KUNHALMI ÁGNES
KUNHALMI ÁGNES
KUNHALMI ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az MSZP-frakció nem ért egyet, és elfogadhatatlannak tartja a köznevelési törvénynek ezt a típusú módosítását és az egész köznevelési törvényt. Nem értünk egyet a Fidesz által bevezetett és erőltetett államosítási rendszerrel. Ennek nagyon sokszor hangot adtunk.
Véleményünk szerint ez katasztrófához fog vezetni a magyar közoktatás működtetésében. Látni kell, hogy az elmúlt években, akár ha az elmúlt 25 évre tekintünk vissza, de akár az önök második és harmadik kormányzásának a tevékenységét látjuk az oktatás területén, egész egyszerűen nemhogy jobbá tették volna a rendszert, nemhogy kijavították volna az elmúlt húsz év hibáit, hanem sajnos egy rosszabbat hoztak létre. Az oktatás mindig kell hogy igazodjon a világ változásához. Egy oktatási rendszert, az állami irányítást is ennek megfelelően kell felépíteni. Úgy gondolja az MSZP, és a módosítóink jelentős része arra irányult, hogy megpróbáljuk valahogy tisztázni és kiküszöbölni még az önök által elkövetett hibákat is.
Úgy véljük, hogy nem az önkormányzati rendszer és nem a vegyes rendszer bukott meg az elmúlt időszakban, hanem az a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és az az erőltetett központosítás, államosítás, amely csak adósságot halmozott, amely egy idő után a probléma fő okozójává vált, és amely nem látja azokat a problémákat, amelyeket nap mint nap meg kellene oldania. Véleményünk szerint, ha önök azt a következtetést vonták le ebből az egészből, amit az elmúlt években láttunk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kapcsán, hogy totális államosítást kell csinálni az oktatásban, tetézni fogják a problémákat. Saját maguknak is okoznak nagyon sok bajt, amit nem fognak tudni kezelni, de a legrosszabb, hogy a nap végén ennek a gyerekek, a pedagógusok és az egész oktatási rendszer fogja kárát látni.
Ennek a salátatörvénynek van egy másik módosítási része is, ez pedig a szakképzésre irányul. Itt szintén nagyon nagy problémákat látunk, hiszen az az átalakítás, amelyet elkezdtek, gyakorlatilag egy átnevezési hullám, de nem fogja megoldani a szakképzésben lévő problémákat, nem fogja a hiányszakmákat pótolni, és valójában azt az igényt, amit a munkaerőpiac folyamatosan felvet, hogy minőségi, magas tudású, jól képzett és jó képességekkel rendelkező szakmunkásokat bocsásson ki az iskola, azt most sem fogja teljesíteni. Ilyen csodafegyverként emlegetik önök a duális képzést, folyamatosan Németországra mutogatva és hivatkozva, de mindig elfelejtik hozzátenni, hogy a német gyerekek, mire eljutnak az általános iskola végéig, az általános iskolában 2000 órával többet kapnak, mint a magyar gyerekek, és sokkal nagyobb arányban fejlesztik a lexikális tudás mellett a képességeiket.
Véleményem szerint 50-50 százalékban lenne helyes meghatározni, vagy oda kellene a magyar oktatásnak eljutni, hogy 50 százalék lexikális tudás és amellett egy nagyon erős képességfejlesztés, a tanulás képessége, a differenciált gondolkodás képessége, a magyarok vitakultúrája, demokratikus kultúrája, ezt mind-mind az iskolában kellene elsajátítani. Ami itt általános iskolában nem jön létre, azt már nem fogja a szakiskolai rendszer sem behozni. Azért tartjuk nagyon veszélyesnek a szakiskolai rendszer ilyen típusú rángatását és átalakítását, mert a szakiskolákba nem a középosztálybeli polgári családokból származó gyerekek mennek, ahogy ezt korábban az önök egyik képviselőtársa is megfogalmazta, hanem a szegényebb családok gyerekei. Nagyon nagy különbséget látok a két tábor, tehát az ellenzék, főleg az MSZP és a Fidesz között a tekintetben, hogy önök a szakmunkásokat nem tekintik polgárnak. Ennek megfelelően az egész jogalkotásukon végighúzódik a kirekesztő magatartás is.
(A jegyzői székben Földi Lászlót
Móring József Attila váltja fel.)
Móring József Attila váltja fel.)
Végezetül szeretnék egyetlenegy dolgot megemlíteni: a módosítóink egy része, amit ehhez a salátatörvényhez benyújtottunk, a fejlesztő nevelésben részt vevők eddigi jogosultságait akarja legalább szinten tartani. A módosítóink jelentős része arra irányult, hogy vissza kívánjuk emelni az ötödik életévet betöltött gyerekek fejlesztő nevelésben való részvételét. Nem az iskolában kezdődik egy sni-s gyereknek a fejlesztése, hanem a kora gyermekkori fejlesztő rendszerben. Erre jobban kellene figyelniük.
Nem tudjuk támogatni ezt a csomagot ebben a formában. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Heringes Anita tapsol.)
