CSENGER-ZALÁN ZSOLT
CSENGER-ZALÁN ZSOLT
CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Külügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány számára mindig is fontos volt hazánk nemzeti érdekeinek védelme, külföldön való képviselete. Ugyanakkor az utóbbi időben kibővültek a kormány külügyi feladatai. A klasszikus értelemben vett diplomácia mellett a kulturális és külgazdasági feladatok is az eszköztárral együtt átkerültek a tárcához. Mindezek szükségessé tették egy stabil, ámde mégis rugalmas külszolgálati rendszer kiépítését. Ennek egyik eszköze a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény.
Az előttünk fekvő normaanyag törvényi becikkelyezésével egyrészt egységesítjük a külszolgálatra vonatkozó speciális szabályokat, másrészt szimbolikusan és materiálisan is elismerjük a külügyi kapcsolatokkal és külgazdasággal foglalkozók munkáját és szerepének fontosságát. A tervezet a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel kerettörvényt alkot, erősítve ezzel a szabályozás garanciális jellegét, rögzítve az alapvető jogokat és kötelezettségeket. A tervezet idomul azokhoz a XXI. századi élethelyzetekhez, melyekkel a külképviseleten dolgozók találkoznak nap mint nap, ezzel is növelve a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget.
Tisztelt Képviselőtársaim! Alapvető változásnak minősül a javadalmazási rendszer átstrukturálása, melynek köszönhetően egy átláthatóbb rendszer jön létre, növelve a kontroll, az ellenőrzés hatékonyságát és csökkentve a bürokráciát a külképviseleteken. Úgy gondolom, hogy a tervezet nagy előnye, hogy végre tiszta vizet önt a pohárba, és eltörli azt a szocialista rendszerből itt ragadt beidegződést és zavaros szabályozást, mely szerint a diplomata két fizetést kap, miközben belföldön valójában nem végez tényleges munkát. A javaslat szerint az egyes juttatások kiszámításához szükséges alapösszegek a mindenkori költségvetési törvényben kerülnek meghatározásra, így a rendszer átláthatóvá, kiszámíthatóvá és egyszerűbbé válik. Mindezek mellett a tervezet újfajta mozgásteret biztosít a kihelyezett számára is, nevezetesen, hogy saját maga dönthet az adó- és járulékmentes költségkeretek felhasználásáról.
Véleményem szerint mindezek mellett a magyar diplomácia versenyképességét növeli, hogy az új törvény igyekszik, mondjuk, Párizs, London vagy Berlin mellett más külképviseleteket is vonzóvá tenni az állo-máshelytől függő százalékos illetménypótlék segítségével. Különösen fontosnak tartom mindezt a környező országok vonatkozásában.
Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a módosító javaslatok beépítésével a törvény biztosítani fogja az átfogó szabályozást. Véleményem szerint a rugalmasságot biztosítja az a módosítás, mely szerint a tartós külszolgálat idejét főszabályként négy évben állapítjuk meg. Fontos továbbá, hogy a külképviselet a fogadó ország beleegyezésével vállalkozási tevékenységet is folytathat. Ez növelheti a két ország közötti kommunikációt és fejleszti a kapcsolatokat, különösen a kultúra, oktatás és nyelvtanítás terén.
Felhívnám a figyelmet arra az igen fontos módosításra is, mely a minisztérium által nyújtható támogatásokat, adományokat a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium illetékes hivatali szervezete vezetőjének előzetes engedélyéhez köti, ezzel is elősegítve a koordinációt és elkerülve a költséges és felesleges párhuzamosságokat. Mindezek mellett kiemelendő, hogy a tervezet új formájában lehetőséget ad arra, hogy a miniszter különösen indokolt esetben eltekintsen attól a feltételtől, hogy a kihelyezett magyarországi állandó tartózkodással rendelkezzen, illetve ne legyen a fogadó állam állampolgára.
