DR. BITAY MÁRTON ÖRS
DR. BITAY MÁRTON ÖRS
DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Harangozó Gábor képviselő úr újra fölvetette a kétharmadosság kérdését a bevételek kapcsán. Azt tudom önnek mondani, hogy ha a Nemzeti Földalapról szóló törvény rossz, a bevételeket szabályozó 28. §-t indokolatlanul feles törvénnyel fogadta el az Országgyűlés 2010-ben, akkor önnek igaza van. Én nem vagyok alkotmányjogász, de azt gondolom, hogy ez nem rossz. Szerintem nagyon sok kétharmados törvény van Magyarországon, amit úgymond kétharmados törvényként tartunk nyilván, de nem az első betűtől az utolsó betűig kétharmados mind, hanem van egy részük, ami kétharmados.
Ezeknél a törvényeknél jellemzően a nagyobb részük kétharmados, és vannak olyan részeik, amelyek nem igényelnek kétharmados többséget. A 28. §, ami a bevételeket szabályozza, nem kétharmados. Tehát az NFA-törvény, legalábbis a benyújtott törvénymódosítási javaslat mindenképpen megállja a helyét. Abban az esetben lenne önnek igaza, ha az NFA-törvény ezen rendelkezése nem lenne megfelelő, és rosszul fogadta volna el az Országgyűlés annak idején.
Említette, hogy mennyi mindenre lehetne fordítani a földárverésekből befolyó bevételt, ami az NFA rendelkezésére állna. Azt tudom önnek mondani, hogy egyébként az, hogy a Nemzeti Földalapkezelő a fölsorolt feladatainak megfeleljen, az független a bevételek alakulásától. Tehát azt nem üti ki, a jegyzőkönyv kedvéért szeretném csak tisztába tenni, hogy az NFA bevételeit, a földértékesítésből befolyó bevételeket nem üti ki ez az új passzus. Tehát ha lesz még ilyen, akkor természetesen az ebből befolyó bevételeknél, ugyanúgy, mint ahogy eddig is, ezután is hatályban marad az NFA-törvénynek az a szakasza, ami lehetővé teszi az ön által felsorolt célok megvalósítását. Most a benyújtott törvényjavaslat mindösszesen azt mondja, hogy a földértékesítési programból, tehát nevesíti ezt a programot, az ebből keletkező bevételt adósságcsökkentésre kell fordítani.
A haszonbérleti pályázatok befolyásolták-e az árverések eredményét? Ha jól értettem, akkor azt ön is elismeri, hogy nem jogi értelemben befolyásolta, hanem, ha jól figyeltem, azt mondta, hogy mi a fenéért pályázna valaki vagy indulna egy olyan területért, amit egyébként valaki, nem tudom, még iksz évig bérel. Megmondom önnek őszintén, erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Csak az eredmények oldaláról látom, ott pedig nagyon sokan pályáztak olyanok, akik olyan területet vásároltak, amit egyébként még valaki bérel.
De az eddigi statisztikai adataim alapján, amit kigyűjtöttem, még ilyen összevetést nem készítettünk, bőven nem ők vannak többségben. Tehát nem állja meg a helyét az eddigi méréseim alapján az, amit ön elmondott, hogy azok vásárolnak, akik egyébként valamilyen más jogviszony keretében a Nemzeti Földalapkezelőtől már bérelnek földet. Nagyon sokan vásároltak mások is földet, nemcsak olyanok, akik egyébként bérleti viszonyban voltak a Nemzeti Földalapkezelővel.
Amit említett még a 200 ezer hektárral kapcsolatosan, a szociális földprogramról, hogy Lázár miniszter úr is hozzátette, hogy megfontolandó ez a gondolat, és érdemes… (Harangozó Gábor István: Azt mondta, hogy támogatja.) Bocsánat, akkor rosszul figyeltem, nem olvastam a jegyzőkönyvet, hogy támogatja. Azt kell mondanom, ez nem újdonság, mi is támogatjuk, tehát ebben ilyenformán nincsen semmilyen új elem. Eddig is volt olyan lehetősége a Nemzeti Földalapnak, hogy önkormányzatoknak, akár szociális szövetkezeteknek termőföldet juttasson, nemcsak ipari park vonatkozásában, hanem a föld megművelése szempontjából is. Úgyhogy ez ezután sem lesz bezárva.
Azt én nem tartanám jónak, ezt őszintén megmondom önnek, hogy most mind a 200 ezer hektárra, egyébként nem 200 ezer hektár marad, de most így egyben hirdetni egy ilyen szociális földprogramot. De azt abszolút akceptálhatónak tartom, és úgy gondolom, eddig is támogattuk, nagyon sok ilyen kérvény volt, ami pozitív elbírálás alá került, ahol jelentkező önkormányzat kapott erre, nem a termőföld tulajdonjogát, hanem használati jogát, vagy vagyonkezelői szerződést, vagy haszonbérletit, vagy más vonatkozású jogi konstrukciót.
(19.40)
Magyar Zoltán képviselő úrral kapcsolatosan az általa felvetetteket szeretném pontosítani. Tehát ne ringassa magát abba a lélektani helyzetbe, hogy önök nem támadták meg a külföldi vásárlókkal kapcsolatos kormányhatározatot, ugyanis - majdnem szó szerint idézem az alkotmánybírósági beadványukat, amit írtak - azt mondták, hogy versenykorlátozó a kormányhatározat, az európai uniós jogrendszerben versenykorlátozó, mert kizárja a külföldieket. Lényegét tekintve - még egyszer mondom, nem szó szerint idézem - a versenykorlátozó szó benne volt az alkotmánybírósági beadványban. Úgyhogy legyen kedves, ne adja itt elő, hogy önök nem ezt támadták meg, mert telitalálatban ezt támadták meg, az ellenzékkel együtt!
Szeretném említeni is önnek, hogy első helyen szerepel az aláírók között, még arra sem figyeltek, hogy ha már ilyen kötelező frakció-aláírás volt, hogy meglegyen a megfelelő szám, akkor legalább szegény agráriusok a végére kerüljenek, hogy ne az legyen, hogy velük kezdődik az aláírt szöveg.
A földvásárlók több mint a fele hölgy. Ön szereti a statisztikát. Legyen kedves, akkor mutassa meg nekem, hogy darabra mennyi ez. Majd a jegyzőkönyv alapján visszakeressük, és ha megengedi, akkor vessünk számot az adatokkal, hogy mi alapján jutott ön erre a következtetésre, mert ezek szerint a közel 30 ezer vásárlóból 15 ezernél több a hölgy, mert a több mint a fele ezt jelenti. Szívesen várom ezt a listát, amin 15 ezer hölgy neve szerepel, habár én ettől sem riadnék meg, mert, hála a jóistennek, nem zárja ki ezt semmi, hogy ők is vásároljanak.
Említette, hogy igazak-e a pletykák az erdőprivatizációról. Én azt tudnám önnek mondani, hogy ezt saját maguktól kérdezzék meg, mert ezt önök terjesztik, a választ nyilván önök tudják rá, mert ha önök terjesztenek egy ilyen pletykát, akkor nyilván meg tudják mondani, hogy ennek mi a valóságalapja. Ezzel az önkérdéssel úgy különösebben nem tudok mit tenni. (Harangozó Gábor István: Egy igent vagy egy nemet.)
Említette az 1500 hektárt, hogy egyébként nem számíthat sehol kicsinek 1500 hektár. De számíthat kicsinek, még kicsinek is számíthat 1500 hektár, mert ha valaki, mondjuk, egy nemzetközi versenyben vetőmagtermeléssel szeretne foglalkozni, akkor az 1500 hektárral nemhogy nemzetközi szinten, de még itt a Kárpát-medencében sem tudna labdába rúgni. De ha mondjuk, legeltető állattartást folytat, akkor még a Kárpát-medencén belül is bizony 1500 hektár simán lehet akár még kicsi is. (Gőgös Zoltán: 1300 hektár?)
Ezt csak azért szerettem volna elmondani önnek, megint a jegyzőkönyv kedvéért, hogy ne maradjon meg az a butaság a jegyzőkönyvben, hogy 1500 hektár márpedig ilyen ökölszabály, amit már megszoktunk jó néhány földügyben ilyen megnyilvánulást (Gőgös Zoltán: Miért? És az 1300?), hogy márpedig az nem lehet. (Gőgös Zoltán: És az 1300 micsoda?) De lehet, van olyan gazdálkodási üzemmód, amiben ez elképzelhető.
Amit kérdezett, hogy családi gazdálkodónak számít-e az, aki 2 milliárd forintért vásárol. Ezt szerettem volna újra megerősíteni: nem számít családi gazdálkodónak. (Gőgös Zoltán: Cigarettacsempészetből, jó.) Eddig is többször elmondtam, ezután is így fogom gondolni: aki 1 milliárd, 2 milliárd forintért, de továbbmegyek, szerintem aki 400-500 millió forintért vásárol, az sem feltétlenül családi gazdálkodó. Ezért mondom én önnek azt, meg a kormány is igyekezett ebbe az irányba haladni, hogy azt szeretnénk, hogy a 80 százaléka a magyar agráriumnak családi gazdaságokon álljon; 20 százalékában úgy gondoljuk, hogy a nagyüzemekkel nem tudunk mit kezdeni, sőt, nem is érdemes mit kezdeni, mert szükség van rájuk, és hasznos, ha ők is jelen vannak az agrárgazdaság szerkezetében. (Gőgös Zoltán: Nem lesz ebből baj?)
A 2-3 százalékkal kapcsolatosan, az összvagyon, most kevés vagy sok, és megint felrója nekem, hogy én játszom ezzel a számmal. Én azt gondolom, hogy akkor tegyük tisztába. Az, hogy az összes magyarországi termőföld 2-3 százaléka került most árverésre, azt gondolom, hogy nem sok, az összeshez képest ez nem sok. Ha azt veszem, hogy a 100 ezer földművesből 30 ezer vásárolt, az sok. Ne haragudjon, nem önt akarom megtéveszteni. Valóban, ezt a logikát követni kell tudni, de ez sajnos egy ilyen helyzet, hogy egy számot nem azért mutatok be önnek kétféleképpen, mert szeretném önt megvezetni, hanem sajnos az a helyzet, hogy ha egy társadalmi rétegnek az egyharmada hozzájut egy vagyonelemhez, az az én megítélésem szerint még akkor is sok, ha az összes termőföldnek ez egy kicsiny része. Ez logikailag megítélésem szerint azért egy követhető dolog.
Amit pedig állított a felszólalásának végén vagy sejtetett, azt szeretném visszautasítani. Azt gondolom, hogy abban a kommunikációs stílusban, amivel én igyekszem önt megtisztelni a válaszaimban, még ha ez önnek nem is tetszik, ezek a feltételezések finoman szólva övön aluliak, mint ahogy akkor verbálisan is vagy expressis verbis is szeretném visszautasítani. Senkitől semmilyen kedvességet és ajándékot nem fogadok el, sem földértékesítéssel, sem más, a hivatali munkakörömmel kapcsolatos eljárásban. Kérem, ezzel pedig kifejezetten szeretném felszólítani önt, hogy ha ilyennel kapcsolatban mégiscsak lenne önnek valami információja, akkor ne lebegtessen; ez egy nagyon aljas dolog, az én reputációmat teszi tönkre anélkül, hogy önnek bármilyen bizonyítéka lenne erre. Én ezt önnel szemben nem tettem meg. Ha megtisztelne azzal, hogy az általános politikai sárdobálásból esetleg néha ki tud emelkedni, akkor tegye meg, hogy velem szemben ezt megteszi, mert személyesen nekem ez rosszulesik, ha ilyeneket sejtet.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.)
