótörvények összhangja megteremtődjön, végrehajtása zökkenőmentes legyen.
Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül ismertessem a törvényjavaslat legfontosabb elemeit. Az államháztartás finanszírozásával és az adósság kezelésével kapcsolatos stratégiai jelentőségű adatok két évig nem lesznek nyilvánosak, ugyanis a finanszírozási terv teljes körű megismerhetősége a piacot olyan, üzleti titoknak minősülő információ birtokába juttatja, amely a lehető legalacsonyabb költségen történő finanszírozást veszélyezteti, piacbefolyásolást eredményezhet, és aránytalan érdeksérelemmel járna az állam pénzügyi érdekei tekintetében. 2016. január 1-je helyett 2020. január 1-jén vezeti be az egykulcsos társasági adót.
A javaslat alapján a kiadási előirányzatok előirányzat-módosítás nélkül is túlléphetők lesznek, hiszen nem tervezhetők meg pontosan azon költségvetési kiadások, amelyek mértékét a jegybanki alapkamat előző évi átlaga befolyásolja, mivel az sem a központi költségvetés tervezésekor, sem a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor nem ismert.
Jelenleg a reklámközvetítő a reklámokat közzétevő, jellemzően médiaszolgáltató reklámbevételeinek az 5-20 százalékát bónuszként kapja az év végén. A kormány ezt a bónuszrendszert el kívánja törölni, mivel az a piactorzító hatása miatt káros. A reklámközvetítők a nagyobb bónuszt nyújtó közzétevőket részesítik előnyben, azaz a potenciális hirdetési felületeket saját érdekeik alapján választják meg, és nem feltétlenül a hirdetői elvárások szerint.
A törvényjavaslat 2015. július 1-jétől átalakítja a stabilitási megtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettséget is. A befektetés feltörése esetén az adó mértéke egy éven belül 20 százalék, az egy évet elérő befektetésben tartás esetén 10 százalék. A hatályos szabályozás szerint csak a negyedik évet elérő befektetési időtartam esetén csökken a fizetési kötelezettség 16 százalék alá.
Az időtartam-változás lehetővé teszi az említett összegek mielőbbi bekapcsolását a gazdasági vérkeringésbe, ugyanakkor az ilyen számlát a jövőben nyitó magánszemélyek számára elkerülhetetlenné válna a minimum 10 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, mindezeket figyelembe véve és véleményt alkotva egy olyan törvényjavaslat került a tisztelt Ház asztalára, amely biztosítja a 2016. évi költségvetés szabályszerűségét, törvényszerűségét, törvényességét a költségvetési törvény elfogadásához. Éppen ezért tartom fontosnak, és kérem önöket, hogy azokat a cikkelyeket, amelyeket a törvényjavaslat módosítani szándékozik, vizsgálják meg, és támogassák szavazatukkal.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
