TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Úgy gondolom, a kérdések sorát lehet folytatni. (Burány Sándor: Inkább válaszoljon!) Azt a kérdést is fel lehet tenni, hogy vajon az érintett brókerházhoz kapcsolódó bankok mögött álló takarékszövetkezetek miért nem választották az állami integrációt, miért volt jó Magyarországon 120 takarékszövetkezetnek, hogy egy állami ejtőernyőt kapjon, állami kontrollt, állami felügyeletet kapjon, egy egységes működést, biztos tőkehátteret, biztonságot adjon a takarékszövetkezeti ügyfeleknek.
Ennek a 11 takarékszövetkezetnek miért nem volt ez jó? Azt gondolom, hogy ma már erre a kérdésre egyértelmű a válasz. Azért nem volt jó, mert nem állt érdekében a Buda-Cash Brókerháznak, aki kezelte bizonyos értelemben a tőkéjét ezeknek a bankoknak, mert ha az integrációt választották volna, akkor rögtön kiderült volna, hogy a pénzügyi intézménynél, a brókerháznál milyen súlyos csalások és bűncselekmények történtek.
Semmi mást nem szolgált az átalakulás, csak hogy egérutat nyerjenek a Buda-Cash Brókerháznál azok az emberek, akik eltüntették az emberek pénzeit, abban reménykedve persze, hogy majd ’14-ben lesz egy választás, és majd történik valami.
Súlyos bűncselekmények sorozata áll a brókerház működése mögött, amelyet, azt gondolom, mindannyiunk érdeke, Magyarország érdeke, hogy mielőbb a nyomozó hatóságok kiderítsenek, kiderítsék azt, hogy hogyan történhetett meg Magyarországon ez, hogy hosszú éveken, több mint évtizeden át sikerült az embereket átvágni, sikerült a hatóságokat is átverni és az emberek pénzét eltüntetni.
Ha megvizsgáljuk másik szempontból, beszélnünk kell a kormány teendőiről és a kormány felelősségéről is a kérdésben. Az első dolog, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium már kezdeményezett, hogy a jogszabályokat vizsgáljuk felül; a Magyar Nemzeti Bankkal már elkezdődött egy párbeszéd annak érdekében, hogy a felügyeleti intézkedéseket, vizsgálatokat gyakorítsuk és azokat szigorítsuk. Elkezdődött egy ilyen párbeszéd, amelynek az eredménye az lesz, hogy a kormány is meg fogja tárgyalni ezt az előterjesztést. Miniszter úr véleménye alapján öt évről legalább három évre kell sűríteni, gyakorítani a befektetési szolgáltatások felügyeleti ellenőrzését. De súlyosbítani kell a bírságokat is, és sok más olyan szakmai eszközt igénybe kell venni, amely átlátható, és azt a célt szolgálja, hogy az ilyen cselekményeket azonnal felszínre hozza.
Felelőssége van és feladata van a kormánynak a tekintetben is, hogy a kártalanításra odafigyeljen, hogy az szabályszerűen történjen. Így az Országos Betétbiztosítási Alap a törvények szellemében már elkezdte a kártalanítást, több mint százmilliárd forintot fog azoknak az embereknek kifizetni, akik a bankokban tartották a pénzüket, megtakarításaikat; ez 100 ezer euróig terjed. Ez húsz munkanapig terjedhet, tehát március végére a kártalanítás be is fog fejeződni.
Odafigyel a kormány arra is, hogy a Betétvédelmi Alap is a törvény értelmében elkezdje tevékenységét és megkezdje a kártalanítást. Itt a kártalanítás mértéke alacsonyabb összegű, mintegy 20 ezer euró, tehát 6 millió forint körüli összeg.
Úgy gondolom, hogy felelőssége van a kormánynak az önkormányzatok és az állami szervezetek felé is, hiszen a kormány nem hagyhatja, hogy közfeladatot ellátó szervezetek, önkormányzatok emiatt működésképtelenné váljanak, hogy ne tudják a közszolgáltatásaikat elvégezni. Ezért a kormány az első intézkedés révén a segélyek és a bérek kifizetését garantálta, ez megtörtént az elmúlt héten; a második lépcsőben felmérjük a károkat, felmérjük, hogy melyik önkormányzatnak mennyi pénze ragadt bent, és a helyzet értékelését követően a kormány fog dönteni arról, hogy az önkormányzatokat milyen mértékben és hogyan tudja kártalanítani annak érdekében, hogy a működőképességük fennmaradjon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
