SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egyértelmű, hogy a vasárnapi boltzár visszavonása kármentés a Fidesz részéről. Nem azért vonták vissza, mert az emberek így akarják, hanem azért, mert megijedtek a népszavazástól, félnek az emberek ítéletétől. A boltzár pánikszerű visszavonása a kudarc beismerése a kormány részéről. Pár napja Lázár János még azt hangoztatta, hogy legyen népszavazás és döntsön a nép, illetve hogy a Fidesz nem fogja visszavonni a vasárnapi boltzárról szóló törvényt. Múlt pénteken még a miniszterelnök is arról beszélt, hogy a törvény sikeres. Most mégis eltörlik, arra hivatkozva, hogy nem tudta elnyerni a nép támogatását. Ha valóban így áll a helyzet, akkor reméljük, hogy ez csak a kezdet. Számos olyan intézkedése volt a kormánynak, amit a többség ellenez és károsak az ország számára, az oktatás központosításától kezdve az egykulcsos adón és a Városliget letiprásán át a stadionépítésekig és Paks II.-ig.
Ami a vasárnapi boltzár tartalmát illeti: az LMP egyetért a miniszterelnök azon korábbi kijelentésével, hogy a vasárnapi boltbezárásnak akkor lehet értelme Magyarországon, amikor hat nap munkájából is meg lehet élni. Sajnálatos módon a kormány egy olyan országot épít, ahol nyolcnapi munkából sem lehet megélni. Hivatkozik indoklásában a kormány a munkavállalók érdekére is. Az a helyzet, hogy ennek a kormánynak semmilyen joga nincs ahhoz, hogy a magyar munkavállalók nevében beszéljen, a kormány ugyanis csak ártott a magyar munkavállalóknak, mert a dolgozói szegénységet elszabadító, minőségéhez képest olcsó munkaerőre alapozza gazdaságpolitikáját. Ennek érdekében a munkavállalói jogokat szisztematikusan gyengítik, leginkább a 2012-es új munka törvénykönyvével. A változás nyertesei a munkaadók lettek, azok közül is elsősorban a nagyvállalatok. A kirúgást megkönnyítették, a nyugdíj előtt állók védelme szinte megszűnt, az egyébként sem túl erős szakszervezeti jogokat tovább gyengítették, a sztrájkot lényegében lehetetlenné tették. A szabadságolás rendjének megváltozása is a munkavállalókat sújtja.
Az, hogy a vasárnapi boltzár kapcsán a kormányt nem a munkavállalók érdeklik, az is bizonyítja, hogy amikor bevezették, nagyon sok dolgozó számára megszüntették a vasárnapi pótlékot, bár egy másik körnek bevezették a 100 százalékot.
(11.00)
Most pedig a jogosan járó 100 százalékos pótlékot csökkentik a felére. Ez elfogadhatatlan. A vasárnapi boltzár tehát legkevésbé sem a munkavállalókért volt, nem az ő érdekeiket tükrözte. Ezt bizonyítja az is, hogy a szakszervezetek nem álltak be annak idején a javaslatuk mögé. Ezt a kormány álnaiv módon sérelmezte is, pedig a helyzet világos volt. A törvény munkavállalókat érintő intézkedései kapcsán az LMP-nek több követelése is volt, amelyeket a kormány lesöpört. Követeltük, hogy a nemzetgazdaságban, így a kereskedelemben induljon meg az általános bérfelzárkóztatás. Éppen a keveset keresőket sújtotta leginkább a kormány 2010 óta követett bérpolitikája.
Minimális célként a kieső vasárnapi pótlék kompenzálását kértük, ezt sem teljesítették. Kértük, hogy a kisebb boltok érdekében, éppen azért, hogy versenytársai lehessenek a hipermarketeknek, alkalmazottak is dolgozhassanak, ne csak a tulajdonosok, ez sem érdekelte a kormányt. Így az alkalmazottak elestek a bérpótléktól, a kereskedők családjai pedig a KDNP képmutató szólamai ellenére hátrányt szenvedtek. Javasoltuk, hogy azokat az intézkedéseket, amelyek valójában óriáscégek, például a CBA érdekét szolgálják, vegyék ki. Ezt sem tették. Álságosan családi üzleteknek nyilvánították a CBA-lánc üzleteit. Mindezek alapján ismét hangsúlyozzuk, semmi alapja nincs annak, hogy a kormány a munkavállalók érdekeire hivatkozzon.
Tisztelt Országgyűlés! Csak remélni tudjuk, hogy a kormány a mostani kudarcból megérti, hogy nem az a hatástanulmány, amikor mindenfajta előkészítés nélkül bevezetünk egy szabályozást, majd egy év elteltével megnézzük, hogy milyen hatásokkal járt. A várható hatásokat a törvény bevezetése előtt kell felmérni, majd azok fényében dönteni a szabályozás bevezetéséről. A kormány most úgy viselkedik, mint egy sértődött kisgyerek. Mindenki hibás a bukásért, a szocialistáktól kezdve a szakszervezeteken át egészen a választókig, akik nem értették meg a kormány nemes szándékait. Éppen csak a saját maguk felelősségét felejtették el felvetni, pedig felhívnánk rá a figyelmet, hogy a javaslatot kormánypárti képviselők nyújtották be, a kormánytöbbség szavazta meg, így a kudarc is az övék.
Újra emlékeztetnénk arra a kormányt, hogy a kérdésben az MSZP népszavazást kezdeményezett, azaz a vasárnapi boltzárról a végső ítéletet a magyar választók mondták volna ki. A kormány azonban nem állt ki saját döntése mellett, hanem inkább megfutamodott. Ha azonban ennyire figyel a kormány a választók többségének véleményére, akkor javasoljuk a földprivatizáció, az egykulcsos adó vagy a paksi bővítés visszavonását is, mivel a nyilvános kutatási adatok szerint ezekkel sem ért egyet a választók többsége. Ha a kormánynak ennyire számít a választók véleménye, akkor ideje stadionok helyett az oktatásra és az egészségügyre költeni, és talán meg lehetne próbálni néhány száz milliárd forinttal kevesebb költségvetési forintot kitalicskázni a költségvetésből. Ezekkel ugyanis szintén egyetért a magyar választók többsége.
A kormány azonban nem azért vonta vissza ezt a javaslatot, mert meghallotta a választók szavát, azért vonta vissza, mert így nagyobb az esélye, hogy a földprivatizációról szóló népszavazáson nem fog részt venni az érvényességhez elengedő állampolgár. Márpedig az fontos ügy, hiszen éppen maguknak és családtagjaiknak lopják szét a közös vagyont, így ott semmit sem bízhatnak a véletlenre.
De ne legyenek olyan nyugodtak! A földprivatizációról így is lesz népszavazás, ami meg fogja gátolni a legfontosabb közös vagyon szétlopását. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)
