DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kisebbségi vélemény megfogalmazásánál már sok mindent elmondtam, de azért az alapvető dolgokba, a részletekbe nem mentünk bele. Mégpedig, hogy mik azok a részletek? Három dologról szeretnék itt még beszélni. Az általános vita során is kifogásoltuk a törvényjavaslatnak azt a részét, amely hatályon kívül helyezte a korábban a kormányzat által a köztisztviselők számára megajánlott bérgaranciát. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy az önkormányzattól a kormányhivatalokba, járási hivatalokba átvett köztisztviselők bére így a jövőben a törvényjavaslat elfogadását és hatálybalépését követően akár csökkenhet is.
Kaptunk is olyan levelet, olyan leveleket okmányirodából, illetve kormányhivatalokból, amelyekben megfogalmazzák a dolgozók azon félelmüket, hogy amennyiben ez a törvényjavaslat hatályba fog lépni, az ő fizetésük bizony radikálisan csökkenni fog. Így az okmányirodában dolgozó, középfokú végzettségű személyek bére alig fogja az új jogszabály alapján meghaladni a minimálbért. Ez pedig azt jelenti, hogy nagyon sok esetben a kormányhivatalokban az ott dolgozó emberek bére akár a felére is fog csökkenni, vagy sok esetben a felére fog csökkenni.
Mit fog jelenteni ez a közszolgálatban? Azt fogja jelenteni, hogy azok a dolgozók, akik igazán szakemberek, akik hosszú évek óta nagy-nagy tapasztalattal dolgoznak ott, ezek távozni fognak onnan, ott fogják hagyni, el fognak menni. Ez pedig a köztisztviselői kar színvonalának a leromlásához fog vezetni.
(10.30)
Tehát ez egy nagy probléma, mindamellett, hogy a kormányzat ígéretet tett arra, amikor megalakultak a kormányhivatalok, határozott ígéretet, hogy a béreket nem fogja csökkenteni. Most ezt az ígéretet a kormány gyakorlatilag teljes egészében megszünteti, és szembeköpi a közszolgálati dolgozókat, a kormányhivatali dolgozókat, a járási hivatali dolgozókat. És ez volt az, amit már az általános vitában is megfogalmaztunk, ami miatt ezt a törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni.
De több más probléma is felmerül, az idő rövidsége miatt még két dologról szeretnék beszélni. A másik dolog, amit már Novák Előd képviselőtársam is jelzett, hogy a munkába járás mivel jár. Három órát biztosít az új törvényjavaslat arra, hogy a munkaidőn kívül, amikor ledolgozzák a 8-8,5 órájukat, még további három órán keresztül lehet utaztatni a dolgozót kirendelés alapján. (Dr. Répássy Róbert: Nem!) Ezt nem tudjuk elfogadni, mert ez… (Dr. Répássy Róbert: Nem. Másfél óra…) - kétszer másfél óra, úgy van, ahogy államtitkár úr mondja. De, ez összesen három óra! (Folyamatos zaj.) Ez azt jelenti, hogy 12-11,5 órát fog utazni és dolgozni a munkavállaló, ami egy 24 órás napnak gyakorlatilag a felét teszi ki.
És ott van a harmadik kérdés is, az egyoldalú munkaszerződés-módosítás. Mit mond ez a jogszabály? Azt mondja, hogy kirendelésre van szükség. Ezzel egyet is tudunk érteni, hogy kirendelésre szükség lehet kormányhivatal és kormányhivatal között, valóban. De mit hoz be az új jogszabály, és mi a legnagyobb probléma a kirendelés esetén? Kirendelés… (Nagy zaj. - Az elnök csenget.) Köszönöm szépen, elnök úr. Kirendelés esetén az a probléma, hogy parttalanná válhat. A jogszabálytervezet behoz egy elméleti garanciát, ami azt mondja, hogy maximálisan hat hónap időtartamig terjedhet a kirendelés időtartama. Azonban ez is egy nagyon hosszú idő egy munkavállaló esetében, aki nem járult hozzá a saját kirendeléséhez, de a munkáltató egyoldalúan rendeli ki és hat hónapig fog más munkaterületen dolgozni. Ezenkívül viszont feloldja a saját maga által szabott hat hónapos korlátot, hiszen azt mondja, hogy a kirendelés a feladat ellátásáig meghosszabbodhat, tehát határozatlan ideig.
Ezért sem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból. - Szórványos taps az LMP padsoraiból.)
