LÁSZLÓ TAMÁS,
LÁSZLÓ TAMÁS,
LÁSZLÓ TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ahogy önök is emlékeznek rá és az imént elhangzott, az Országgyűlés még 2011 őszén fogadta el a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló CXXXIV. törvényt, amely célul tűzte ki egyrészt a 18 év alattiak védelmét, valamint a multicégek helyett magyar vállalkozások kezébe kívánta adni a dohány-kis-keres-kedelmet. Az elmúlt évek tapasztalatai alapvetően igazolták annak az elképzelésnek a helyességét, miszerint egy újabb eszközzel, a dohánytermékek beszerzési csatornáinak szigorú korlátozásával kell a dohánykereskedelmet általában, a fiatalkorúak dohányzását pedig hangsúlyosan visszaszorítani.
Folyamatosan az élethez igazítottuk a jogszabályt, kisebb módosításokat hajtottunk végre a 2012. december 11-én elfogadott módosító jogszabállyal, amelyben pontosították a dohányboltok külső megjelenésére vonatkozó és a koncessziós pályázatról szóló szabályokat, és bővítették a forgalmazható termékek körét. A 2013. évi I. törvény további módosításokat tett lehetővé azzal, hogy a dohány-kis-keres-ke-delmi tevékenység fedezetének biztosítása érdekében szeszes italt, kávét, energiaitalt, újságot, ásványvizet és üdítőitalt is forgalmazhassanak a dohányboltok. A 2013. májusi módosítás 10 százalékban állapította meg az árrést, valamint pontosította a dohánykereskedelmi koncessziók pályáztatásának szabályait, és rendelkezett arról, hogy az első sikertelen vagy legalább egy megismételt eljárást követően legkésőbb 36 hónapon belül új pályázatot kell kiírni. Egy 2014 őszi módosítás egyértelműsítette, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem szabályozása körében az állam jogosult annak meghatározására, hogy a koncessziós kiskereskedők milyen módon szerzik be a dohányterméket.
Ez a szabályozás nem eredményezte a dohánytermék-nagykereskedelem monopolizálását. A nagykereskedők továbbra is végezhették azon alapvető tevékenységüket, amelynek célja a dohánytermékek hazai szabad forgalomba bocsátása. A beszerzési, ellátási feladatokat innen kezdve vagy az állam, vagy az állam által koncessziós szerződéssel erre feljogosított társaság, az úgynevezett dohányellátó gyakorolhatta. Az előttünk fekvő módosítást hasonló szempontok magyarázzák, mint a korábbiakat.
Mivel folyamatosan kapcsolatban vagyunk és egyeztetéseket folytatunk a dohány-kiskeres-ke-dők-kel, ezért reagálni szeretnék az általuk felvetett problémákra. A javaslat tehát mindössze a törvény egyes rendelkezéseinek további pontosítását, illetve finomhangolását szolgálja. A javaslat célja, hogy a piacon újonnan megjelenő dohánytermékfajták - elektromos cigaretta, hevítéssel működő dohánytermékek, patronos termékek - kereskedelmét is ellenőrzött keretek közzé szorítsa. Mivel ezeknek a termékeknek az elterjedése a közeljövőben intenzíven várható, a szomszédos országokban már részben elterjedtek, és jelenleg korlátozás nélkül értékesíthetőek, illetve népszerűsíthetőek lennének Magyarországon, ezért a fiatalkorúak védelmében és általában a rászokás megelőzése végett szükséges az eladáshelyi korlátozás.
A törvénytervezet ezzel a 214/40. európai uniós irányelvet is figyelembe veszi, és annak megfelelően módosítja a vonatkozó törvényekben a dohánytermékek felsorolását és definícióját. A javaslat alapján az elektromos cigaretta, valamint a füst nélküli és egyéb dohánytermékek kiskereskedelme csak a dohánytörvény szabályainak betartásával lesz folytatható a jövőben.
(18.10)
A jogszabály kiiktatja a törvényből a fiataloktól elzárt módon történő értékesítés kötelezettsége teljesítésének szubjektív megítélését lehetővé tevő rendelkezést. A javaslat ezenfelül kiterjeszti a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. jogosítványait, amely a jövőben így mediációs feladatokat láthat el a piaci szereplők esetlegesen felmerülő jogvitáiban.
A törvény felhatalmazást ad arra, hogy külön jogszabályban állapítsák meg a módosított hatású termékek elektronikus forgalmazásának és ismertetésének szabályait. Ezek várhatóan szigorúbbak lesznek, mint azt az uniós irányelvek megkövetelik, ami annyit jelent, hogy csak akkor lehet majd népszerűsíteniük új termékeiket, ha azokról tényleg be tudják bizonyítani, hogy kevésbé károsak, mint a hagyományos dohányáruk.
A javaslat célja ezenkívül további garanciális elemeket beépíteni a dohány-kiskereskedelmi rendszerbe. Így például a trafikokat ellátó cég nem kérhet majd el minden adatot a forgalmazóktól és a gyártóktól, valamint létrejöhet egy ágazati egyeztető fórum is. Lehetővé válik az is, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó hasznából minden forgalmazó és gyártó részesedjék, hiszen forgalomalapú visszaosztási rendszert vezetne be a javaslat.
Végezetül a jogszabálytervezet a fentieken túlmenően hatályon kívül helyezi a dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvényt, mivel az jelen formájában nem fér össze az uniós jogszabályokkal.
Tisztelt Ház! Azt gondolom, az előttünk fekvő javaslat átgondoltan reflektál a dohány-kis-kereskedelem háza táján az utóbbi időben felmerült tapasztalatokra, észrevételekre, valamint az Európai Unió ajánlásaira, így kérem, támogatásukról biztosítsák azt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
