MESTERHÁZY ATTILA

Full text search

MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, amikor először hallottuk a Házban, hogy egy ilyen ágazati törvény érkezik, én magam is örültem, és egy jó kezdeményezésnek tartottam. Sőt, az elképzelést továbbra is jónak tartom, de engedje meg alelnök úr, hogy azért a figyelmébe ajánljam, amiről Demeter Márta képviselőtársam beszélt, hogy mégiscsak ennek a törvénynek majdnem 90 százaléka már létező, kormányrendeletekből átemelt szövegtervezet vagy szöveg. Tehát ebből kifolyólag azért a komplexitása iránt van egészen biztosan vagy lehet egészen biztosan egyfajta kétség. Tehát amikor egy törvény nem tesz mást, mint 90 százalékban átemel korábbi kormányrendeletekben szereplő szöveget, akkor olyan nagy nóvum nem lehet ebben a törvényben.
Tény és való, hogy ettől még lehetne ez egy jó törvényi kezdeményezés. Mi a magunk részéről pusztán azt hiányoltuk, hogy nem volt bátrabb egy kicsit, nem volt ambiciózusabb a törvényhozó, a törvényalkotó vagy -kezdeményező. Mi azt gondoltuk volna, hogy ha a diplomáciai szakmát teljes mértékben átfogó ágazati törvény születik, az egészen biztosan több innovációt és több újdonságot hozott volna, több biztonságot hozott volna a szakmában dolgozók számára. Egyébként nemcsak mi fogalmaztuk meg ezt a kritikát, hanem a Külügyi bizottság elnöke, Németh Zsolt a hozzászólásában hasonlóképpen fogalmazott, hogy a gazdálkodási kérdésektől sok mindenen át érdemes lett volna talán egy kicsit komplexebbé tenni ezt a törvénytervezetet. Demeter Márta képviselőtársam erre utalt a hozzászólásában.
(18.50)
Ettől függetlenül azt gondolom, hogy helyes és jó kezdeményezése volt a Külügyminisztériumnak, hogy ezt a törvényt idehozta a Házba. Valóban, talán az egyik legfontosabb pontja vagy újdonsága ennek a törvénytervezetnek az, hogy átalakítja a javadalmazási rendszerét a diplomatáknak.
Én nem azt láttam problémának, amiről alelnök úr beszélt, nevezetesen, hogy most két helyről kapnak-e fizetést, vagy bonyolult-e adott esetben a különböző jutalékoknak és egyéb más dolgoknak a kiszámítása. Ennél sokkal nagyobb probléma volt szerintem a diplomatáink számára, hogy a fizetés vagy a javadalmazás mértéke messze elmaradt a régiós országokétól is. Tehát magyarul, a magyar diplomáciai kar fizetése messze leszakadt a régió különböző országaiban dolgozó diplomatákétól, és itt nem a németre, a svájcira vagy a britre gondolok, hanem akár a román, a szlovák, a cseh vagy éppen a szlovén diplomáciai kar fizetése is jóval magasabb javadalmazást jelentett, és ezen mindenféleképpen változtatni kellett. Persze, ilyenkor mindig lehet azt mondani, hogy de bezzeg mások is rosszul keresnek Magyarországon. Én most hadd ragaszkodjak ahhoz, hogy csak a diplomáciáról beszélünk, tehát itt ez a kezdeményezés mindenféleképpen helyes és jó irányú kezdeményezés. Az egy másik kérdés, hogy beszélgettem több volt, jelenlegi nagykövettel, diplomáciai státuszban dolgozó szakemberrel. Nem mindenki pontosan látja még, hogy valóban nyertese lesz-e ennek az új rendszernek.
Valószínűleg a Külügyminisztérium sem tudta pontosan mindenkinek ezt kiszámolni, hiszen a rendelkezések között szerepel egy olyan kitétel, hogy ha valaki rosszabbul járna, akkor rávonatkozóan nem léptetik életbe a törvény új rendelkezéseit. Ez azért talán arra enged következtetni, hogy személyre szabottan mindenki tekintetében nem lehet pontos becslést vagy számítást végezni. Ettől függetlenül fogadjuk el azt egyelőre bemondásra, hogy ez a mostani új javadalmazási rendszer mindenki számára pozitívumot hoz, hiszen ez a cél. Nem elsősorban az, hogy egyszerűsítsük, mert a bérszámfejtést eddig is megoldották, hanem az, hogy ez egy magasabb javadalmazással járjon a diplomatáink számára, és ezáltal nemcsak az erkölcsi megbecsülés legyen nagyobb, hanem az anyagi is, hiszen azért lehet a boltban mindenkinek vásárolnia.
Azt is talán, ha szabad még kritikaként megjegyezni, hogy úgy tűnik a módosító indítványokból, amiket a Külügyi bizottságba a fideszes többség hozott be és mi a magunk részéről szintén támogattunk, vagy ha ismételten visszaemlékszem Németh Zsolt szavaira, amiben számos kritikát fogalmazott meg a törvénytervezet szövegével kapcsolatban, akkor talán úgy is fogalmaztam, hogy igazából nagyjából le is ülhettem volna és mondhattam volna azt, hogy egyetértek Németh Zsolttal és azokkal a kritikákkal, amiket megfogalmazott. De visszatérve: tehát a Külügyi bizottságban megfogalmazott módosító indítványok azt mutatják, hogy mintha a Külügyminisztérium vagy elmulasztotta volna, vagy nem kellő hatékonysággal végezte volna el a Fidesz-frakcióval való egyeztetést, hiszen akkor talán nem ennyi módosító indítvány érkezett volna fideszes képviselőktől.
De a végeredmény a fontos. Azt gondolom, hogy számos jó módosító indítványt fogalmazott meg a Külügyi bizottság. Én ezeket akkor is és most is támogattam, sőt, azt köszönöm a Külügyminisztériumnak, hogy volt több olyan módosító indítványom, amit fontosnak tartottam volna. Ezekből egyet a Külügyminisztérium elfogadott, szerintem ez helyes döntés volt. Nem azért, mert én fogalmaztam meg, hanem azért, mert számos szakember is erre a következtetésre jutott. Ez arról szól, hogy nem öt plusz egy évre, hanem négy plusz egy évre lehet kinevezni a diplomatákat. Ennek egyszerűen olyan oka van, hogy talán hat év alatt már nagyon elszakad valaki a magyar valóságtól, és igazából talán nem is pontosan látja, hogy mi történik abban az országban, amit neki aztán képviselni kellene.
Abban már egy kicsit szomorúbb voltam, hogy két másik, szerintem fontos módosítást nem fogadott el a Külügyminisztérium. Az egyik arról szólt, hogy kötelező legyen állandó lakcímmel rendelkeznie a nagykövetnek, a fogadó állam állampolgára pedig ne rendelkezhessen a fogadó állam állampolgárságával, aminek nemzetbiztonsági és sok minden más oka is lett volna. Szerintem tízmillió magyar emberből lehet találni jó nagykövetet a magyar külpolitika desztinációira. Azt értem, hogy praktikussági okokból nem fogadta el ezt a Külügyminisztérium, hiszen jelenleg is van olyan nagykövetünk, aki rendelkezik a fogadó állam állampolgárságával, és aki feltétlenül nem rendelkezik magyar állandó lakcímmel, tehát ez okozott volna problémákat, de hát kevesebb politikai kinevezettel vagy jobban átgondolt politikai kinevezettekkel ez a kérdés megoldható lett volna.
A harmadik ilyen pedig arról szólt, hogy azt mi elfogadjuk, és nem tartjuk feltétlenül káros gyakorlatnak, ha az arányok helyesek, hogy nagyköveti posztra minden kormány és nemcsak a múltbeliek, a jelenlegiek, hanem a jövőbeliek is fognak kinevezni politikai kinevezetteket nagyköveti posztra. Sok esetben ez még akár segítheti is az országok közötti kapcsolatépítés vagy gazdasági kapcsolatok fejlesztését.
Itt mi elfogadhatónak tartottuk volna azt, hogy a pályázati rendszertől vagy a pályázati folyamattól eltekintsen a mindenkori külügyminiszter. Tehát azt gondoljuk, hogy ez egy, a napi gyakorlatban igazolható változtatás. Azt viszont kevesbé, hogy minden beosztott diplomatára, minden technikai személyzetre vonatkozzon ugyanez, magyarul, hogy nekik ne kelljen semmilyen formában pályázni. Szerintünk ez már egy kicsit túlmegy azon a határon, ami a politikai kinevezettek racionalitását szolgálhatná, tehát magyarul, ott a pályázati út, a pályázati rendszer megtartását hasznosnak tartottuk volna.
Éppen ezért összegzésként azt tudjuk mondani, hogy ez a kezdeményezés jó irányba tett, jó lépés volt. Talán nem elégséges, és bizony, lett volna még egy-két olyan, szerintünk tartalmi és nem technikai módosítás, amit nemcsak mi magunk fogalmaztunk meg a frakciónk részéről, hanem adott esetben a Fidesz-frakció részéről is érkezett ilyen típusú kritikai észrevétel, ami aztán nem került be a törvény végső szövegébe.
Ezért én a magam részéről azt javasoltam a frakciónknak, hogy ne támogassuk a törvényt, de ne is mondjunk rá nemet, mert valahol a kettő között van a mi szakmai meggyőződésünk szerint az igazság, ezért az MSZP-frakciója nem fog a törvény ellen szavazni, nem is fogja támogatni, tehát egy tartózkodással fogjuk kifejezni azt, hogy jó irányba tett jó lépés, csak talán lehetett volna egy kicsit több energiát szánni arra, hogy még pontosabb, még jobb legyen a szöveg szakmailag. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť