FIRTL MÁTYÁS,
FIRTL MÁTYÁS,
FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló javaslatot, továbbá annak a megállapításnak az elfogadását, hogy a rendelettervezet sérti a szubszidiaritás elvét, a magyar emberek biztonságának védelme teszi elsősorban indokolttá. A szubszidiaritás elvének vizsgálata során az Európai ügyek bizottsága erre a következtetésre jutott, az úgynevezett korrekciós elosztási mechanizmus és a jogalap megalapozottságának vizsgálata során.
A Magyarországra nehezedő migrációs nyomás jelentős. A déli határszakaszon 13 ezer fölé emelkedett a határsértők száma, nő az erőszakos határátlépési kísérletek száma, és már több mint 17 ezren nyújtottak be menedékkérelmet. A tranzitzónákban menedékkérelmet beadók többsége olyan bevándorló, aki biztonságos országból érkezik, tehát gazdasági bevándorló.
A Kereszténydemokrata Néppárt a migránskérdéssel kapcsolatban minden alkalommal igyekezett hiteles keresztény véleményt és egyidejűleg felelős politikai álláspontot megfogalmazni. A kettős felelősség elve szerint a tényleges üldözöttnek segítséget kell adni, elsősorban saját hazájukban, az elüldözötteknek pedig leginkább saját kultúrkörhöz tartozó szomszédos országokban átmeneti menedéket kell nyújtani. De nekünk mindenekelőtt elsődleges kötelességünk családjaink biztonságát, hazánkat, szülőföldünket megvédeni. Továbbá Európát is meg kell védeni az integrálódni képtelen tömegektől, hogy ne alakuljanak ki veszélyeket hordozó párhuzamos társadalmak.
A tömeges bevándorlás miatt Európában nőtt a terrorveszély, romlott a közbiztonság, nő a kulturális-gazdasági-szociális feszültség. A migránsáradat, a nem kellőképpen ellenőrzött migráció közvetlen és közvetett veszélyeket hordoz, ezért közös európai megoldásra van szükség a bevándorlási válság megoldására. Magyarország a kezdetektől következetes bevándorláspolitikát folytat: megvédi Európa schengeni határait, elválasztja a menekülteket a gazdasági bevándorlóktól, elutasítja a kényszerbetelepítést, és Schengen 2.0 néven akciótervet dolgozott ki a brüsszeli bevándorláspolitika irányváltásának ösztönzésére.
Mindezekkel összhangban az Európai ügyek bizottsága jelentése és elfogadott határozata szorosan összefügg az ismertetett helyzettel, és következetesen képviseli a magyar bevándorláspolitikát, amely a magyar emberek védelmét tartja a legfontosabbnak, értékeink, eredményeink, jövőnk védelmét, biztonságát. Ugyanakkor az eddigi tapasztalatok, az uniós megoldáskeresések kudarca és működésképtelensége jelzi számunkra, hogy a probléma világméretű megoldására csak azok az országok képesek hiteles, hatékony működő választ adni, akik ismerik, tisztelik a hagyományos európai értékeket, és azok, akik közös értékrend alapján és akarattal össze tudnak fogni érdekük képviseletében.
A hosszú és összetett cím gyakorlatilag a dublini rendelet módosítása, illetve egyfajta kodifikációs technika révén gyakorlatilag egy új rendelet megalkotása lenne. Ezzel kapcsolatban az Európai ügyek bizottsága az átdolgozott rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény feltételeinek fennállásáról szóló jelentését megtette, továbbá megállapította azt, hogy a szubszidiaritás elvének vizsgálata jogilag lehetséges. Így az Európai ügyek bizottsága két ülésén is részletesen és érdemben tárgyalta a kérdést, alakította ki álláspontját, illetve fogalmazta meg a jelentését és fogadta el azt határozattal. A jelentés tartalmazza a szubszidiaritásvizsgálat jogszabályi hátterét, annak tárgyát, az Európai Bizottság javaslatát. Ez utóbbi jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés, amelynek alapján az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, beleértve a menedékjog vagy a kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok, eljárások szabályait. A migránsválságra adott EP-válaszok eddigi hatékonyságára jellemző, hogy az említett tanácsi határozatok végrehajtása gyakorlatilag eredménytelennek tekinthető.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján is, de a tapasztalataink szerint is ismételten meggyőződhettünk arról, hogy Magyarország migránsválságra adott válasza és javasolt megoldásai voltak kezdetektől fogva működésképesek és megfelelőek. A jelenlegi jelentésben foglaltakat ismerve, véleményünk szerint alapvetően rossz a kiindulási pontja az Európai Parlamentnek, amikor a megoldást abban látja, hogy az Európai Unióra háruló migrációs tehernek szerintük igazságosabb, hatékonyabb vagy bármilyen egyéb szempontú elosztására vagy továbbosztására tesznek kísérletet a rendeletmódosítással.
Megfelelő és működőképes megoldást Orbán Viktor miniszterelnök tízpontos Schengen 2.0 akcióterve kínál. Elsődleges és meghatározó a megoldás kezelésében, külkapcsolati dimenzióban kellene hogy legyen, azaz a migrációt kiváltó okokat kellene kezelni, megszüntetni, minimalizálni. Az Európai Unió külső határait kellene biztosítani, és a menekültügyi szabályok bármilyen módosításának csak ezután kellene következnie.
Másrészről a hatályos dublini rendszer szerinti kötelezettségek kapcsán az is része a magyar álláspontnak, hogy a hatályos jogszabályok betartását kellene elsősorban minden érintett tagállamtól elvárni, és a jog eszközeivel kikényszeríteni, mert ha az eddigi jogszabályokat sem tartották be, akkor az sem hoz megoldást, hogy új szabályokat alkotunk. Jelenleg még a migránsok és a menedékkérők regisztrációjának sem tesznek eleget.
További, az EP-s tanácsi rendelettervezet létjogosultságával kapcsolatban általánosságban megfontolandó kérdésként még felmerül, hogy a bizottsági javaslat nem terjeszkedik-e túl a dublini rendszer jogalapján, tekintettel arra, hogy az a szerződéses rendelkezés, amit a Bizottság felhívott, kifejezetten a menekültkérelem elbírálásáért való felelősség meghatározására szolgál, ami valóban a dublini rendszer alapja, ugyanakkor az automatikus és mind mennyiségileg, mind időben korlátlan elosztási mechanizmus beépítését is tartalmazza.
Az általános aggályokon túl néhány kidolgozatlan és szerintünk működésképtelen, abszurdnak tűnő elképzelés is szerepel a javaslatban. Például az automatizált folyamatos monitorozó rendszer, ami naprakész nyilvántartás lenne arról, hogy egy adott időpontban az Unióban hol és hány menedékkérelmet nyújtottak be, előre meghatározott referenciaértékek lennének, hogy egy tagállamnak egy adott tárgyévben hány menedékkérelmet kell elbírálnia vagy befogadnia. Amennyiben ezt a referenciaértéket 150 százalékban elérné a tagállam, akkor a rendszer gyakorlatilag automatizáltan működésbe lépne, hozna egy bizonyos kiegészítő elosztási mechanizmust vagy egy kisegítő elosztási mechanizmust. A véletlenszerű elosztásban egyetlen szabály érvényesülne, nem tudni egyébként még, hogy a családtagokra vonatkozóan hogyan kezelné a szervergép, hogyan kapcsolná össze a családtagjaikat is az embereknek. Ebben a tagállamok felelősségi körei még minden egyéb fontos részletben is kidolgozatlanok.
Aránytalan, észszerűtlen, aggályos és elfogadhatatlan a gyakorlatilag büntetéspénzként fizetendő, menedékkérelmenkénti 250 ezer eurós hozzájárulás abban az esetben, amikor egy tagállam 12 hónapos időtartamra jelezné, hogy nem kíván vagy nem tud részt venni ebben a mechanizmusban. Csak összehasonlításképpen, a tavalyi, általunk az Európai Bíróságon megtámadott relokációs határozatnál a relokálandó személyek után 6 ezer eurós támogatást fizet a Bizottság, tehát ez abszolút nincs arányban a 250 ezer eurós tétellel. Amúgy a jelzések szerint még nem is adna az EP mentességet vagy megváltással való mentesítést.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója támogatja és az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentést és a jelentés elfogadásáról szóló határozat elfogadásáról szóló országgyűlési határozatot.
Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP véleményének ismertetése után köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(14.30)
