LÁZÁR JÁNOS,
LÁZÁR JÁNOS,
LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársam! Először is köszönöm a számomra rendkívül megtisztelő és kitartó érdeklődését, amellyel a külföldi útjaim, külföldi programjaim iránt érdeklődik. Nagyon sajnálom, hogy az informális, részben formális, vagy magánjellegű útjaim foglalkoztatják (Bangóné Borbély Ildikó: Nem mondott ilyet!) és nem a hivatali kötelezettségeim. Tekintettel arra, hogy azt kérdezte képviselő asszony, hogy titkos államügyekről van-e szó, ha titkos államügyekről van szó, akkor természetesen a parlament nyilvánossága előtt erről tájékoztatást nem adhatok; ha pedig a kérdése második részében van igazsága önnek, hogy saját pénzemből fizettem és magánjellegű útról van szó, még egyelőre nem látom elérkezettnek az időt arra, hogy abba bevonjam önt. (Derültség, zaj a kormánypártok és a Jobbik padsoraiból. - Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Még egyelőre?)
(16.10)
Ha komolyra fordítjuk a szót, igen tisztelt képviselőtársam (Közbeszólások az MSZP soraiból.), értékelve a kitartó érdeklődését, meg tudom önnek erősíteni, amit korábban is az Origo becses érdeklődésére és az ön írásbeli kérdéseire is elmondtam, ez pedig az, hogy valóban több alkalommal előfordul, hogy hivatali kötelezettségeim ellátása kapcsán vagy a miniszterelnök úr megbízásából a hivatali kötelezettségek nyilvánvalóan összefüggésben vannak vagy az általam felügyelt Információs Hivatal tevékenységével, vagy az általam felügyelt szakmai területek - például adott esetben Paks is szóba kerülhetne - tevékenységével, vagy a miniszterelnök úr által megbízva jártam külföldön, és járok a jövőben is.
A magyar adatvédelmi, illetve adatnyilvánossággal kapcsolatos szabályok, amelyek kapcsán konzultáltam a korábbi adatvédelmi ombudsmannal, és konzultáltam az adatvédelmi ombudsman személyében a mai Adatvédelmi Hatóság elnökével is, sajnálatos módon - véleményem szerint a nemzetbiztonsági kockázatot is vállalva ezekben a kérdésekben - előtérbe helyezik a nyilvánosság elvét az adatvédelemmel, illetve a nemzetbiztonsági érdekkel szemben.
Az a helyzet, kedves képviselőtársam, hogy azon ügyek vonatkozásában, amelyekben eljártam, azt mondhatom önnek, hogy ma a magyar államnak nem érdeke az, hogy ezeknek az ügyeknek, ezeknek a tárgyalásoknak a menete nyilvánosságra kerüljön. Ha az ön minősítéssel kapcsolatos kérdéseire válaszolnék, láttam, hogy felkészült vagy felkészítették, akkor pontosan tudja, hogy a kérdésre adott válasz önmagában államtitoksértéssel érne föl. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Annyira titkos, hogy nem is tudhatjuk, hogy titkos!)
Ami pedig az utak jellegét illeti, szívesen elmondom önnek, képviselő asszony, amit a nyilvánosságnak elmondtam, és nagyra értékelem, hogy a törvényhozásnak ez a legfontosabb problémája, hogy én az általam kifizetett pénzből hol jártam külföldön, de mégis szívesen elmondom. Három út keltette fel az ön érdeklődését, illetve az Origo érdeklődését, mind a háromról részben vagy egészben én magam tájékoztattam a hírportált. Az egyik egy svájci út, a másik egy londoni út, ahogy ön beszélt erről, és a harmadik út esetében pedig, mint köztudomású, olyan tárgyalásokat folytattam, amelyeket már korábban a válaszomban az ön számára is hozzáférhetővé tettem és pontosan megjelöltem.
Szeretném arról tájékoztatni önt, hogy ezeknek az utaknak az alkalmával olyan emberekkel találkoztam, és olyan emberekkel folytattam tárgyalásokat, akiknek a kilétét soha nem fogom semmilyen körülmények között felfedni, inkább kifizettem ezeknek az utaknak az árát, amit pénztárbizonylattal is igazoltam a nyilvánosság felé, mintegy kétmillió forint értékben. Ha a törvényhozásban meglenne a többség, akkor, úgy gondolom, az adatvédelmi szabályokat érdemes volna nemzetbiztonsági okokból módosítani, hiszen nem minden állami tárgyalás tartozik a nyilvánosságra, amikor az államnak ez az érdeke. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
