DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! „Én, Orbán Viktor esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek, az alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom.” E szavakkal esküdött fel Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökeként, arra esküdött tehát a miniszterelnök úr, hogy a törvényeket maga is megtartja és másokkal is megtartatja.
Amikor tehát Magyarország miniszterelnöke Tarsoly Csaba levelét megkapta, egyetlenegy dolgot tehetett volna: feljelentést tesz. Feljelentést tesz, és az MNB felügyelőbizottságához, valamint az ügyészséghez fordul. Ezt az intézkedést kellett volna megtennie a miniszterelnöknek. Ehelyett ő mit csinált? Szólt a saját emberének, felhívta Varga Mihályt. A miniszterelnök felelőssége teljesen egyértelmű. Neki a hatóságokhoz kellett volna fordulnia, de mivel ezt nem tette meg, vitathatatlan, hogy a Fidesz a legfelsőbb szintekig felelős a Quaestor-károsultak minden egyes fillérjéért, amit elvesztettek. Innentől kezdve bármilyen javaslatot is tesznek le az asztalra, nem tudják jóvátenni azt a mulasztást, amit az önök miniszterelnöke tett.
Tarsoly Csaba a kormánytól kért segítséget, az LMP-nek viszont azok a családok, azok az emberek írnak, akik látják eltűnni azt a pénzt, amit vésztartaléknak tettek félre. Ebből a pénzből akartak ezek az emberek otthont építeni; a gyermekeiknek, az unokáiknak tették félre. Nem kérdés, az önök részéről megy az egyre kínosabb magyarázkodás, de ezt a pénzt önök gyakorlatilag eltőzsdézték, és ezeket az embereket önök végső soron kirabolták.
Mégis hogyan tudták megtenni ezt ezekkel az emberekkel? Beszélek itt most egy csaknem 90 éves idős asszonyról, aki egy élet munkájának az eredményét, kuporgatott forintjait bízta a brókercégre, és most mindenét elveszítheti. Nem magának tette félre, nem Rolex órákat akart vásárolni, hanem az unokáit akarta elindítani az életben.
Egy felelős ellenzéki párt ilyen helyzetben két dolgot tehet, és a Lehet Más a Politika mindkettőt meg is teszi. Egyrészt rendszerszintű változtatásokat követelünk, másrészt olyan konkrét javaslatokat teszünk le az asztalra, amelyek azt eredményezik, hogy a kisbefektetők visszakapják minden egyes fillérjüket. Mert a célunk az, hogy ezek az emberek a pénzüknél legyenek, célunk az, hogy a felelősöket maradéktalanul elszámoltassák, és kiállunk azért, hogy a rendszer itt és most úgy változzon meg, hogy többé senki ne nyerészkedhessen a magyar emberek kárára.
Letettük az asztalra azt a megoldást, hogy ne csak a cég vezető tisztségviselőinek a vagyona kerüljön zár alá, hanem mindazoké a hivatalos személyeké is, akik jobb tudomásuk ellenére nem tették meg a szükséges intézkedéseket. S itt én kőkeményen Orbán Viktorra gondolok, aki a saját miniszterelnöki esküjét megszegve nem fordult a hatóságokhoz. (Zaj.) De menjünk tovább! Ott vannak a Quaestor vezetői, de ott vannak még a jegybanki tisztségviselők, valamint a sáros kormánytagok is, akik nem tették meg a szükséges intézkedéseket.
Félreértés ne essék, itt szükséges intézkedés alatt nem azt értem, hogy önök egymásnak szólnak, felhívogatják egymást telefonon, meg egymással levelezgetnek, hanem pontosan azt értem, hogy a kisbefektetők a pénzüknél maradhassanak. És nem is a brókercégeknél szabálytalanul parkoltatott és tőzsdézésre használt pénzek visszaszerzését értem. Ne ezzel büszkélkedjenek, államtitkár úr! Senki nem várt pánikkeltést önöktől, de azt igen, hogy az információk birtokában, amiket mi bennfentes információknak nevezünk, önök a hatóságokhoz fordulnak, ön, a miniszterelnök úr, és mindenki, akinek erről tudomása volt, de önök ezt nem tették meg.
Hogy teljesen világos legyen mindenki számára, itt az történt, hogy önök elszabotálták azt a lehetőséget, amivel megelőzhették volna a károkozást. Önöknek innentől kezdve viszont gondoskodniuk kell arról, hogy minden egyes Quaestor-károsult a pénzénél legyen. S ne mondják, hogy önöknek nincs pénzük! Ott van a Nemzeti Bank, neki is van pénze, láthattuk, hogy hogyan vettek rajta luxuspalotákat. Fejezzék be, kérem, az offshore-lovagok feltőkésítését, és adják oda ezt a pénzt a kormánykárosultaknak, akiket a devizahitelekkel kapcsolatban átvertek, vagy akik a Quaestor-botránnyal kapcsolatban érintettekké váltak.
Nézzék, mindannyian tudjuk, hogy a Quaestor-botrány nem az első botrány. A Lehet Más a Politika emellett egy olyan vizsgálóbizottságot követel, amelyik ’97-ben kezdi meg a vizsgálódást, mert ami a mai rendszerben rohadt, az rohadt volt az előző rendszerben is. Pár perce a Házbizottságban önök már bizonyították, hogy mennyire nem akarnak semmit csinálni. Mi letettük a javaslatot az asztalra, de önök elszabotálták azt, hogy a jegybanknak legyen egy olyan kőkemény felügyelőbizottsága, amely az ilyen tőkepiaci pénzügyi felügyeletet is el tudja látni. Önök ezt pár perccel ezelőtt elszabotálták.
Egy biztos: amikor Orbán Viktor 2010-ben ígéretet tett arra, hogy a kormány környékéről elzavarja az offshore-lovagokat, akkor mellébeszélt. S most már látjuk, hogy mire ment vele. Önök minden esküjüket megszegték. Nemhogy nem zavarták el ezeket a csoportokat, de odahordták még a közpénzt is fialni. Másrészt, ha önök az előző ciklusban elfogadták volna az LMP javaslatait, akkor nem itt állnánk, mert akkor nem offshore-lovagok garázdálkodnának az adófizetők és a kisbefektetők pénzével. Mert amíg spekulánsok átláthatatlan hálókban tudják kimenekíteni a pénzt, ebben az országban nem lesz sem tisztesség, sem igazság, mert önök kormányon bevédték a csalást, a lopást és az emberek kisemmizését. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Kevesebbel nem érjük be, mint azzal, hogy minden egyes kisbefektető kapja meg a pénzét, és a rendszert változtassák meg. Mi ehhez minden szükséges javaslatot letettünk az asztalra. (Taps az LMP soraiban.)
