NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Egy hónap van a NATO varsói csúcstalálkozójáig, és néhány nap múlva ratifikáljuk Montenegró NATO-csatlakozását, az elsők között egyébként.
Mi a tétje ennek a csúcstalálkozónak, tisztelt Ház? Úgy vélem, a csúcstalálkozó legfontosabb tétje, hogy képesek leszünk-e arra, hogy lereagáljuk azt az új biztonságpolitikai helyzetet, amit nem lehet elválasztani attól, hogy Oroszország az elmúlt években katonai agresszióval sújtotta a szomszédságát, Grúziát, Ukrajnát. Ebben az új biztonságpolitikai helyzetben már a walesi csúcstalálkozó is kijelölt rövid távú alkalmazkodási célokat, de a hosszú távú alkalmazkodásnak lesz meggyőződésem szerint kulcsfontosságú fóruma a NATO varsói csúcstalálkozója.
Szimbolikus a helyszínválasztás, hiszen már ezzel is a szövetség demonstrálni kívánja Lengyelország irányába a szolidaritásunkat. Igen, a szövetségi szolidaritásnak lesz a NATO csúcstalálkozója talán a legfontosabb fóruma, és ennek a szövetségesi szolidaritásnak a célországai Lengyelország és a három balti köztársaság kell legyen. Fontosnak tartom azt a döntést, hogy négy zászlóaljjal fogja a NATO megerősíteni Lengyelországot és a három balti köztársaságot. Folyamatos állomásoztatást fog biztosítani immáron a NATO ezekben az országokban, noha nem állandó állomásoztatást, de meg fogja oldani a szövetség azt, hogy azt a fajta aggodalmat, azt a biztonsági félelmet, amit ezek az országok táplálnak, ellensúlyozni tudja. Nagyon fontosnak tartom a magyar kormányzatnak azt a döntését, hogy a visegrádi országok 2017-ben egy további zászlóaljjal fogják a balti országok biztonságát erősíteni, tehát a balti országokban nem pusztán három, hanem négy zászlóalj állomásoztatására fog sor kerülni 2017-ben.
Másodsorban, ennek a hosszú távú alkalmazkodásnak nagyon fontos összetevője az, hogy a honvédelmi költségvetésünknek immáron mi is a 2 százalékos részarányát közelítjük, és fontos eredménynek tartom azt, hogy már az idei esztendőben minden jel szerint Magyarország GDP-jéből 1 százalékot fogunk a honvédelmi költségvetésre fordítani, ami jelentős eredmény, noha ez még mindig távol van a 2 százaléktól. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom azt, hogy az elkövetkezendő tíz évben évente 0,1 százalékkal fogjuk emelni a honvédelmi költségvetésünket, és ez reális célkitűzéssé teszi azt, hogy 2026-ra elérjük a 2 százalékos ráfordítást.
Mit tükröz ez Magyarország részéről? Magyarország részéről azt tükrözi, amit hála istennek, immáron szinte kivétel nélkül az összes európai szövetséges részéről tapasztalhatunk, hogy egy újfajta európai biztonsági tudatosság született meg az elmúlt években. Európa nem lehet az amerikai biztonsági ernyő kizárólagos haszonélvezője, fordítanunk kell forrásokat a saját biztonságunkra.
Harmadsorban pedig: a „nyitott ajtók” politikája megerősítésének a csúcstalálkozója is lesz. Magyarország azáltal, hogy elsőként vagy az elsők között ratifikálja Montenegró csatlakozását, elkötelezettséget demonstrál a Nyugat-Balkán stabilitásának megteremtése irányába.
(9.50)
A Nyugat-Balkán elindul ezáltal az euroatlanti integrációnak az útján; most a NATO- és reményeink szerint hamarosan az európai uniós csatlakozás is következhet. A balkáni országokkal való együttműködés, illetőleg a keleti partnerekkel való NATO-együttműködés azt a történelmi kihívást tükrözi, amit a keleti partnerség, illetőleg a Nyugat-Balkán stabilizálása jelent.
Tehát összegezném, tisztelt elnök úr (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.): egy erős NATO megteremtésének lehet a csúcstalálkozója a varsói csúcstalálkozó, ehhez viszont nélkülözhetetlen egy erős Közép-Európa, egy összetartó Közép-Európa, és ez járulhat hozzá egy erős Magyarország megteremtéséhez is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
