DR. SZŰCS LAJOS,
DR. SZŰCS LAJOS,
DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt ismertetném önökkel a törvényjavaslat tartalmát, engedjék meg, hogy kicsit arról is, illetve azokról is beszéljünk, akikről, illetve amiről ez a javaslat szól. Miről is van tehát szó?
A kormány, mint azt önök is tudják, még az előző ciklusban lehetővé tette a vállalkozásoknak, hogy nyereségük legfeljebb 75 százalékát sportcélokra fordíthassák. A pénzt a vállalkozások termelik meg, ők döntik el, hogy hova adják az összeget. A taotörvény értelmében a támogatást nyújtó adózók két rendszer közül választhatnak, a látvány-csapatsportok - a labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és a jégkorong -, továbbá az előadóművészeti szervezetek a filmalkotások támogatására.
Az egyik rendszerben az adózó közvetlenül nyújt támogatást a támogatottnak, és cserébe társasági-adókedvezményt vehet igénybe, a másik az adófelajánlás rendszere. Ezen támogatások, felajánlások közvetlenül nem képezik az államháztartás részét, az állam újraelosztó funkciót nem lát el, az adózók rendelkezési joga szabadon kell hogy érvényesüljön. Ez egy egyértelmű, átlátható folyamat, hiszen az adott sportághoz tartozó minden sportszervezet, sportiskola, utánpótlásnevelést végző alapítvány részesülhet a vállalatoktól érkező felajánlásokból, aminek a jóváhagyásáról a sportági szakszövetségek hoznak szakmai döntést. Itt tehát a vállalkozók pénzéről és nem közpénzről van szó.
Az év eleji adatok szerint a társaságiadókedvezményre épülő sporttámogatási rendszer 2011-es bevezetése óta több mint 300 új hazai sportingatlan épült, és közel 500 újult meg. A taóban érintett öt látvány-csapatsportágban - labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong - az elmúlt négy évben 260 ezerről 350 ezerre emelkedett az igazolt versenyzők száma, és a növekedés elsősorban az utánpótláskorú sportolók területén jelentős. Az sem titok önök előtt, hogy a jelenlegi támogatási rendszer 2017. július 30-ig él, és már készül a tao 2. és megújul a nemzeti sportstratégia is.
Az előttünk fekvő javaslat ráerősít arra a tényre, hogy adótitoknak minősül az államháztartás központi alrendszere terhére nyújtott adókedvezmény vagy jóváírás. Emellett továbbra is adótitok lesz a felajánló adózó megnevezése, valamint az általa igénybe vett adókedvezmény-jóváírás és az általa juttatott támogatás, felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke. A fentieken túl adótitoknak minősül jelenleg is a támogatott megnevezése, a támogatott által kapott támogatás és a támogatott javára felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke is.
Nincs tehát semmi újdonság ebben a javaslatban az adótitoknak minősülés szempontjából. Ezek az adatok jelenleg is adótitokra vonatkozó védelemben részesülnek.
A javaslat nóvuma, hogy nem minősül - még egyszer mondom, nem minősül adótitoknak - a támogatást nyújtó, felajánlást tevő adózó által az adóévben igénybe vett adókedvezmény, jóváírás összesített mértéke, a támogatott által az adóévben az adózóktól kapott támogatás összesített mértéke, és a támogatott javára az adóévben az adózók részéről felajánlott adó vagy adóelőleg összesített mértéke. Hangsúlyoznom kell, hogy bár a vita kapcsán elsősorban a sporttámogatásokra vonatkozó adatok meg-ismerésére vonatkozó lehetőség elvesztését sérelmezhetik, a szabály általános, s nemcsak a sporttámogatás adókedvezményére, hanem bármilyen adókedvezményre vonatkozik és vonatkozott eddig is az adótitok által biztosított védelem. A törvénymódosítás célja tehát ennek fényében az, hogy továbbra is megvédje azon magánszemélyek vagy vállalkozók adózói magánszféráját, amelyek például közvetlen juttatás, felajánlás formájában támogatást nyújtanak.
Még egyszer mondom, ezek a vállalkozások és magánszemélyek azt vállalják, hogy a társadalmi felelősségvállalás jegyében leteszik a voksukat bizonyos célok mellett, és emellé anyagilag is odaállnak. Odaállnak a helyi kézilabdacsapat mellé vagy egy számukra kedves előadóművészeti szervezet mellé, illetve egy filmes projekt mellé. Arra azonban nem vállalkoznak, hogy e döntésük következtében adott esetben politikai jellegű támadások céltáblái legyenek. Amikor tehát az úgynevezett adózói magánszféráról beszélünk, akkor arról van szó, hogy hagyjuk meg ezeknek a vállalkozásoknak, magánszemélyeknek a döntési szabadságát, hogy adott esetben ne attól való félelmében álljon el valaki a támogatási szándékától, hogy a közvélemény előtt meghurcolják. Kicsiben ezt ahhoz lehetne hasonlítani, amikor a magánszemélyek az adójuk 1 százalékáról rendelkeznek. Az is a magánszemély saját, szuverén döntése, hogy mely szervezetet vagy mely egyházat kívánja támogatni. És az önök előtt fekvő javaslat az 1 százalékot felajánló adózók magánszférához való jogát is megvédik.
A fentiekhez még azt hadd tegyem hozzá, hogy a társaságiadó-támogatások kapcsán a jogi szabályozásban a kormány és a parlament teljeskörűen átveszi, illetve átvette az Európai Unió ajánlásait. Ennek megfelelően a támogatás alapját képező sportfejlesztési elemek támogatható kereteit a szövetségek előzetesen nyilvánosságra hozzák, ez az úgynevezett kötelező benchmarkrendszer. Ezenkívül mind a támogatott szervezetek, mind a szakszövetségek naprakész nyilvántartást kötelesek vezetni a jóváhagyott támogatási programok és a kiadott támogatási igazolások értékéről és a programok belső tartalmáról.
Végül pedig a kormány évente tájékoztatja Brüsszelt a támogatási program eredményeiről.
A sportcélú társaságiadó-kedvezménnyel ráadásul sikerült új alapokra helyezni az öt látvány-csapatsportág szakmai és utánpótláshelyzetét is. Az Európában egyedülálló támogatási rendszer nélkül a magyar versenysport nem kerülhetett volna ki abból a gödörből, amelyben korábban többek között a szocialista kormányok nemtörődöm hozzáállása miatt volt. (Gőgös Zoltán: Ez már kellett! Bevettél va-lamit? - Az elnök csenget.)
(10.10)
Tisztelt Ház! Azt gondolom tehát, hogy ez a javaslat biztosít egy olyan jogot, az adózói magánszféra védelméhez való jogot, amely a feltétele a támogató vállalkozások és magánszemélyek és általában az adókedvezményt igénybe vevő adózók negatív külső tényezőktől és befolyástól mentes döntéseinek.
Kérem, próbáljanak így tekinteni a szabályozási célra, és erre tekintettel támogassák a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)
