SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A Fenntartható fejlődés bizottsága két módosító indítványt tárgyalt: az egyiket a Magyar Szocialista Pártból Heringes Anita képviselő asszony nyújtotta be, és nagyjából azonos tartalommal jómagam nyújtottam be egy elhagyó rendelkezési javaslatot, amelyben szerettük volna, hogy a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ne olvadjon be a kormányhivatalokba. Ezt a módosító javaslatot a bizottság többsége elvetette, ebből adódóan sajnos nem lett bizottsági álláspont, és emiatt fogalmaztuk meg az alábbi kisebbségi véleményt.
A mi véleményünk szerint ezen jogszabály-módosító javaslat esetén is felmerülnek az alkotmányosság, az alapjoggal való ütközés szempontjai. Ugyanis az egészséges környezethez való alapjog a régi alkotmányban és a mostani Alaptörvényben nagyjából azonos tartalommal jelent meg, és ebből adódóan az Alkotmánybíróság korábbi döntéseit véleményem szerint figyelembe kellett venni, amelyekben az alaphatározat - amit az Alkotmánybíróság hozott ez ügyben az egészséges környezethez való jog alkalmazásában - elvileg teljes mértékben kizárja a környezet- és természetvédelmi intézményrendszer visszalépését.
Ezt három szinten tette meg korában az Alkotmánybíróság, és fogalmazta meg ezt döntéseiben. Alanyi jogi normák tekintetében: természetvédelmi oltalom feloldása, határértékek enyhítése, védőzónák csökkentése, privatizáció a megfelelően szigorú felügyelet hiányában és a többi. Második részben az eljárásjogi rendelkezések tekintetében: az engedélyezési kötelezettség vagy az eljárásban a szakhatósági közreműködés eltörlésében tiltotta meg. Harmadik részben a szervezeti normák tekintetében: környezetvédelmi és más hatóságok összevonása és megszüntetése. Később a kormányzás azon szabad joga, hogy milyen környezetben és szervezeti formában teszi meg, szintén ezek tilalma alá volt értendő, amit egyébként következetesen alkalmazott is több esetben az alaphatározat tekintetében, amikor például természetvédelmi védelem feloldásáról kellett döntenie.
A tilalom objektív korlát a jogalkotással szemben, fogalmazta meg az Alkotmánybíróság annak idején, a visszalépés tilalma tárgya ugyanis - mint láttuk - mindig jogi követelmény, mégpedig az Alkotmánybíróság értelmezése szerint függetlenül attól, hogy egyébként annak védelmi szintjét eredetileg jól határozták-e meg. Nem vizsgálhatja azt a hatóság, hogy korábban jó volt-e a rendelkezés.
Ezek tekintetében a visszalépést nem lenne szabad feltétlenül alkotmányellenesnek tekinteni, ha a kormányzati szabad rendelkezésbe tartozik, ugyanakkor egy későbbi ügyben, a 439/B/1999. alkotmánybírósági határozatban bizonyítást nyer, hogy a visszalépés akkor is alkotmányellenes lenne, ha nem jár együtt a környezetrombolás kockázatával.
Ebből adódóan a környezetvédelmi szint beolvasztását és tönkretételét véleményünk szerint nem lenne szabad engedélyezni, és a bizottság azt kérte, hogy ezt a kisebbségi véleményt fogalmazzuk meg. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az LMP padsoraiban.)
