DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az esetről egy azonnali és részletes vizsgálatot rendelt el a kórház, pontosan azért, hogy minden tényt, minden pontos adatot megtudjunk. Ön itt készpénzként kezelte, hogy hány napja feküdt ott az a holttest - nem tudjuk jelen pillanatban. Ha majd a bon-co-lásnak vége lesz, és látjuk, hogy pontosan mik annak az eredményei, akkor fogjuk látni, hogy valóban több napja feküdt ott az a holttest vagy nem, de ettől függetlenül mindenképpen egy azonnali vizsgálatot kellett elindítani a halál okának és a halál időpontjának az egyaránt való meghatározására. Azt tudjuk, hogy maga az elhunyt többször járt a kórházban különböző kezeléseken, ezeket a kezeléseket mind megkapta, orvosi ellátásban részesült, ugyanakkor több krónikus betegségben is szenvedett. A holttestet az igazságügyi intézetbe szállították, ott fogják megvizsgálni, de a rendőrség a helyszínelés során idegenkezűségre utaló nyomot nem talált, tehát nem valószínű, hogy valamilyen merényletnek az áldozata lett.
Szeretném egypár kijelentését kiigazítani, tisztelt képviselő úr, az egészségüggyel kapcsolatban, és nemcsak a tárcánk adatai alapján, hanem az OECD adatai alapján, amelyek az ön több mondatát cáfolják. Ön azt mondja, hogy évente 400 milliárd forint került kivonásra az egészségügyből, mondtak már egyébként 200-at meg 100-at is, úgy látszik, igyekeznek hétről hétre egymásra licitálni, hogy ki tud magasabb számot mondani.
Ezzel szemben az OECD-nek pont másfél héttel ezelőtt jelent meg az az éves jelentése, éves figyelője, amely monitorozza a magyar egészségügynek a támogatását és a helyzetét is, és megállapítja, hogy bár az egészségügyben 2010 előtt nagyon nagy mértékű forráskivonás volt jellemző, ennek ellentételezéseként 2010 után viszont forrástöbblet biztosítása történt meg. Ő 2015-ig vizsgálta az egészségügynek a költségvetési helyzetét, és majdnem 1,5 százalékos, 1,2 százalékos GDP-arányos növekedést mutatott ki, és ez a növekedés úgy történt, hogy mindemellett magának a GDP-nek az összege is növekedett. Tehát maga az OECD is egyértelművé tette, hogy többletforrások jelentek meg végre az egészségügyben, hiszen olyan fejlesztéseket tudtunk az elmúlt hat esztendőben megvalósítani, amelyek nem négy éve, nem öt éve, hanem 20-30 éve halasztott fejlesztések voltak az egészségügyben, elsősorban vidéken.
Ami a kórházi fertőzéseknek a számát, arányát illeti, tisztelt képviselő úr, ezek az adatok is nemcsak a magyar egészségügyi honlapokon, hanem a nemzetközi szervezetnek, az európai uniós intézményeknek a honlapjain is olvashatóak. Ebből két dolog derül ki: Magyarországon az adatszolgáltatásnak a szélessége, mélysége sokkal nagyobb, mint sok más európai uniós országban, ebben nincs szégyenkeznivalónk, az pedig külön pozitívum, és szerintem mindnyájan örülhetünk neki, hogy az elmúlt egy évben a három leggyakoribb kórházi fertőzéssel kapcsolatos esetszám 5 százalékkal csökkent, ez is egy jó hír. Nyilvánvalóan minden esetszámot lehet tovább javítani, de az, hogy a tendencia pozitív, szerintünk mindnyájunknak örömére szolgálhat.
Úgyhogy szemben azzal, ami a korábbi időknek a forráskivonását illette, most már végre forrástöbblet van az egészségügyben, és ez itt-ott-amott látható is, tetten is érhető, egyrészről az orvosi bérekben, amelyek már idén szeptember 1-jétől is a kórházak-ban a szakorvosok esetében, szakgyógyszerészek esetében 107 ezer forinttal nőttek, és a jövő év november 1-jétől is 100 ezer forinttal nőnek, de ugyanúgy megállapítható ez az ápolók fizetésében, amelyek idén 26,5 százalékkal, jövőre 12 százalékkal, utána 8 és további 8 százalékkal nőnek.
(14.10)
Ezek a tételek is mind pluszforrásként fognak megjelenni az egészségügy költségvetésében. Az idei évben ez körülbelül 20 milliárd forint, a következő esztendőben pedig több mint 80 milliárd forint, ami csak bérben jelenik meg az egészségügyben többletforrásként. Összességében 171 milliárd forinttal többet tartalmaz a 2017-es költségvetés az egészségügy számára, mint amennyit tartalmazott a 2016-ra eredetileg elfogadott költségvetés. Ez már GDP-nagyságrendben is mérhető, ez a GDP további fél százaléka. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Tehát ez összességében majdnem a GDP 2 százalékát kitevő plusz egészségügyi forrást jelent az elmúlt három-négy évben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
