DR. VAS IMRE,
DR. VAS IMRE,
DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány nemrégiben nyújtotta be a T/10527. számú javaslatot, amely a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szól, tekintettel arra, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-án elfogadta a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló 2014/26/EU irányelvet.
A közös jogkezelési irányelv magyar jogba ültetése céljából szükséges a jelenlegi szabályozás felülvizsgálata, továbbá az irányelv előírásainak való megfeleltetés. A jelentős terjedelmű joganyag a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek módosításával jár, egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésével, illetve külön törvény megalkotásával kerül átültetésre. Hadd tegyem hozzá, hogy az irányelv átültetése érdekében nemcsak az Szjt. szabályait veszi át, hanem több ponton koncepcionális változást tartalmaz a javaslat, amelyek bizonyos kérdéseket illetően átalakítják a jogkezelés szabályozási rendszerét.
A közös jogkezelő szervezet irányelv szerinti fogalommeghatározása sokkal általánosabb és szélesebb személyi kört fed le, mint az Szjt. jelenleg hatályos rendelkezései. A közös jogkezelési szervezetté történő minősítéshez az alábbi feltételeket szabja meg. Az adott szervezet jogszabály, jogátruházás, felhasználási engedély vagy más szerződéses megállapodás alapján egynél több jogosult érdekében és közös javára kizárólag vagy fő céljaként szerzői és szomszédos jogokat kezeljen, továbbá, hogy tagjai tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álljon és/vagy nonprofit szervezetként működjön.
Annak érdekében, hogy a rendszer megelőzze a felhígulást, bevezette az úgynevezett reprezentatív közös jogkezelő szervezetek kategóriáját. Tehát a speciális követelményeknek is megfelelő közös jogkezelő szervezetek végezhetnek közös jogkezelési tevékenységet. A fogalom tartalmát tekintve lényegében a jelenleg hatályos szerzői jogi szabályok szerinti közös jogkezelő szervezet fogalmi elemeit - például a reprezentatív tagság követelménye, az előzetes hatósági engedélyhez kötött működés - emeli új rendszerbe át.
Elmondom, az indítvány több előírást is tartalmaz, amelyek csak a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek esetében alkalmazhatók, vagyis kizárólag ők végezhetnek kiterjesztett hatállyal közös jogkezelési tevékenységet, illetve garanciális eleme a szabályozásnak, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának engedélyéhez kötött ez a tevékenység.
A tervezetben megjelenik a független jogkezelő szervezet, amely korábban az uniós és a magyar jogban ismeretlen fogalomnak számított, immár az irányelvben nevesítésre került. Az ilyen szervezeteket a klasszikus közös jogkezelő szervezetektől élesen elhatároló szempont egyrészt a jogosultaktól való teljes szervezeti elkülönülés, másrészt pedig a tevékenységükkel összefüggő saját vállalkozási elem jelenléte, amely például a közvetített felhasználási engedélyek után befolyó jogdíjak után járó jutalék formájában jelentkezhet. A javaslatban megfogalmazottakra tekintettel tevékenységük nem minősül közös jogkezelésnek, azonban bizonyos közös jogkezelő tevékenységet érintő előírások rájuk is vonatkoznak, például az adatszolgáltatási kötelezettség.
Az irányelv átültetése érdekében a törvényjavaslat részletesen szabályozza a közös jogkezelő szervezetek alapítására, szervezetére, működésére, gazdálkodására, valamint a tevékenységükkel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat. Fontos kiemelni, hogy komoly átláthatósági követelményeket állapít meg a jogszabály számukra. Az átláthatósági jelentést, a tevékenységüket részletesen bemutató iratösszességet évente kell elkészíteniük és honlapon keresztül nyilvánossá tenni.
A javaslatban megfogalmazásra került még a belső felügyeleti szerv létrehozása vagy az összeférhetetlenségi szabály fenntartására irányuló rendelkezések. A közös és független jogkezelő szervezetekre vonatkozó anyagi és eljárási szabályok szerkezetileg elkülönültek a javaslatban, amelyek két csoportra oszthatók. A hatósági eljárásokra irányadó általános szabályok köre: idesorolható a tevékenységek bejelentésével vagy nyilvántartással és felügyelettel összefüggő eljárások. A másik csoportba az úgynevezett díjszabások jóváhagyásával kapcsolatos eljárások sorolhatók. Ezek a díjszabások állapítják meg az adott évben, hogy a közös jogkezelő szervezetek által engedélyezett egyes szerzői jogi felhasználások esetében mekkora szerzői jogdíjat kell fizetni. A díjszabásokat az igazságügyi miniszter hagyja jóvá, és a közös jogkezelő szervezetek ezeket saját nevükben évente hozzáférhetővé teszik a hivatalos értesítőben. Az indítvány alapján a jövőben az igazságügyi miniszter jóváhagyása csak a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek díjszabásai tekintetében előírás.
Az előterjesztés külön részben ülteti át a zeneművek online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezését végző közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó speciális irányelvi szabályokat. Abban az esetben, amennyiben egy közös jogkezelő szervezet imént említett tevékenységet végezne, szükséges e külön követelményeknek megfelelnie. Ezek a követelmények a műfelhasználások naprakész adminisztrációjára és a pontos díjfelosztásra vonatkozó előírások.
Végezetül szeretném megemlíteni, hogy a védjegyrendelet módosításai szintén az Európai Parlament és a Tanács új rendeletére tekintettel szükségessé tették a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény egyes rendelkezéseinek technikai jellegű módosítását, amely módosítások tárgya is a szellemi tulajdon területét érinti, tehát ebben a törvényjavaslatban indokolt elvégezni.
Kérem, szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak.
