KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban nem nevezhető éppen betonszilárdságúnak ez a hulladékos törvény, hiszen két tucatnál is több módosítása volt, mióta megszületett. Ez származhat abból, hogy gyorsan változnak a körülmények, és alkalmazkodnia kell a jogszabálynak a változó körülményekhez, és származhat természetesen a nem megfelelő kodifikációs munkából vagy jogalkotásból.
Azért lássuk be, ez utóbbira is bőségesen van példa, hiszen számtalan jogszabály jön ki úgy, hogy ilyenkor, mondjuk, az összegző módosító javaslatban kell helyesírási hibákat kijavítani, benne nyelvtani, nyelvhelyességi hibákat, de sokszor érdemi módosítások is kerülnek bele, még ilyenkor az utolsó pillanatban is. Mint ahogy most is az azbesztet tartalmazó építőanyag-hulladék lerakásával kapcsolatban, a járulékmentességével kapcsolatban bekerült a lakosságnál képződött kitétel, ami nagyon helyes, hiszen nyilván nem cél, hogy gazdasági tevékenysége körében azbeszttartalmú építőanyag-hulladékot keletkeztető vállalkozások mindenféle mennyiségben járulékmentesen helyezhessék el a hulladékukat. Természetesen meg kell oldani annak a feltételeit, hogy ezek a típusú hulladékok is elhelyezhetőek legyenek.
Egyébként, ha a cél az, hogy Magyarország középületének, mondjuk, azbesztmentesítése megtörténjen, akkor egyébként lehet, hogy a későbbiekben nem volna rossz kiterjeszteni a járulékmentességet az egyéb kategóriájú azbesztet tartalmazó építőanyag-hulladékokra is, illetve a más tevékenység körében keletkezettre. Hiszen nemcsak lakossági épületek bontása során, hanem irodaépületek, ipari üzemek, csarnokok elbontása során is jócskán, sőt nagyobb mennyiségben ott keletkeznek ezek a hulladékok, és ott sem cél, hogy az árokparton kössön ki vagy az erdő szélén. Nyilván sokkal szigorúbb nyilvántartási rend vonatkozik egy vállalkozásra, aki szervezett tevékenység keretében hulladékkezeléssel foglalkozik, neki el kell számolnia valamilyen szinten azzal a hulladékkal, amit átvesz kezelésre, de látjuk sajnos Magyarországon, hogy ez ma mennyire működik vagy tartható be.
Nagyon sokszor az azbesztet tartalmazó hulladékot belekeverik a sima építési-bontási hulladék közé, és ugyanúgy nem veszélyes hulladékként próbálják meg a különböző lerakókba, akár felhagyott bányagödrökben vagy más egyéb lerakókban elhelyezni. Ez azért probléma, mert ha megfelelő földtakarással nem látják el, és a kiporzása lehetővé válik, akkor ez az egészségre rendkívüli módon veszélyes. Tehát még további lépések szükségesek ahhoz az azbeszttartalmú hulladékok tekintetében, hiszen a következő évtizedekben - és azt hiszem, nyugodtan mondhatok évtizedeket - várható, hogy az azbeszttartalmú szigetelő anyagokat vagy tetőfedő anyagokat tartalmazó épületek elbontása teljeskörűen befejeződjön. Még folyamatosan fognak ilyen tartalmú hulladékok keletkezni, ezért meg kell oldani ezeknek a megfelelő elhelyezését és a megfelelő biztonságú lerakását megfelelő műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakókban.
(20.30)
Én most a közszolgáltató cégek problematikájába azért nem mennék bele, mert egyrészt órákat lehetne róla beszélni, másrészt meg most ennek a törvényjavaslatnak a zárószavazás előtt a módosító javaslatát vitatjuk meg itt az Országgyűlésben, és nem szeretnék képviselőtársaim idejével visszaélni. Az tény, hogy ha egy olyan hulladékgazdálkodási törvényünk lenne, illetve ha maga a hulladékgazdálkodási ágazatnak a szabályozása - most nem csak erre az egy törvényre gondolok - megfelelő lenne, akkor ez a helyzet nem állhatott volna elő, de az államtitkár úrral már elég sokat vitatkoztunk itt a Házban ebben a témában, hogy jó-e a jelenlegi hazai hulladékgazdálkodási rendszer vagy nem jó. Nyilvánvaló, hogy ha jó lenne, akkor nem kellene ennyit módosítani rajta.
Ezekkel a módosításokkal, amelyek most belekerültek huszonhatodjára, egyet tudunk érteni, és támogatni is fogjuk a zárószavazás során. A probléma koncepcionális, egy-egy módosító indítvány nem fogja az egész hulladékgazdálkodási ágazat problémáját megoldani, valószínűleg átfogó reformokra volna szükség. Egyelőre az, hogy mondjuk, a központi hulladékgazdálkodási koordináló szervezet létrejött, nem feltétlenül a megoldás irányába hat, hogyha bizonyos problémákat orvosol is, egyelőre úgy látszik, hogy majd egy másik kormányra vár az ágazatnak a teljes megreformálása.
És akkor azzal fejezem be, amivel kezdtem, hogy az összegző módosító javaslatban foglalt pontosításokkal együtt a jelen törvénymódosítást támogatni fogjuk a zárószavazás során. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
