DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban, kisebbségi véleményt azért nem tudok mondani, mert ötpárti alaptörvényügyi egyeztetésen vettem részt, és az egy komoly feladatnak tűnt, úgy tűnik, hogy a bizottsági ülést, a Törvényalkotási bizottság ülését és ezt az egyeztetést összehangolják a szervezők. De a lényeg az, hogy azért itt a frakcióidőben el lehet mondani egy-két nagyon fontos dolgot, ami az általános vitában vagy nem hangzott el, vagy azóta történt. Hiszen itt azért egy-két olyan bizottsági módosító javaslat beesett az ablakon, amelyek még „szebbé” teszik ezt a javaslatot, és még inkább a bankoknak kedveznek.
(Dr. Tiba István elfoglalja jegyzői helyét.)
Én itt azért elválasztanék két dolgot. Államtitkár asszony, ugye, itt azt mondja, hogy a piaci folyamatok, a hitelezés, a kamatok alacsony tartása egy cél. Ezzel a céllal egyet lehet érteni. Az már egy másik dolog, hogy az önálló zálogjog önmagában mint technika, mint megoldás ezt a célt mennyire támasztja alá. De ha el is fogadjuk, hogy alátámasztja - nem tudjuk; engem nem sikerült meggyőzni abban a tekintetben, én nem szolgáltatnám ki az embereket egy ilyen célnak, hiszen a kamatok jelenleg is alacsonyan vannak, de fogadjuk el, hogy igaz -, fogadjuk el, hogy az önálló zálogjog a jelzáloghitelintézeteken keresztül segíti a kamatok alacsonyan tartását, ez egy dolog.
De egy másik dolog az, hogy a bankok számára miért adunk arra lehetőséget, hogy korábbi, egyébként más hiteleket, jelzáloghiteleket átalakítsanak, illetőleg ezen átalakítás során olyan pluszelőnyöket élvezzenek, legyen ez ingatlannyilvántartási előny vagy akár a közjegyzői okiratok, a közjegyzők által közjegyzői okiratba diktálás költségeinek a megspórolása. Vas Imre képviselőtársam - most nem látom itt, az előbb még itt volt - erre azt mondta a bizottság ülésén, amikor elmondtam, milyen könnyítéseket fognak önök bevezetni, valószínűleg nem figyelt kellőképpen, és azt mondta, hogy ez is egy rezsicsökkentés. Csak az a gond, hogy a bankoknak és a pénzügyi intézményeknek. Hiszen csak ők élhetnek ezzel az eszközzel.
Tehát hangsúlyozom, azzal, hogy van egy önálló zálogjog, hogy ezt visszavezették, lehet vitatkozni. Véleményem szerint, és ezzel nem vagyok egyedül, nem vagyok az egyetlen jogász, többek között Vékás Lajos is egyetért ezzel; természetesen nem hasonlítanám önmagamat hozzá, de csatlakoznék a véleményéhez, hogy ez veszélyesebb tud lenni, mint egy sima jelzálogjog. A másik fele meg az, hogy ha már visszavezették, akkor ezt korrekt módon tegyék, és esetleg a jövőben tegyék lehetővé, hogy ha valaki egy bankkal szerződést köt, akkor eldönthesse, hogy szeretne-e az ingatlanára egy önálló zálogjogi konstrukciót rájegyeztetni.
Mert az egyáltalán nem korrekt, hogy önök behozzák ezt a jogintézményt, és azt mondják, hogy aki korábban egyébként másra szerződött, azt a bank egyoldalú nyilatkozattal, egy új kategóriát, egy ilyen átmeneti kategóriát alkotva, átalakításos önálló zálogjog néven - jegyezzük meg, ez justizmord ebben a formában -, megteheti, hogy ezt átalakítja. Ráadásul úgy, és ez is egy jogi abszurdum, hogy egyéb esetben az önálló zálogjognál elvárnak önök egy úgynevezett biztosítéki szerződést, illetve egyfajta tartalmat. No, nem speciális tartalmi elemeket, hanem elvárják azt, hogy mit kell tartalmaznia ennek a szerződésnek, ha a jövőben köt valaki.
Na most, önök azt mondják, hogy ha valaki a múltban egy jelzálogszerződést kötött, akkor azt kell tekinteni biztosítéki szerződésnek. Tehát egy most létrehozott szerződési formát, ami ezt az új konstrukciót szabályozza, egy az egyben, módosítás nélkül a korábban kötött jelzáloghitel-szerző-dé-sek-re ráhúzzák.
Ez így nem működik. Ez lehet, hogy a tervgazdaságban, a kommunizmusban működött, hogy előírták, hogy mi legyen, és akkor az volt, de ha jogrendszereket és jogi konstrukciókat nézünk, nem működik, hogy az almára azt mondjuk, hogy körte, és holnap annak körtének is kell lennie, mert előírtuk egy jogszabályban.
(18.10)
Arról nem is beszélve, ami itt elhangzott egyébként a bizottság többségi véleményében, hogy itt olyan kis finom, apró könnyítéseket is tesznek a bankoknak, ami számomra egészen nehezen érthető. Ha mondjuk, kihagyták ők az adósnak egy bizonyos adatát, nem nyújtották be, akkor nem hiánypótlási felhívást kapnak, amit minden normális állampolgár, vagy ha benyújt valaki egy adásvételi szerződést vagy egyéb szerződést, akkor egy hiánypótlást kap, sőt. Beszéltem gyakorló ügyvédkollégákkal, általában nem is hiánypótlást kap, hanem elutasítást, tehát még a hiánypótlás lehetőségét sem kapja meg. Nos, ebben az esetben a bankot nem kell hiánypótlásra felhívni, a banknak sehova nem kell mennie, a bankot megkíméljük mindenféle anyagi és időbeli veszteségtől. Egész egyszerűen az ingatlannyilvántartás, az ingatlanügyi hatóság majd lekéri az adósnak ezeket az adatait, és ő beilleszti ebbe a szerződésbe, és a dolog meg van oldva.
Aztán arról nem is beszélve, hogy sikeresen megoldották azt a problémát is, amit egyébként már észlelniük kellett volna jogilag. Ha ezek a drága jó bankok - láttuk sokszor - a mindenféle közokiratba, közjegyzői okiratba foglalt szerződéseket végre akarják hajtani, mert miért ne akarnák végrehajtani - láthattuk, hogy ezek általában mennyire jogszerű és „kevéssé vitatott” folyamatok voltak a devizahiteles ügyekben például -, nos, ha ezt végre akarják hajtani, akkor elvárható, hogy minden eleme a folyamatnak, tehát ne csak az legyen közokiratba foglalva, hogy az adós, mondjuk, a kötelezettségét vállalta, hanem bármilyen olyan nyilatkozat, ami később megtörtént, akár a szerződés felmondása, és igen, akár egy átalakítási nyilatkozat is.
Valószínűleg észlelték önök, hogy nem lehetett a végrehajtásokat elindítani, hiszen hiányzott egy láncszem, ezek az átalakító nyilatkozatok nem voltak közjegyzői okiratba, közokiratba foglalva. Mit csinálnak önök? Nem előírják a bankoknak, hogy a törvény rájuk is vonatkozik, hanem egy kiskaput hagynak, beleírják, hogy hohó, hát ebben az esetben ettől el lehet tekinteni. Köszönjük szépen.
Erre lehet azt mondani, hogy ez egy apró kis nüánsz, éppen csak hogy pénzt kímél meg a bankoknak, mert nem kell a közjegyzőhöz elmenni és ott mindenfélét nyilatkozgatni, illetve később - és erre utalt a bizottság többségi előadója - még azzal se kell bajlódni, és számomra ez az igazán nehezen érthető, hogy a bank legalább benyújtson bármilyen olyan igazolást, hogy ő kiértesítette ezen egyoldalú döntéséről, hogy ő átalakítja a korábbi jelzálogjogot átalakításos önálló zálogjoggá, még ezt sem kell igazolnia, bizonyítania, nevezzük akármilyen szónak.
Egyébként a jelen lévő államtitkár, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elfogadni látszott ezt a javaslatot, hogy bizonyítania kelljen, mert egy tértivevényt talán be tud csatolni vagy bármit a kedves kis bank és pénzügyi intézmény. Nos, önök még ezt se szeretnék, hiszen gyorsítani kell a folyamatokat, hallhattuk, és ez is fennakadást okoz, mert az ingatlanügyi hatóság nem tudja eldönteni, hogy ez bizonyított vagy nem. Mikor egy közös tulajdonnál, mondjuk, egy elővásárlási ok fennáll, akkor el tudja dönteni ugyanez az ingatlanügyi hatóság, számos más esetben el tudja dönteni, hogy a benyújtott okirat megfelel-e - hát a bankokkal szemben nehogy már el kelljen döntenie!
Az az érvelés meg egészen egyszerűen álságos, hogy majd akkor itt különböző jogorvoslatokban ez támadható lesz. Igen, tehát az ügyfél, a fogyasztó a bankkal szemben majd kezdjen el pereskedni, először egy fellebbezést nyújtson be, a fellebbezéseket rutinból visszadobálják, és általában az elsőfokú hatóságnak igazat adnak; és utána fogadjon ügyvédet, menjen bíróságra, próbálja egy nyilatkozat miatt az igazát érvényesíteni. Lehet egyébként, hogy azt fogja látni, hogy teljesen értelmetlen, vagy éppen nincs pénze, mert általában nem azok a leggazdagabb emberek, akik már eleve egy komolyabb jelzáloghitellel rendelkeznek.
Úgyhogy ez a rezsicsökkentés Fidesz-módra a bankoknak, köszönik szépen az adósok. Azzal meg ne takarózzanak, hogy egyszerűen nem lesz terhesebb vagy nem lehet terhesebb ez az új konstrukció az adósokra nézve. Ezt önök nem tudhatják, és ha nekem nem hisznek, akkor mondjuk, Vékás Lajosnak higgyenek, és ne mondják, hogy ő nem ért ahhoz, amit a polgári jog körében leír.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
