DR. SCHIFFER ANDRÁS

Full text search

DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretném elmondani azt, ami a rövid lényeg, hogy a H/10931. számú határozati javaslatot a Lehet Más a Politika frakciója támogatni fogja. Fontosnak tartjuk a sárga lapos eljárás megindítását.
Viszont hasonlóan ahhoz, amit Mátrai Márta vezérszónoklatában hallottunk, én is fontosnak tartanám, hogy fölidézzük az elmúlt bő év eseményeit, illetve beszéljünk arról, hogy egyébként milyen globális, illetve Európán belüli folyamatok vezettek ide. Erről azért kell beszélni, mert önmagában sem az európai rendelettervezet, sem önmagában a jogorvoslati eljárások nem visznek közelebb a megoldáshoz.
Igen, eléggé egyértelmű, hogy az a globális migrációs válság, ami elérte Magyarország határait, illetve Európa kapuit 2015-ben, feltehetően a megelőző évtizedekben nem tudott volna kibontakozni. Nem tudott volna kibontakozni azért egyrészt, mert a globalizáció olyan irányt vett az elmúlt évtizedekben, hogy nagyon hasonlatos kulturális mintázatokat látnak ma már a legkülönfélébb kultúrákban felnövekvő generációk szerte az egész bolygón.
És ennek az iránynak következménye az is, hogy az, ami mondjuk, akár a 70-es, 80-as években egész egyszerűen elgondolhatatlan lett volna például Afrika vagy Ázsia távoli pontjain, az bizony a XXI. századra már elgondolhatóvá vált.
Itt szeretném leszögezni, hogy egy zöldpárt számára mindig az az alapvető tétel, hogy mindenkinek joga van az emberhez méltó élethez a saját szülőföldjén. Amiben felelősségünk van nekünk, magyaroknak és az egész Európai Uniónak, hogy lehetőleg az egész bolygón mindenki emberhez méltó életet élhessen ott, ahova születik. Ez azért is fontos, mert egy zöldpárt elkötelezett a kulturális sokféleség mellett, és a kulturális sokféleség nem a kultúrák végtelenített összekeveredését jelenti, hanem azt, hogy minden kultúra a keletkezési területén tudjon kivirágozni és fejlődni. Éppen ezért különböztetjük meg világosan a kulturális sokféleség politikáját a multikulturalizmus politikájától.
Tisztelt Országgyűlés! Amikor az okokról beszélünk, akkor első helyen beszélni kell arról, hogy az, ami az ezredfordulón demokráciaexport néven elhíresült, nem egyéb, mint az újgyarmatosítás folytatása XXI. századi eszközökkel. A demokráciaexport politikája, amiben súlyos felelősség terheli az Amerikai Egyesült Államokat, de bizony bennünket is mint szövetséges államot, az nem szólt másról, mint a természeti erőforrások kíméletlen elsajátításának, elrablásának a kiterjesztéséről.
A demokráciaexport eredményeként összeomló államokat látunk ma Európa kapuinál a mediterrán térségben. Nem gondolom azt, hogy miközben természetesen van helye egyetemes emberi jogi elvekről beszélni, a demokráciát illetően bármely nép, bármely ország a világon veheti magának a bátorságot, hogy egyféle mintát próbáljon ráerőszakolni más országokra, más népekre. Látnunk kell viszont azt is - akárcsak ha az elmúlt egy-két év eseményeit nézzük -, hogy abban, ami Európa kapuinál kialakult, súlyos felelősség terhel komoly hadiipari kapacitásokkal rendelkező európai államokat, európai uniós tagállamokat, NATO-szövetséges államokat.
(14.50)
Milyen érdekes, hogy akkor, amikor történik egy megrázó terrorcselekmény Európában, hirtelen az európai fegyvercégek részvényárfolyamai felszöknek. Az első lépés, amit az Európai Uniónak meg kellett volna cselekednie már 2015 folyamán, hogy a fegyverkereskedelmet megtiltják a kibocsátó államok irányába.
Másrészt nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy európai nagyvállalatok számára az olcsó munkaerő igézete jelentékeny kihívást jelent, jelentékeny kihívást jelent arra, hogy olyan politika irányába befolyásolják egyes európai államok kormányait, ami a profitmaximalizálásról szól. A kérdés tehát az, hogy ha kritikával illetjük azt, amilyen irányba fejlődik ma a bolygó, ha kritikával illetjük a globális kapitalizmus jelenlegi irányát, lehet-e helyeselni azt, hogy tömegével áramolnak be Európába szerencsétlen sorsú országokból emberek a munka és a megélhetés reményében, és így az európai központtal rendelkező óriásvállalatok végletesen kizsákmányolhatják ezeket az embereket. Azt gondolom, ezt nem lehet helyeselni, a kizsákmányolásra és a végletes kizsákmányolásra nemet kell mondani.
A globális felelősség viszont arról is szól, hogy a megható propagandaműsorok helyett gondoljuk már végig egyszer azt, hogy ha mégis olyan irányt vesz a világ, hogy újjá lehet építeni a szétvert államokat a Közel-Keleten, a mediterrán térségekben, és a képzett munkaerőt a centrumországok, a globális nagyvállalatok lefölözik, kik fognak működőképes államokat teremteni akár a mediterrán térségben, akár Afrikában. Képmutató tehát az a politika, amelyik abban látja a maga humanizmusát, hogy nyissuk tágra a kapukat, és mindenki jöjjön ide. Ez nem pusztán csak Európa számára probléma, hanem megkérdőjelezi a lehetőségét annak, hogy az Európa kapuinál fekvő államokban vagy Afrika, Ázsia mélyén valaha is lehet emberhez méltó életet élni annak, aki odaszületik. Nyilván komoly kihívás Európa számára egy olyan folyamat, ami nem a kulturális sokféleség megőrzéséről szól, hanem egy olyan egyenkultúra kialakításáról, ami természetesen jó azoknak, akik mélységesen hisznek a fogyasztói társadalom jótékony hatásaiban.
Beszélnünk kell viszont arról is, hogy a globális migrációs krízis egyértelművé tette, hogy az Európai Unió jelenlegi szabályai nem alkalmasak ennek a válságnak a kezelésére. Igen, mi tavaly is azt mondtuk és idén is azt mondjuk, most ebben a vitában is azt mondjuk, hogy ezt a válságot kizárólag közös európai fellépéssel lehet megoldani. Más kérdés, hogy ennek a közös európai fellépésnek a nulladik pontja az, hogy a francia, angol és más hadiipari cégek azonnal fejezzék be a fegyverexportot a kibocsátó országokba.
Azért is van szükség közös európai fellépésre, közös európai megoldásra, azért is ez egy új kihívás, hiszen nem egy XX. századi migrációs jelenséggel állunk szemben, ahol pontosan tudjuk, hogy hol van az a kibocsátó terület, ahol éppen harcok dúlnak, és pontosan tudjuk azt, hogy hol van az első biztonságos szomszédos ország. Csak Magyarországra az elmúlt esztendőben több mint száz országból érkeztek bevándorlók, ebben az esztendőben, 2016-ban több mint 60 országból, Haititől egészen Bangladesig, még az uniós társult országból, Albániából is érkeztek migránsok Magyarország területére 2016-ban. Ez egyértelműen mutatja azt, hogy természetesen vannak háborús menekültek, vannak, illetve lehetnek klímamenekültek, akik státuszának elismertetéséért egyébként a zöldpártok mindent megtesznek az Európai Unióban, vannak viszont gazdasági bevándorlók, és az elmúlt egy év eseményei mutatják, hogy ebbe a tömegbe bekeverednek potenciális bűnelkövetők.
Az Európai Unió és benne Magyarország abban mondott csődöt az elmúlt egy esztendőben, és ebben súlyos felelősség terheli a magyar kormányt is, hogy képtelen volt arra, hogy a háborús menekülteket, adott esetben a klímamenekülteket, a gazdasági bevándorlókat, illetve a potenciális bűnelkövetőket megkülönböztesse egymástól, jóllehet erre a titkosszolgálati kapacitások mind Magyarország, mind pedig az Európai Unió számára rendelkezésre állnak.
Azt gondolom, hogy akkor, amikor közös európai megoldásról beszélünk, valóban szükség van azokra az elemekre, amelyeket egyébként a bizottsági javaslat tartalmaz. Nem hiszem azt, hogy akár Magyarország, akár az Európai Unió számára jóra vezet az, ha bármi politikai erő az Unión belül, itt Magyarországon is önmagában a kvótából, ha úgy tetszik, hitbéli kérdést csinál. Egyszerűen arról van szó, hogy arra Magyarország sem mondhat nemet, hogy adott esetben háborús menekülteket meghatározott számban, meghatározott feltételek között befogad. Most viszont egy olyan helyzettel állunk szemben, ahol nem kizárólag háborús menekültekről van szó, viszont a háborús menekültek és a klímamenekültek vonatkozásában Magyarország a nemzetközi jogi és erkölcsi felelősséget nem háríthatja el.
Viszont az is teljesen nyilvánvaló, hogy miután ez a tömeg úgy keletkezett, hogy egyes európai államok, itt jelesül Németország, a Német Szövetségi Köztársaság, illetve Svédország, a Svéd Királyság önhatalmúlag meghívólevet küldött nem uniós hatáskörben, nyilvánvalóan ebben az esetben, tehát ha a meghívólevél nemzetállami hatáskörben lett kiküldve, nem lehet az ebből keletkezett probléma terhét uniós hatáskörben eldönteni. Van szükség közös európai megoldásra, ez a közös európai megoldás viszont nem születhet meg a nemzetállami parlamentek nélkül, és osztjuk azokat az európai jogi aggodalmakat, amelyek az imént már elhangoztak nemcsak kormányoldalról, hanem Harangozó képviselőtársam részéről is a bizottsági javaslattal kapcsolatban.
Az LMP frakciója egy sárga lapos eljárást már tavaly ősszel támogatott azért, mert még ha egyet is értenénk egy ilyen javaslat irányával, mondom még egyszer, ami több szempontból egyébként tartalmaz előrelépést a tavaly szeptemberi tervekhez képest, a lehető legrosszabb megoldás az lenne, ha úgy lépne érvénybe egy uniós jogi norma, hogy utána keletkeznek nagyon komoly jogi, jogértelmezési viták. Az a sárga lapos eljárás, amit a kormányoldal kezdeményezett, adott esetben még szolgálhatja is a közös európai megoldást, hiszen tiszta jogi helyzetet teremt. Itt jegyzem meg, hogy mi éppen ezért ellenezzük a népszavazás kezdeményezését addig, amíg ezekben az ügyekben nem születik uniós bírósági állásfoglalás.
Viszont ami a bizottsági javaslat tartalmát illeti, igen, nem lehet a kvótakérdésből hitbéli kérdést csinálni, ahogy azt a Fidesz, illetve a Jobbik is tette tavaly ősszel, viszont világossá kell tenni, hogy Európa számára katasztrofális következményekkel jár minden olyan kvótarendszer, minden olyan általános elosztási mechanizmus, amelyik nem tartalmaz felső korlátot. Az LMP világosan megfogalmazta már tavaly szeptemberben is, hogy felső korlát nélküli menekültkvótát támogatni nem lehet. Mindenkinek számot kell azzal vetnie Európában, hogy Európa integrációs kapacitásai végesek. A felső korlát nélküli kvóta nem pusztán pénzügyi kérdés, nem pusztán az európai jóléti rendszereket terheli meg, hanem olyan kulturális konfliktusokat idéz elő, amit egész egyszerűen az európai nemzetek, az európai államok képtelenek lesznek kezelni.
Tisztelt Országgyűlés! Természetesen osztjuk mi is azt az aggályt, ami a pénzügyi szankcióval kapcsolatban itt megfogalmazásra került mind a kormányoldal, mind a Szocialista Párt részéről. Összességében azt tudom mondani, hogy nyilván olyan esetben, amikor egy ilyen jelentőségű krízisnél olyan határozati javaslattal állunk szemben, amely túlterjeszkedik vélhetően az uniós szerződés pontjain, szubszidiaritási kérdéseket vet fel, mindenki akkor jár a legjobban, ha tiszta vizet öntünk a pohárba, és lefolytatjuk ezt a sárga lapos eljárást. Viszont Magyarország számára létkérdés az, hogy előmozdítsa egy közös európai megoldás létrejöttét, ami nem ez, ami itt van bizottsági javaslatként.
Létkérdés Magyarország számára, hogy létrejöjjön egy közös európai mechanizmus, egy közös európai szervezetrendszer az ehhez szükséges pénzügyi alappal, viszont ez a közös európai megoldás nem jöhet létre a nemzetállami parlamentek ratifikációja nélkül.
(15.00)
És nem utolsósorban világossá kell tenni azt is, hogy Magyarország nem a menekültekkel - háborús menekültekkel, klímamenekültekkel - szembeni erkölcsi és nemzetközi jogi kötelezettségét hárítja el, hanem nem kíván részt venni annak a problémának a felszámolásában, amit egyes európai országok önhatalmúlag idéztek elő. Hogy világos legyen, itt nem áttelepítésről, betelepítésről van szó, hanem arról, hogy akik bementek Németország és Svédország területére 2015-ben, a velük kapcsolatos menedékkérelmi eljárást ki folytatja le.
Azt gondolom, hogy ezt a problémát Németország okozta, Svédország okozta, ezért elsődlegesen nekik kell megoldani, Magyarországnak viszont mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy legyen egy felső korlátot tartalmazó elosztási mechanizmus, egy felső korlátot tartalmazó menekültügyi rendszer, ahol egyszerre tudjuk a humanitárius elveinket, kötelezettségeinket érvényesíteni, ugyanakkor biztosítani Európa nemcsak gazdasági, hanem kulturális stabilitását, kulturális sokféleségét is. Köszönöm szépen.

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť