KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy tűnik, hogy egy állandó stáb kezd kialakulni itt a parlamentben a képviselőkből a különböző frakciókban, akik az energetikai, energiaügyi kérdésekhez hozzászólnak, ami nem probléma, mert ebben a témában még legalább van vita, ami sok-sok más témára már nem jellemző. Itt lehet azért érdemi vitákat folytatni. Sokszor az adott témától egy kicsit messzire visz, de én azt gondolom, hogy ez sem baj, hiszen az energiastratégia az egyik olyan stratégiai ágazata a magyar politikai életnek, illetve belpolitikának, amely mindenképpen megérdemli ezt a fajta figyelmet a plenáris ülésen is.
Ami az előttünk fekvő javaslatot illeti, valójában nem tekintjük egy olyan nagy horderejű kérdésnek, hogy órákat vitázzunk róla, és egyébként támogatni is tudjuk, viszont jobbító szándékú módosító javaslatot fogunk hozzá benyújtani Volner János képviselőtársammal, mégpedig abból a célból, hogy mi még gyakoribbá tennénk a felülvizsgálatát és értékelését magának az energiastratégiának.
A támogatást azért tudjuk adni a javaslathoz, hiszen maga az előterjesztés is úgy fogalmaz, és nem tudom, hogy MSZP-s képviselőtársam vagy félreértette, vagy én értelmezem rosszul, hogy a kormány vagy a kormány mögötti háttérintézmények elkészítik ezen energiastratégia teljesülésének a felülvizsgálatát, és az Országgyűlés feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága részére benyújtja, és az Országgyűlés ezen bizottsága ezt megtárgyalja, majd jóváhagyja - vagy nem hagyja jóvá -, és ez beépül az energia-stratégia módosított verziójába.
Van több olyan pontja is az energiastratégia elfogadásáról szóló határozati javaslatnak, amelyet érdemes megnézni akkor, amikor az „energiastratégia I.” módosítása a parlament elé, a plenáris ülés elé kerül. Elég, ha csak szemezgetünk belőle. Egy szemlélet- és struktúraváltást kívánt annak idején, 2011-ben - amikor el lett fogadva - ez a dokumentum véghezvinni az energiapolitika terén. Ennek a szemlélet- és struktúraváltásnak a nyomait talán fel lehet fedezni, de olyan igazán elementáris, megrázó erejű szemlélet- és struktúraváltást nem nagyon tapasztalunk sajnos továbbra sem a hazai energiapolitika terén.
A másik az energiahatékonyság és energiatakarékosság prioritásként történő kezelése, ami szintén várat magára továbbra is. Nem látjuk azt, hogy elegendő energiát fordítana a kormány arra, hogy az energiahatékonysággal próbáljuk meg Magyarország primer energiafelhasználását csökkenteni. Bár államtitkár úr itt a felvezető expozéjában pont egy 12 százalékos primer energiacsökkenésről beszélt, de ez inkább a gazdasági válság következményeként következett be, azt gondolom, nem pedig a felhasználók, a fogyasztók energiahatékonysági beruházásai kapcsán, hiszen az erre szolgáló pályázatok rendkívül csekélyek, és ha vannak is, nagyon hamar kimerülnek. Akár háztartási gépek cseréjéről, akár nyílászárócserék vagy épületek szigeteléséről van szó, a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb összegeket, támogatásokat kellene erre fordítani. Ez sokszor elhangzik itt a parlamentben, hogy ennek gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő aspektusai is vannak, ez tény és való, attól függetlenül, bármelyik párt mondja, ez még ugyanúgy igaz, hiszen ezek tények.
A hazai források részarányának fenntartása. Hát, ez megint egy olyan kérdőjeles dolog az energiastratégiában, amiben valóban érdemes gondolkodni, de nem tudjuk, hogy ezt hogyan képzeli el a kormány akkor, amikor a hazai utolsó mélyművelésű szénbányát bezárja. És ugyan tervben van, hogy koncessziót ír ki vagy talán már írt is ki mélyművelésű szénbánya nyitására, ami nyilvánvaló, hogy évekkel később majd valamikor talán meg fog valósulni, nem tudjuk, milyen nagyságrendben és hogyan, de a tény, ami tény, hogy december 31-ével bezárt a márkushegyi szénbánya, ami a hazai források részarányának fenntartásában jelentős szerepet játszott, legalábbis ami a fosszilis energiahordozókat illeti. Természetesen tudjuk a problémákat, a Vértesi Erőmű alacsony hatásfokát és a gazdaságtalan üzemeltetését, ettől függetlenül szerintünk - ahogy ezt több százszor én magam is elmondtam 2010 óta itt az Országgyűlésben, vagy ha nem is több százszor, de jó néhányszor - ezt a szénbányát nem lett volna szabad bezárni, hanem inkább a kibányászott szén ésszerű felhasználására kellett volna törekedni. És ugye december 31-ig tovább működik az erőmű, importszénnel. Nem hiszem, hogy ez is egy túl logikus és ésszerű döntés. Meg lehetett volna hosszabbítani bizony a bánya nyitva tartását, és a több száz munkahelyet legalább addig fenntartani.
Aztán a beszerzési útvonalak és a forrásdiverzifikálás szintén egy hangsúlyos eleme volt az energiastratégiának az elfogadáskor. Itt most ez különösen hangsúlyt kapott a földgázellátás terén. Nem nagyon látjuk ennek a nyomát, sem a beszerzési útvonalak, pláne a források diverzifikálása terén. Egyelőre még csak azt sem sikerült elérnünk, hogy megfelelően kétirányúsíthatóak legyenek a szomszédos országokhoz kapcsolódó földgázvezetékeink, ahogy ezt a tegnapi, földgáztörvénnyel kapcsolatos vitában is elmondtam. Erre pedig nagyon kellene törekedni, hiszen az idő szorít minket, és ahogy a földgáz egyre inkább a geopolitikai játszmák témájává és eszközévé válik, a hazai ellátás is úgy kerül egyre inkább veszélybe. De erről már tegnap, azt hiszem, eleget beszéltem, nem kívánom most jobban részletezni.
A vonzó befektetői környezet még egy pont az energiastratégiából. Nem nagyon látom azt, hogy bárki jelentkezne ma Magyarországon befektetőként arra, hogy erőművet építsen. A saját erőműveink folyamatosan érik el azt az életkort, amikor tervezett ütemszerű bezárásuk elkövetkezik, és nem látjuk azt, hogy ezek a kapacitáskiesések pótolva lennének bármilyen úton-módon. Sem fosszilis, sem megújuló, sem újabban már gázmotoros erőművekbe sem nagyon érdemes beruházni, hiszen a meglévők is nagyrészt állnak az év jelentős időszakában, mivel a földgázzal előállított villamos áram ára drágább, mint amit importból lehet fedezni.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az
Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tehát ilyen szempontból ezek a még viszonylag modern, nagy hatásfokú erőművek sem működnek. Így ki fektetne be, ki rakna nagyobb összegeket erőműépítésbe?
Természetesen most mondhatnák, nyilván mondani is fogják a Paksi Atomerőmű-beruházást mint a legnagyobb beruházást az elmúlt évtizedekben Magyarországon. Természetesen itt a meglévő blokkok kiváltásáról van szó hosszú távon, nem új kapacitás létrehozásáról, még ha valamennyivel növekszik is az adott erőművi kapacitás. Tehát a húszéves távlatban kieső, több ezer megawattnyi kapacitást valahonnan mindenképpen pótolnunk kell, különben energiaellátási problémák lépnek fel, illetve az importrészarányunk fokozódik olyan mértékűre, ami már a hazai ellátásbiztonságot nagymértékben veszélyezteti, illetve olyan kitettségnek tesz ki minket, ami a függőségünk megengedhetetlen mértékű növekedését hozza magával.
(18.00)
Gyakorlatilag ezek azok a pontok, amiket én most kiemeltem volna, csak véletlenszerűen abból az energiastratégiából, amit 2011-ben a kormány elfogadott, és valóban fontos az is, ami most a parlament elé került, hogy ezeket a teljesüléseket kétévente a primer energiafelhasználás tekintetében vagy más számadatok tekintetében frissítsük, véleményezzük, és aktualizáljuk az éppen aktuális fogyasztói szokásokhoz alkalmazkodva. Azonban maga a stratégia mint célkitűzés, ami 2030-ig szól és 2050-re történő kitekintéssel, hogyha már az alapjai remegnek, és az alapjaiban sem felel meg a valóságnak, akkor érdemes elgondolkodni vagy a teljes energiastratégia újragondolásáról, amennyiben a kormány nem gondolja komolyan, amit négy évvel ezelőtt ebbe a stratégiába foglalt, vagy pedig akár a jogszabályi környezettel, illetve a befektetésösztönzéssel és más egyéb eszközökkel az energiastratégiában foglaltak megvalósulását kellene még hatékonyabban elősegítenie a kormánynak.
Mindemellett, ahogy az elején elmondtam, és akkor ezzel is fejezem be, ezt a javaslatot, mint ami egy lépcsőfok az energiastratégia hibáinak a kiküszöbölésében, a mi jobbító javaslatunk benyújtásával egyidejűleg támogatni tudjuk. Reméljük, hogy ez elfogadásra kerül a kormánypártok részéről. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
