DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem olyan régen tárgyaltuk a polgári perrendtartásról szóló új törvénytervezetet, új kódexet, és abban a vitában nagyon komolyan is vettük ezt, fölkészültünk a vitára, és egy közel 30 perces vezérszónoklatot tartottam. Most nem fogok ennyit tartani, nem azért, mert ez a két előttünk fekvő törvény egyébként kevésbé volna fontos. Hogy ennek a jelentőségét mutassam, én azt kértem kifejezetten a szakértő kollégáimtól, hogy számomra is persze, de elsősorban a többi képviselő számára, akik olyan mélységben nem ismerték meg ezt a két törvényt, egy nagyon részletes szakmai annotációt, vezetői összefoglalót készítsenek - itt van a kezemben (Mutatja.), mintegy 20 oldal terjedelemben történt ez meg -, hogy valóban kompetens módon tudjunk adott esetben ebben a vitában részt venni.
Azonban sajnálattal látjuk azt, hogy miniszter úrnak szokása az, hogy a fontos kódexek vitájában elmondja a saját mondandóját, az expozéját, majd anélkül, hogy a pártok véleményét, a vezérszónokok véleményét megvárná, távozik az ülésteremből. Gondolom, hogy ez nem magánügyben történik, hanem közügyben, de vagy ő nem veszi komolyan a parlamentet, és ezzel sérti meg a tekintélyét, vagy a kormány nem hagyja neki, hogy komolyan vegye a parlamentet és ne sértse a tekintélyét. Az nem megy, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy miniszter ide bejön, elmondja az expozét, és távozik anélkül, hogy a pártok véleményét, a vezérszónokok véleményét végighallgatná. Éppen ezért én nem tartom érdemesnek ezt a vitát arra, hogy részletszabályokról beszéljek a parlamenti megszólalásom során. És azt is szeretném előre jelezni, hogy az MSZP frakciója távol fogja magát tartani ettől a vitától, ha a mi véleményünk sem érdekli a kormányt, őszintén szólva, ez viszonos, a kormányé se minket.
A másik, amit viszont megjegyeznék - és itt már tartalmi vitám van, ami miatt egyébként szintén rövidre fogom a hozzászólásomat -, hogy én nem osztom azt az álláspontot, amit egyébként Répássy képviselő úr szakmai alapon érvelt, amely szerint valójában ennek a két kódexnek ne lenne szorosan köze ahhoz a be nem nyújtott törvénytervezethez, ami kétharmados, sarkalatos és a közigazgatási bíróságok létrehozását célozza.
Tisztelt Képviselőtársaim! Először talán meg kellene határozni azt a struktúrát, aminek az eljárási szabályait most szeretnénk megalkotni, és nem pedig fordítva, egy olyan struktúra, ami még nem dőlt el, hiszen ötpárti egyeztetés alatt áll, a kormány nem határozott róla, hogy hogy szeretné ezt látni, ahhoz igazítunk most részletszabályokat. Én azt gondolom, hogy a folyamatot meg kellett volna fordítani, ugyanis ez olyan, mintha - mondjuk - egy sportverseny részletszabályait akarnánk úgy meghatározni, hogy még az sem dőlt el, hogy milyen pályán játszunk, az sem dőlt el, hogy kicsin-e vagy nagyon, füvesen vagy salakoson, fedetten vagy szabad ég alatt. Én azt gondolom, hogy amíg az nem dől el, hogy lesz-e közigazgatási bíróság vagy nem, addig teljesen fölösleges arról tárgyalni, hogy a közigazgatási eljárásnak egyébként mik a részletszabályai.
Van tehát egy olyan törvénycsomag előttünk most, aminek hiányzik a szervezeti lába. Tudjuk azt, és itt nyilván említeni kell - mások is tették, egészen más hangsúllyal, én is más hangsúllyal fogom -, hogy a kormány tervezte a közigazgatási bíróságok felállítását, amiről - még egyszer mondom - az egyeztetések folyamatban vannak, azonban az látszik, hogy jó eséllyel nem lesz meg a kétharmados támogatottság ehhez. Nos, tisztelt képviselőtársaim, ha nincs meg a kétharmados támogatottság ehhez, és ez eldőlt, akkor másként kellett volna és más szövegezéssel benyújtani az előttünk fekvő két törvényjavaslatot. Ha meglesz, mert önök úgy ítélik meg, hogy meg tudják szerezni a kétharmados támogatottságot, ami most nem látszik valószínűnek, akkor megint más szöveggel kellett volna beterjeszteni ezeket a javaslatokat. Nincs ilyen A-, B-verzió, ilyen alternatíva, hogy a végén módosító javaslatokkal azt fogadjuk el, amelyik éppen passzol ahhoz a politikai szituációhoz, ami kialakult. Ez abszurdum! Ilyen törvényalkotási metódust én nem tudom, mikor láttam utoljára, talán a tíz év képviselőségem alatt ilyet még nem láttam.
És tartalmi megjegyzésem természetesen, hogy mi a magunk részéről - és ez egy fontos körülmény, nyilván minden párt erről el fogja mondani a saját álláspontját - továbbra sem támogatjuk a közigazgatási bíróságok felállítását. Nem támogatjuk azért, mert az a modell, amit önök nekünk javasolnak, és amit önök elénk tártak, az gyakorlatilag azt teszi lehetővé, hogy a közigazgatásból a saját embereiket gyakorlatilag beejtőernyőzzék bírónak, nem bírák váljanak egy pillanat alatt - az általános rendszertől eltérő módon - méghozzá felső bíróvá, és ezzel bizony súlyos sebet ejtsenek az igazságszolgáltatás függetlenségén. Én nem kívánom megismételni azt, amit a Pp. vitájában elmondtam, továbbra is tartom, ezt a bírói függetlenség ellen irányuló újabb kormánypárti, fideszes támadásnak tartjuk.
Nem az a baj - és ezt szeretném világossá tenni -, hogy ne lehetne létjogosultsága a közigazgatási bíróságoknak, de nem így. És ha ezt a struktúrát nézzük, akkor csak egyet tudok ismételni: nem bízunk meg önökben, nem bízunk meg a hatalomban, nem bízunk abban, hogy a közigazgatásból bíróvá avanzsált emberek nem azok lesznek, akik az önökhöz leglojálisabb köztisztviselők, kormánytisztviselők, akiket önök hoztak be a rendszerbe, akiket önök a saját képükre formáltak. Nem bízunk abban, hogy nem ezekből az emberekből fog összeállni a közigazgatási bíráknak a túlnyomó többsége. Éppen ezért ezt a modellt támogatni az én meglátásom szerint nem lehetséges.
Számos olyan rendelkezés szerepel a most elénk terjesztett javaslatokban, amelyek megfontolásra érdemesek. Valójában vitatkozhatunk például arról - hogy egyet említsek konkrétan -, hogy mi a szerencsésebb, ha a közigazgatási eljárás kétfokú vagy egyfokú, és a bírósági eljárás a közigazgatási ügyekben válik kétfokúvá. Ez egy legitim szakmai vita, erről lehetne beszélni, de ahhoz, hogy ezekről beszélni tudjunk, még egyszer mondom, az lenne szükséges, hogy lássuk a struktúrát, azt, hogy önök miben gondolkodnak és mit szeretnének a jövőben Magyarország közigazgatási ügyeiben alkalmazni.
Egy tévhitet szeretnék még eloszlatni, mielőtt a hozzászólásomat befejezem. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma is van közigazgatási bíráskodás, és ezt egyébként a miniszter úr is megerősítette az expozéjában, amikor elmondta, hogy van, csak ma a bírósági rendszer része, az új modell szerint pedig ettől bizonyos fokú függetlenséget élvezne a jövőben. Az tehát, hogy itt egy olyan hiányt pótolunk vagy pótolnánk egy új közigazgatási bírósági rendszerrel, ami problémát okoz a mai magyar igazságszolgáltatásban és közigazgatásban, nem állja meg a helyét. Önök egy másféle struktúrán gondolkodnak, egyébként ezt a feladatkört a munkaügyi és közigazgatási bíróságok ma is ellátják.
(14.40)
Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt kormány és kormánypárti képviselőtársaim, azt kérem önöktől, akkor terjesszenek elő részletszabályokat, amikor a struktúrával már tisztában vagyunk, amikor eldőlt az, hogy önök mit akarnak, és nem utolsósorban az, hogy mit tudnak átvinni a parlamenten. Azt gondolom, utána lenne érdemes ezt a vitát megnyitni. Most egyetlen helyes lehetőség volna: önök visszavonják ezt a két törvénytervezetet addig, amíg ez a dolog el nem dől, és utána, amikor eldőlt, akkor ennek fényében egyértelműen arra a struktúrára alapozva visszahozzák ide az Országgyűlés elé, és akkor valóban lehet és érdemes erről egy hosszabb szakmai vitát folytatni.
Még egyszer mondom, tisztelt képviselőtársaim, azt a magatartást, amit a miniszter úr most már a harmadik komoly kódex kapcsán tanúsít itt az Országgyűlésben, mi elfogadhatatlannak tartjuk, felháborítónak tartjuk, éppen ezért a vita további szakaszában a magunk részéről nem veszünk részt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban. - Az MSZP képviselői elhagyják az üléstermet.)
