DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A ma esti vitában itt ülő képviselőtársaimmal többen részt vettünk már az általános vitában, ahol egyértelművé vált, hogy az Országgyűlés egy kivételes lehetőséghez jutott azáltal, hogy egy nemzetközi szerződést az aláírás előtt megvizsgál. Úgy vélem, a kormány helyesen járt el a már említett 11/2016-os országgyűlési határozat szellemében, amikor ezt a kérdést az Országgyűlés elé hozta.
Úgy vélem, képviselőtársaim, hogy tanulságos és izgalmas vitát tudhatunk magunk mögött, és noha még maradhat és maradhatott nyitott kérdés, a határozati javaslat arra is lehetőséget biztosít, hogy a kormány számára a CETA megállapodás aláírásához a támogatást kifejezze. Tudjuk azt is, hogy október 27-én lesz az aláírás napja, de már a jövő héten sor kerül azon tanácsülésre, amelyen az Unió képviselőjét hatalmazzák fel a megállapodás aláírására. Azt is tudjuk, hogy az Európai Unióban konszenzusra van szükség ebben a kérdésben, azaz mind a 28 vagy 27 tagállam kormányának egyetértésére.
Tisztelt Képviselőtársaim! A rómaiak óta tudjuk, hogy a könyveknek megvan a maguk sorsa - habent sua fata libelli. Úgy érzem, hogy ez a megállapítás kicsit érvényes a nemzetközi szerződésekre is, hiszen olykor a szerződés által kiváltott események jóval túlmennek, jóval túlmutatnak a tartalmi rendelkezéseken. Szeretnék egy példát említeni: az EU-Ukrajna közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírásának megtagadása az akkori ukrán elnök részéről egyenesen népfelkeléshez, politikai és kulturális váltáshoz vezetett.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy tűnik, hogy a CETA is túlmutat önmagán. Egyes európai országokban a globalizációtól való félelem ebben a szerződésben testesül meg. És általános, ha végignézünk Európában, hogy a polgárokat a félelem hatja át, már azokat, akik ellenzik, és nem a remény. Úgy érzem, hogy ezért szükséges sine ira et studio, tehát harag és elfogultság nélkül megvizsgálni akár részleteiben ezt a szerződést. Például a szerződés ellenzőinek érdemes tényekkel válaszolni. Egyetlenegy dolgot szeretnék említeni, és a többit nem hozom fel.
Tudjuk, hogy a CETA szabad kereskedelmet irányoz elő, azonban az érzékeny szektorokban az egyes termékekre vámkontingensek fognak vonatkozni, és a rendelkezéseket a szerződés 1. melléklete pontosan felsorolja, tartalmazza. Például a feldolgozott garnélarákra, bölényhúsra is bizonyos vámkontingens vonatkozik. A kanadai hűtött vagy fagyasztott marha és borjú vámkontingense a CETA hatálybalépése után hat évvel éri el majd a maximumot, azaz a 45 ezer tonnát. És ha jól számolok, ez minden európai polgárra 10 dekagramm kanadai marhahúst jelent évente. A fenti vámkontingens az EU fogyasztásának 0,6 százalékát teszi ki. Mivel az Unióba nem lehet hormonkezelt termékeket behozni, ezért a kanadai tenyésztőknek a marhahúst különálló élelmiszerláncban kell majd termelni vagy létrehozni. Ennek ellenőrzésére a hús és hústermékek esetében létező EU-Kanada állategészségügyi szerződés rendelkezéseit beemelték a CETA-ba. Ez csak egy példa volt a sok közül.
Azt is szeretném megemlíteni, hogy a CETA úgynevezett vegyes megállapodás. Tehát nemcsak az Európai Parlamentnek, hanem minden tagállami parlamentnek, így a Magyar Országgyűlésnek is kell a voksa, és néhány szövetségi tagállam regionális parlamentjének a megerősítésére is szükség lesz. Jól tudjuk, hogy ez a procedúra nem egy-két évig tart. Azt is mondhatnám, hogy jó pár évig még velünk lesz ez a kérdés. Ezen a ponton azt is szeretném leszögezni, hogy az Európai Bizottság nagyon sokáig, pontosan ez év júliusáig azon az állásponton volt, ezt jól tudjuk, sokszor vitattuk, hogy a CETA kizárólagosan európai uniós hatáskörbe tartozik.
(19.00)
De ebben a kérdésben, hál’ istennek, a Bizottság belátta, hogy bölcsebb engedni a tagállamok nyomásának, köztük a magyar kormány nyomásának is, hiszen évek óta a legkülönbözőbb fórumokon sürgetjük, hogy a CETA-megállapodásról ne a tagállami parlamentek háta mögött lehessen dönteni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Amennyiben az Európai Unió jelenlegi helyzetét nézzük, úgy vélem, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy a tagországok, az uniós intézmények milyen további lépéseket tesznek az Unió egyben tartása érdekében. Azt is láttuk, hogy az elmúlt héten a tagállamok házelnökei tartottak informális pozsonyi találkozót, és pár héttel ezelőtt pedig az állam- és kormányfők pozsonyi csúcstalálkozójára került sor, ahol minden résztvevő egyetértett abban, hogy az Európai Unió megerősítése érdekében bizonyos pozitív üzeneteket kellene közvetíteni a polgárok felé. Nyilvánvaló, hogy az EU és Kanada közti átfogó megállapodás aláírása komoly és pozitív üzenete lenne az Unió partnerei és az Unió jövője szempontjából. (Z. Kárpát Dániel: Szégyelld magad!)
Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitában már megemlítettem, hogy a CETA, azt is mondhatnám, hogy eposzi terjedelmű. De úgy vélem, hogy mégsem szabad összetéveszteni talán a legnagyobb hatású ókori görög eposszal, Homérosz Iliászával. Tudniillik a CETA-ban nincs Akhilleusz, nincs Hektor, nincs Agamemnon és nincs trójai faló sem. Szeretném aláhúzni, hogy a kanadai megállapodás nem trójai faló. Véleményem szerint nem tekinthető a még tárgyalási stádiumban lévő USA-val történő TTIP-megállapodás előfutárának. Azért szeretném ezt hangsúlyozni, mivel az elmúlt hetekben sok mindent ráaggattak a CETA-ra, és egyáltalán a szabadkereskedelmi tárgyalásokra és megállapodásokra. Meggyőződésem, hogy elsősorban nem érzelmi alapon kell a kérdést megközelíteni, hanem reálisan kell értékelnünk az 500 millió lakosú Unió és a 38 millió lakosú Kanada közötti gazdasági együttműködés új lehetőségeit.
(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Végül szeretném kiemelni, hogy a Törvényalkotási bizottság módosító indítványa - helyesen - pontosítja a határozati javaslat szövegét, másrészt a júniusi 11/2016-os országgyűlési határozattal is egyfajta összhangot teremt. Egyúttal garanciális elemet rögzít azzal, hogy a CETA-megállapodás tagállami hatáskörben megállapított rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazását nem hagyja jóvá. Mindez tehát azt is jelenti, hogy az ideiglenes alkalmazás csak kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó kérdésekre terjedhet ki. Ennek megfelelően az állandó beruházási bírósággal kapcsolatos rendelkezések az aláírást követően még nem, csak majd a ratifikációt követően alkalmazhatóak.
Végül emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy az Országgyűlésnek egyébként lesz még alkalma arra, hogy magáról a CETA megállapodásáról, a tartalmáról eszmét cseréljen, vitatkozzon és döntsön, hiszen nevezetesen a ratifikációs eljárás még jóval odébb van, két, három, öt vagy hat év múlva lesz. Ez az eljárás pedig az uniós szinten tehát mindenféleképpen éveket fog jelenteni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a Törvényalkotási bizottság módosító indítványával támogassák a határozati javaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)
