ÁGH PÉTER
ÁGH PÉTER
ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Egy méltatás szerint „Amíg élt, szerénysége miatt nem vettek róla tudomást, amikor meghalt, még jobban elfelejtették. S ma beszélnek Verseghyről és Kazinczyról, Fogarasiról és Ballagiról, pedig ők csak ott arattak, ahol Kresznerics a töretlen ugart kemény munkával felszántotta.” Így beszéltek tehát Kresznerics Ferencről.
2016 lehetőséget ad nekünk, hogy bebizonyítsuk, méltó őrzői és tisztelői vagyunk a tudós esperes, akadémikus és szótáríró hatalmas életművének. Idén emlékezünk ugyanis születésének 250. évfordulójára. Az ennek kapcsán megvalósult programok rávilágítanak arra, hogy Vas megye ma is büszke az e földről származó tudósra.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból bemutassam Kresznerics Ferenc életútját itt, az ország házában. Iváncon jött világra, szülei Kresznerics Ádám Mihály tanító és jegyző, édesanyja a nemesi származású Lóránth Krisztina voltak. Elemi iskoláit édesapja - a helyi iskolamester - vezetésével végezte, majd 1777-től a szombathelyi gimnáziumban a grammatikai osztályokban tanult. 1780-tól Sopronban folytatta tanulmányait. 1785-ben kisszeminaristaként került Pozsonyba, ahol hittudományt és filozófiát tanult és leérettségizett. Nyelvészeti érdeklődése mellett már ekkor megmutatkozott természettudományi, matematikai érdeklődése. 1790-ben szentelte pappá Szily János, Szombathely első püspöke. Ezután Nádasdra, majd Salomvárra került káplánnak. Pár hónap múlva szülőfaluja segédlelkésze, majd Zalaegerszeg káplánja lett. 1793-ban Szily János Szombathelyen megalapította a Líceumot, s ennek matematikai katedráját Kresznericsre bízta, aki a matematika mellett építészetet és dinamikát is oktatott. 1794-ben megszerezte a filozófiai doktorátust, és 1803-ban elkészítette a szombathelyi múzeum római régiségeinek teljes leltárát is. 1812 tavaszáig volt a Líceum nagy tekintélyű tanára. Érdekesség, hogy 1806-1808 között Széchenyi István gróf is az intézet növendéke volt, akit ő maga is tanított.
(14.50)
1812-től a ma Celldömölkhöz tartozó Ság község plébánosa lett. Itt érte a halál 1832-ben. Az alsósági katolikus temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.
Tisztelt Országgyűlés! Kresznerics nyelvészeti tudományos tevékenysége gazdag és nagy örökséggel bír. Már diákként a könyvek szerelmesévé vált, és valószínűleg tanárai biztatására kezdte el írni olvasónaplóját, amelyet több-kevesebb rendszerességgel a haláláig vezetett. Az olvasmányairól és literátori kapcsolatairól számot adó, olykor életrajzi adatokat is tartalmazó kézirat később szótárához is adattárként szolgált. Már fiatalkorában érdeklődött az idegen nyelvek iránt. Tudott németül, latinul, olaszul, franciául, görögül és héberül. Kispap korában görögből fordított olasz nyelvtant írt, 1790-ben pedig kéziratban maradt magyar nyelvtant állított össze. Kresznerics ebben a művében a korábbi és kortárs nyelvészeti munkák többségéről bírálóan nyilatkozik. Leginkább azt kifogásolta, hogy többségük a magyar nyelvhez természetének leírása helyett idegen nyelvekre jellemző szabályok alapján közelít. Másik, németből fordított munkájának kinyomtatását a királyi cenzúra megtiltotta.
A keleti nyelvekkel is foglalkozott: a héber mellett a perzsa és török nyelvet is ismerte, hogy azok nyelvtani szabályait a magyarral összehasonlítsa. Két évtizedes gyűjtés után 1808-ban kezdte el rendezni gyökérrendű szótárának anyagát. Ez a munka vezetett fő művének, a Magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal című szótárának megírásához. Ebben 80 ezer szó szerepel. Művének 50 oldalas bevezetőjében kifejti véleményét a magyar nyelv alaktani rendszeréről. Saját szótárában a „gyökerek”, azaz szótövek alapján csoportosítja a kifejezéseket. A kiemelt szótő után bokorba gyűjti a képzéssel és összetétellel létrehozott szavakat. Közli a tájnyelvi vagy nyelvtörténeti alakváltozatokat, továbbá a kifejezéshez tartozó szólásokat, közmondásokat is. Első kötete 1831-ben, a második kötet 1832-ben jelent meg.
Tisztelt Ház! A napokban fogjuk felavatni Celldömölkön Diénes Attila Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész Kresznerics Ferencet ábrázoló mellszobrát. Bízom abban, hogy ahogy ez is, úgy az emlékév minden eseménye hozzájárul ahhoz, hogy Kresznerics örökségét tovább tudjuk adni az utánunk következő nemzedékeknek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
