DR. PÓSÁN LÁSZLÓ

Full text search

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ha a magyar felsőoktatásban van olyan szegmens, amely kifejezetten piacképes, a nagyvilágban keresett, ha úgy tetszik, magas színvonalú, és kifejezetten bevételt is képes hozni a felsőoktatási intézmények számára, akkor az az orvosképzés. Az elmúlt tíz év leforgása alatt az orvosképzésben részt vevő külföldi hallgatók aránya öt-hatszorosára emelkedett, ami egy örvendetes tény, mára azonban a befogadó intézmények, a képző intézmények a kapacitásuk határára érkeztek. Az orvosképzésnek egy nagyon fontos vetülete a gyakorlati képzés, a gyakorlóhely, amihez értelemszerűen kórházak, való, élő betegek szükségeltetnek, hogy ne egyszerűen csak ilyen virtuális térben lebegjenek.
Hogy ez mennyire fontos, hadd utaljak arra, hogy jó néhány nyugati egyetemen az orvosképzésben például a szimulációs gyakorlatoknak jóval nagyobb szerepe van, mint a tényleges beteg-orvos közötti kapcsolatnak. Ebből következően egyébként a magyar felsőoktatásnak az orvosképzési része kifejezetten versenyképesnek mondható, és értelemszerűen vonzó is.
Ahhoz, hogy a későbbiekben ezt a kedvező tendenciát, amely az elmúlt tíz évben e téren mutatkozott, és egyébként nagyságrendileg is igen komoly, országos relációban nagyságrendileg ez olyan 30-35 milliárdos bevételt jelent per év, hogy ezt tovább tudjuk növelni, hogy ez tovább folytatódhasson, szükségeltetik az orvosképzéssel foglalkozó intézmények gyakorlóhelyi kapacitásának a növelése. A beterjesztett javaslat ehhez kapcsolódóan teremtené meg az úgynevezett egyetemi kórház jogi fogalmát és értelemszerűen szervezeti egységét is: az egyetemhez kapcsolódik.
Ennek az egyik oka tehát a gyakorlóhelyek számának a növelése lenne. A másik oka pedig az, hogy az egészségügyi ellátórendszerben egyfajta hierarchikus rend érvényesül a tekintetben, hogy az egészségügyi ellátórendszerben az egyes szereplők milyen típusú feladatokat kötelesek ellátni. E tekintetben a klinikák a legmagasabb ellátási szintet jelenítik meg, és ha úgy tetszik, a hétköznapi, bocsánat a kifejezésért, sokszor banálisnak tűnő esetek elvileg nem a klinikákon kezelendők. Másképpen fogalmazva, egy sérvműtét vagy éppen egy mandulaműtét alapvetően a hétköznapi megyei, városi kórházakban is lefolytatható, lebonyolítható beavatkozás, a klinikákon viszont, amelyek most az egyetemekhez tartoznak és az orvosképzésnek fontos részét is képezik, ott lényegében az ilyen típusú esetekkel a napi gyakorlat szintjén alig-alig találkozhatnak. Éppen ezért a kórházi gyakorlat lehetőséget teremtene arra, hogy az ilyen egyszerűbbnek mondott esetekkel is az orvosképzésben részt vevők olyan arányban találkozzanak, ami szükségeltetik ahhoz, hogy kellő felkészültséget tudjanak szerezni.
Fel lehetne tenni a kérdést, hogy jó, jó, de eddig is voltak úgynevezett gyakorlókórházak vagy oktatókórházak, hogy ez miért nem elégséges. Nos, az a helyzet, hogy ez a rendszer, amely persze elég régóta van, legalábbis papíron van, a gyakorlatban nem működőképes. Ennek ugyanis nagyon egyszerű oka van: azok a magyarországi kórházak, amelyek az orvosképzés szempontjából ezzel a titulussal rendelkeznek, hogy egyfajta oktatókórházak vagy gyakorlókórházak, azok többnyire nem ott vannak helyileg, földrajzilag, ahol a képzőhelyek, és nem életszerű azt elképzelni, hogy mondjuk, a SOTE-n tanuló hallgatókat esetleg egy soproni kórházba tudjuk elküldeni gyakorlatra, vagy éppen a debreceni orvosi fakultáson tanuló esetleg a miskolci megyei kórházban tud gyakorolni. Ennek egyszerűen az az oka, hogy sem a hozzá kapcsolódó szállást, étkeztetési dolgokat nem tudjuk megoldani, sem pedig a közlekedést, arról nem is beszélve, hogy ennek nagyon komoly pénzügyi vonzatai lennének. Ezek tehát a gyakorlatban nem működnek. Hadd mondjak egy egyszerű példát ennek érzékeltetésére, hogy papíron van, a gyakorlatban nincs. A soproni kórház például a Debreceni Egyetemhez kapcsolódóan úgymond gyakorlókórház. Nem életszerű, hogy Debrecenből nap mint nap oda tudjunk küldeni hallgatókat az orvosképzésben való részvételre.
Van még egy fontos oka, amely miatt ez a javaslat megfogalmazódott. Azok a kórházak, amelyek eddig - most tekintsünk el attól, hogy csak papíron, de mégiscsak - oktatókórházak voltak, azok arra viszont nincsenek felkészülve, hogy oda olyan hallgatókat küldjünk, akik viszont nem magyar anyanyelvűek, magyarán akiknek angolul vagy éppen németül kell a tanulmányokat folytatni, ilyen nyelven hallgatják az előadásokat, és ilyen nyelven kell a gyakorlati képzést is lebonyolítani. Az egyetemi kórházi rendszer ebből a szempontból azt a célt is szolgálja, hogy a személyi feltételek szempontjából ezeket a kívánalmakat érvényesíteni lehessen.
Természetesen, ha ez a jogszabályi változás, ez az új terminus technicus megjelenik a törvényben, akkor ehhez kapcsolódóan szükségeltetik néhány kiegészítő pontot is bevenni. Ez nyilván érinti azt a kérdéskört, hogy rendelkezik-e ez a kórház OEP-azonosítóval vagy nem rendelkezik. Nyilván erre vonatkozóan van előterjesztés, mert ha nem rendelkezne, összeolvadna a klinikával, márpedig nem az a cél, hogy a klinikát növeljük, hanem hogy a klinika mellett legyen egy másik, a már elmondottaknak megfelelően a progresszív ellátási rendszerben nem a csúcsot jelentő ellátóegység is.
(15.40)
Természetesen a hozzá kapcsolódó szervezeti és egyéb dolgokat is érinti, és ami a legeslegfontosabb mindezekkel kapcsolatosan, hogy mely kórházakból lehet egyetemi kórház. Az nem egy egyetemnek a saját szuverén döntéseként jelenik meg és nem egy kórház saját döntéseként születik meg, hanem ez szigorúan a magyar egészségügyi ellátórendszer egészéhez illeszkedően, kormányrendeletben nevesítetten, konkrétan történne, és lényegében az egészségügyért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter jóváhagyása és szakmai felügyelete mellett.
Szó sincs tehát arról, hogy itt valamiféle egyetemi túlterjeszkedés történne vagy valamiféle egyéb szándékok; kifejezetten, ahogyan az általános indoklásban is szerepel, a magyar orvosképzés továbbfejlesztése, annak erősítése érdekében, és alapvetően azért, hogy a gyakorlóhelyek számát tudjuk növelni. Köszönöm szépen a figyelmet.

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť