LÁZÁR JÁNOS,
LÁZÁR JÁNOS,
LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Illetve tisztelt Elnök Úr! Az ellenzéki képviselőkhöz méltó túlzásokkal tűzdelt volt a képviselő úr fölszólalása. Ezért annak tartalmi részére reflektálnék inkább, az érzelmeket nem értem, mert egy nagyon egyszerűen és nagyon könnyen áttekinthető ügyről van szó. Meggyőződésem szerint 2011-2012-ben, amikor Magyarországnak voltak finanszírozási problémái, és a magyar államkötvények értékesítése konkrét falakba ütközött, részben azért, mert Magyarországot folyamatosan minősítették le, részben azért, mert nagy volt a kockázat a csőd eltakarítása miatt Magyarországon 2010 után, szükség volt arra, hogy speciális eszközöket vessen be a magyar állam a finanszírozás érdekében.
Egymilliárd eurót hiteleztek azok az emberek, akiket, egyébként anélkül, hogy ismerné őket, én sem ismerem, ön most itt a szájra vett. Ezt csak azért teszem szóvá, mert ki vállalt itt valóban kockázatot? A magyar állam vállalt kockázatot, amely kapott hosszú távra egymilliárd eurót? Milyen kockázatot vállalt a magyar állam, amikor ezeknek az embereknek nem adott állampolgárságot, csak tartózkodási engedélyt adott öt évre? Azokban az európai uniós országokban, ahol pénzt kérnek kölcsön, cserébe belépési jogért, állampolgárságot ajánlanak nagyon sok esetben, képviselő úr.
Tehát azt gondolom, hogy az ellenzéki lét a higgadtság elveszítésére és a józan gondolkodás elveszítésére még nem alkalmas. Én önt úgy ismertem meg, hogy egy higgadt ember és józanul gondolkodik. Azt gondolja már végig, hogy ezek az emberek a saját vagy a cégeik pénzét kölcsönadták egy olyan országnak, amelynek államkötvényei bóvlinak minősültek, egyébként pedig a kockázati felár, amit itt az előbb Bánki Erik szóba hozott, jóval magasabb volt, mint most. Az a kockázat is elhangzott a piacokon, hogy Magyarország csődbe mehet. Ezért a magyar állam természetesen kedvező kondíciók mellett megpróbál kamatot fizetni, de ha Magyarország nem lett volna olyan rossz állapotban 2010-ben, akkor ilyen típusú finanszírozásra nem lett volna semmilyen szükség.
Azt pedig a magyar állami hatóságoknak kellett garantálni, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek ne tudjanak ilyen kötvényt vásárolni, illetve ne tudjanak Magyarországon tartózkodni. Azt hiszem, ön megismerhette Pintér Sándort és a Belügyminisztériumot, ők megfelelő garanciát jelentettek erre. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
