DR. SCHIFFER ANDRÁS

Full text search

DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Maga a törvényjavaslat, a szerzői jogi törvényt módosító indítvány persze támogatható, hiszen jórészt technikai jellegű a javaslat, viszont a módosító javaslat, ami itt van előttünk, az nem szól egyébről, az összegző módosító, mint hogy amennyiben a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helye ismeretlen és ezért ki nem fizethetőnek minősül a jogdíjbevétel, úgy az a Nemzeti Kulturális Alapba kerül. Természetesen az LMP ezt az elmúlt ciklusban is elmondta, komoly problémánk van a közös jogkezelés rendszerével, ami immáron lassan 50 éves Magyarországon, viszont akkor, amikor van egy így-úgy működő, így-úgy bírálható közös jogkezelői rendszer, vannak közös jogkezelő szervezetek, amelyek hozzáférhetőek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a honlapján is, akkor kérdéses, hogy egyébként mi célt szolgál a ki nem fizethető jogdíjbevételek átirányítása a Nemzeti Kulturális Alaphoz.
Az elmúlt években azt láttuk, hogy a Nemzeti Kulturális Alap nem szolgál egyebet, mint hogy egy bizonyos érdekkör, egy bizonyos kulturális irányzat céljaira használja fel a Nemzeti Kulturális Alap forrásait. Ma a Nemzeti Kulturális Alap nem a kulturális sokféleséget, a sokszínűséget szolgálja, hanem egy-egy lobbicsoport vagy egy-egy irányzat érdekeinek megfelelően használja föl ezt a bevételt. Régen nem lehet arról beszélni, hogy a Nemzeti Kulturális Alap forrásainak a felhasználása felett lenne hatékony társadalmi kontroll. Ezen a ponton érdekes az is, amit Mesterházy képviselőtársam elmondott, hogy miközben az igazságügyi tárca indítványára 2010-ben törvény született a jogalkotásban való társadalmi részvételről, azt mégis hogy gondolja az igazságügyi tárca, hogy az ő előterjesztésében idejön egy olyan javaslat, amelyik konkrétan érint adott területen működő különböző szervezeteket, és nem tudjuk, hogy az érintett szervezetek egyébként magáról az indítványról, illetve konkrétan az összegző módosító javaslatról mit gondolnak. Nem arról van szó, hogy a szervezetek véleménye alapján kell jogot alkotni, de arról igen, és erről szólt a jogalkotási törvény indokolása, ez a jogpolitikai célja 2010 őszéről, hogy úgy döntsön a parlament, hogy az érintett szervezetek, az érintett polgárok véleményét tudja.
Ráadásul azért is aggályos, hogy a ki nem fizethetőnek minősülő jogdíjbevételek az NKA-hoz kerülnek, vagy inkább úgy fogalmazok, hogy ez akkor is aggályos lenne, ha egyébként az NKA tevékenységével maradéktalanul elégedett lenne az ember, hiszen dogmatikailag is nonszensz, hogy a közös jogkezelő szervezeteknek vannak szociális feladataik, művészek támogatása, alapvetően a jogdíjbevételek ott összpontosulnak a közös jogkezelő szervezetnél, akkor ugyan miféle dogmatikai logika vezethet oda, hogy ezek a ki nem fizethető jogdíjbevételek átkerülnek a Nemzeti Kulturális Alaphoz.
Rendszertanilag is értelmetlen a megoldás, ráadásul a cél mégiscsak az lenne, hogy ha a szerző vagy a szerző tartózkodási helyének az ismeretlensége miatt nem kifizethető egy olyan jogdíjbevétel, amit egyébként a közös jogkezelő szervezetnek a szerzőnek vagy a szerző örököseinek kéne elutalnia, akkor ez a bevétel maradjon a közös jogkezelő szervezetnél, legyen, gazdagítsa a közös jogkezelő szervezet vagyonát azzal, hogy a közös jogkezelő szervezet az így keletkező bevételt csak meghatározott, adott esetben meghatározott szociális célokra fordíthatja. Egy ilyen megoldást az LMP támogatna, hiszen egyébként is eléggé elszomorító látvány azt látni, hogy hány szerző, művész él ma nyomorúságos körülmények között Magyarországon. Igen, minden így keletkező pluszbevételt annak a célnak kéne szentelni, hogy ezek a közös jogkezelő szervezetek az egyébként szégyenletes körülmények között élő művészek életkörülményein, alkotó körülményein próbáljanak meg javítani. Ehhez képest bekerül abba a nagy közösbe, ami eléggé egyirányú módon próbál meg kultúrát támogatni, jóllehet az ilyen típusú bevételeknek a jogpolitikai, dogmatikai célja is egészen más lenne. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Éppen ezért az összegző módosító javaslatot nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen.

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť