DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Vas Imre képviselőtársam is elmondta a többségi vélemény ismertetésekor, valójában sok mindenről szólt a törvényjavaslat, sok mindenféle rendelkezés szerepel benne, és a módosító javaslatok is tágabb körben jelentek meg, mint amilyen körben maga a vita folyt.
A vita, amely egyébként a TAB-on egy komoly vitának minősült, valóban a szülőtartás körül bontakozott ki, és az általános vitához képest talán még újabb érvek is előjöttek a bizottsági vita során.
A szembenálló vélemények nagyjából megegyeztek tartalmi szempontból azzal, amit már a plenáris ülésen is elmondtak az egyes frakciók képviselői. A kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok azon véleményüknek adtak hangot, hogy nem szerencsés, sőt igencsak szerencsétlen dolog az, amikor az állam a szociális szférából egyre kijjebb kíván vonulni.
Vas Imre képviselőtársam az imént úgy fogalmazott, hogy tartalommal tölti ki ez a jogszabály az Alaptörvény hasonló rendelkezését. Én egy picit fordítva fogalmaznék. Mi annak idején, amikor az Alaptörvény elfogadásáról egyáltalán még vita zajlott - ez nem történt meg -, akkor jeleztük már az alkotmány-előkészítő eseti bizottságban is, hogy nem tartjuk elfogadhatónak azt, hogy főleg a szociális területen bizonyos témákban bizonyos alapjogok államcéllá válnak. Ilyen például az időskori ellátáshoz való jog, ami szintén alapjogból államcéllá devalválódott.
Éppen ezért én nem így fogalmaznék, ahogy Vas Imre képviselőtársam tette, hogy tartalommal töltik ki a rendelkezést, hanem úgy fogalmaznék, hogy azok a fenntartásaink, amelyeket akkor megfogalmaztunk az Alaptörvény kapcsán, és a fideszes képviselők akkor azt mondták rá, hogy ó, ezek csak deklaratív szabályok, ezeknek nincs normatív ereje, hát most látjuk, hogy mennyire van. Látjuk, hogy pontosan erre alapozva hozták meg azokat a rendelkezéseket a szülőtartással kapcsolatban, amelyek bizony már érdemi többletterhet jelentenek a leszármazók részére, és érdemi könnyebbséget jelentenek az állam számára.
Nem az a probléma, és hangsúlyozták ezt a kisebbségi véleményt megfogalmazó képviselők is, hogy vitatná bárki azt, hogy a leszármazónak lenne olyan erkölcsi kötelezettsége, kötelessége, hogy azokról a szülőkről, nagyszülőkről, akik őket felnevelték, akik nekik életet adtak, azokról gondoskodjanak. Ezt a gondoskodási kötelezettséget, ezt az erkölcsi kötelezettséget senki nem vitatja, én sem teszem most. Mindössze azt kifogásoltuk, hogy ennek az erkölcsi szabálynak az eszközként való használásával próbálják meg indokolni azt, hogy az állam gyakorlatilag miért vonul egyre kijjebb a szociális szférából, a szociális területről.
Senki nem vitatta azt, hogy bizonyos alapjai a kötelezettségnek már léteztek korábbi jogszabályokban is, hanem azt kifogásoltuk és kifogásolom most én is, hogy ehhez képest olyan helyzetet teremt most ez a jogszabály, ami többletterhet ró a leszármazókra, és könnyebb helyzetbe hozza az államot. Márpedig mi úgy gondoljuk, hogy egy szociális jogállam akkor működhet, hogyha az állam az ellátásoknak bizonyos szintjét alapjogi szinten biztosítja az állampolgárainak. Ilyen például a minimális időskori ellátáshoz való jog. Ezt a jogot akkor is biztosítja az állam, amikor vannak egyébként tartásra kötelezhető leszármazók is.
Hadd emlékeztessek egyébként arra is, hogy túlnyomó többségében ezek az emberek végigdolgozták az életüket, járulékokat és adót fizettek az államnak, éppen ezért az államnak kutya kötelessége ezekről az emberekről gondoskodni. De ha csak szociális jogállamot nézünk, és egy minimális szociális védőhálót, akkor is el tudunk oda jutni, hogy az államnak egy minimális gondoskodási szintet akkor is biztosítania kell, hogyha egyébként ez az illető életében nem fizetett egy fillér járulékot és egy fillér adót sem abban az államban. De még egyszer mondom, nem erről van szó. Arról van szó, hogy olyan emberek vonatkozásában is érvényesíteni kívánják ezt, akik adókat és járulékokat fizettek életük során, munkájuk során hosszú évtizedeken keresztül. Ezeket a kötelezettségeket kívánják most önök áthárítani a leszármazókra, lényegesen jobban, lényegesen nagyobb körben, mint korábban ez történt.
Mi ezt elfogadhatatlannak tartjuk a továbbiakban is, és a bizottság kisebbségi véleményt megfogalmazó képviselői körülbelül ebben a körben adtak hangot nemtetszésüknek, és ezért szavaztak nemmel az összegző módosító javaslatra, és hozzáteszem, hogy ezért fogunk legfőképpen és elsősorban nemmel szavazni a teljes törvénycsomagra is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)
