DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az európai kontinensen először a XIX. század-ban Franciaországban létrejött jogvédő szervezet megalakulásától hosszú út vezetett az Európai Unióban 2014 februárjában elfogadott, a szerzői és a szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló 2014/26/EU irányelvig.
Ezt megelőzően nem voltak uniós szinten harmonizálva a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó tagállami előírások. Az irányelv elfogadásával ez az állapot megváltozott, s immár komoly terjedelmű, valamint irányelvi mércéhez képest rendkívüli részletezettségű uniós joganyaggal kell megfeleltetni a tagállami jogi szabályozást e területen is. Az irányelv két fő szabályozási területet foglal magában. Egyrészt minimumkövetelményeket állapít meg a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésével foglalkozó szervezetek felépítésére, irányítására és műkö-dé-sé-re nézve. E rendelkezések célja, hogy fejlessze e szervezetek működésének demokratizmusát és át-láthatóságát. Másrészt megteremti a zeneművek online felhasználásának közös jogkezelő szervezetek által történő, egynél több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezésének kereteit. A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvényjavaslat elfogadásának elsődleges célja az Európai Unió közös jogkezelésre vonatkozó irányelvének átültetése. Az irányelv átültetése szükségessé tette a jelenleg hatályos magyar közös jogkezelési rendszer újraszabályozását s ennek keretében a közös jogkezelésre vonatkozó különtörvény megalkotását, valamint a szerzői jogról szóló törvény, illetve egyéb érintett jogszabályok egyes rendelkezéseinek módosítását. A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a védjegytörvény egyes előírásainak olyan technikai jellegű módosításait, amelyek elfogadása az Európai Unió védjegyrendeletének módosítása okán, így különösen az Európai Unió szellemi tulajdonért felelős hivatalának névváltozása miatt vált szükségessé.
A továbbiakban a törvényjavaslatnak a közös jogkezelés szabályozási rendszerét érintő, alapvető rendelkezéseit kívánom röviden ismertetni. E körben elsőként röviden szeretnék utalni arra, hogy kik is az e törvényjavaslat tárgyát képező közös jogkezelő szervezetek. A szerzői jogról szóló törvény értelmében a szerzői jogi védelem alatt álló művek főszabály szerint csak az alkotók engedélye alapján használhatók fel jogszerűen. A szerzőnek ugyanis kizárólagos joga van a szerzői műve bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználásának engedélyezésére. A szerző kizárólagos joga ennek megfelelően, hogy engedélyezze művének többek között a lemásolását, többszörözését, nyilvános előadását vagy a rádióban, televízióban való sugárzását, online hozzáférhetővé tételét.
Vannak azonban olyan esetek, amikor a felhasználás sajátos jellege, illetve körülményei miatt a szerzői jogosultaknak nincs lehetőségük arra, hogy egyedileg engedélyezzék műveik felhasználását, illetve gyakorolják ezzel kapcsolatos egyéb jogaikat, például beszedjék a jogdíjakat vagy fellépjenek a jogsértésekkel szemben.
Ilyen eset például, amikor egyszerre nagy számú, különböző szerzőktől származó művek felhasználása történik, például televíziós vagy rádiós sugárzás. Ilyenkor a felhasználó számára is aránytalan nehézséget jelentene, ha egyenként kellene minden egyes felhasználni kívánt mű szerzőjével megállapodni a felhasználás feltételeiről.
(21.50)
E közös jogkezelés jogintézménye az ilyen esetre kínál megoldást, és a probléma áthidalására jöttek létre világszerte a közös jogkezelő szervezetek a XX. század elején. A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről tehát abban az esetben beszélhetünk, ha a művek, illetve a teljesítmények felhasználásának jellege vagy körülményei miatt a jogosultak egyedileg nem lennének képesek jogaikat gyakorolni, és ezért a jogaikat egy általuk létrehozott szervezet, a közös jogkezelő szervezet gyakorolja a nevükben.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Bizonyos felhasználások esetén a szerzői jogról szóló törvény kötelezővé teszi a közös jogkezelő szervezet útján történő joggyakorlást, de a jogosultaknak lehetőségük van arra is, hogy önként döntsenek valamely felhasználás tekintetében a közös jogkezelés keretében történő joggyakorlásról.
Hazánkban a közös jogkezelő szervezetek felépítésére, szervezetére, működésére, illetve gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat jelenleg a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény tartalmazza. E törvény szabályozza a közös jogkezelő szervezetek tevékenységével kapcsolatos egyes hatósági és egyéb eljárásokat is.
Az Szjt. közös jogkezelésre vonatkozó szabályai utoljára 2012-ben módosultak jelentősen. E módosítás a hazai közös jogkezelőkre irányadó számviteli és gazdálkodási követelmények előírásával, a transzparenciát elősegítő rendelkezésekkel, valamint a jogdíjak felhasználásának szigorú keretek közé szorításával lényegében az irányelvben foglalt célokkal már azonos irányba mutató szabályokat fektetett le. Az irányelv átültetése érdekében azonban ismét szükségessé vált a közös jogkezelésre vonatkozó, jelenleg hatályos szabályok felülvizsgálata és az irányelv előírásainak való megfeleltetése.
Az átültetendő joganyag jelentős terjedelme és specialitása pedig indokolttá tette a közös jogkezelésre vonatkozó szabályok külön törvényben történő rögzítését. A törvényjavaslat számos rendelkezése a szerzői jogról szóló törvény szabályait veszi át vagy pontosítja azokat. Az irányelv átültetése érdekében mindazonáltal a jelenleg hatályos szabályokhoz képest több olyan koncepcionális változást is tartalmaz a törvényjavaslat, amelyek bizonyos kérdésekben átalakítják a jelenlegi közös jogkezelési szabályozási rendszert.
A törvényjavaslat legfőbb célja, hogy az irányelv átültetése mellett egyúttal megőrizze az elmúlt években kialakított, a közös jogkezelés hatékonyságát biztosító garanciális jogszabályi kereteket és ellenőrzési rendszereket. Fontos annak megelőzése is, hogy a magyar kulturális repertoár megfelelő és hatékony képviseletét az uniós szintű fellépés nem kívánt hatásai hátrányosan befolyásolják.
Az irányelv egyik legfontosabb alapelve, hogy a jogosultak szabadon választhatják meg, hogy melyik, akár hazai, akár külföldi közös jogkezelő szervezetet bízzák meg jogaik kezelésével. Erre tekintettel nem tartható fenn változatlanul az a jelenleg hatályos magyar szabályozás, amely szerint Magyarországon közös jogkezelési tevékenységet kizárólag a magyar jogszabályok alapján létrejött és szigorú követelmények mellett Magyarországon hatósági nyilvántartásba vett szervezetek végezhetnek.
A törvényjavaslat alapján főszabály szerint a közös jogkezelési tevékenység megkezdéséhez elegendő az ilyen tevékenység megkezdésének egyszerű bejelentése is. E főszabály mellett a törvényjavaslat a hazai közös jogkezelés legfontosabb területein azonban továbbra is előírja, hogy ezek tekintetében kizárólag olyan szervezetek végezhetnek közös jogkezelési tevékenységet, amelyek különleges előírásoknak is megfelelnek, és amelyek e tevékenységek végzésére előzetesen hatósági engedélyt szereztek.
E szervezeteket nevezi a törvényjavaslat reprezentatív közös jogkezelő szervezeteknek. Reprezentatívak, mivel velük szemben az egyik legfőbb elvárás, hogy tevékenységükkel érintett jogosultak, például zeneszerzők, előadóművészek jelentős részét képviseljék.
Erre azért van szükség, mert e szervezetek a tevékenységre vonatkozó engedély birtokában azon jogosultak nevében és érdekében is jogosultak és kötelesek eljárni, akik a szervezetnek nem adtak megbízást. Ezt nevezik az úgynevezett kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek, amely a jelenleg hatályos közös jogkezelési jogunknak is az egyik legfontosabb alapelve, és ezért fenntartandó. Fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy a törvényjavaslat hatálya kiterjed azon szervezetekre is, amelyek bár más tagállamban rendelkeznek székhellyel, de közös jogkezelési tevékenységük Magyarország területére is irányul.
Az irányelv alapján új szervezeti típusként jelennek meg a javaslatban az úgynevezett független jogkezelő szervezetek. E szervezetek a közös jogkezelő szervezetektől eltérően a jogosultaktól szervezetileg elkülönülnek, és saját vállalkozási tevékenységet is végezhetnek. A független jogkezelő szervezetek tevékenysége a javaslat alapján ugyan nem minősül közös jogkezelésnek, de egyes, a közös jogkezelő szervezetekre irányadó garanciális előírások e szervezetekre is vonatkoznak.
Ugyancsak az irányelv szabályozási rendszerével összhangban a javaslat kitér azon követelményekre is, amelyek teljesítése esetén valamely közös jogkezelő szervezet immár nemcsak a letelepedési helye szerinti, hanem több, akár valamennyi uniós tagállam területén történő online felhasználásokat is engedélyezhet a zeneművek szerzői képviseletében. E követelmények között részletes adatfeldolgozási és egyéb adminisztrációs kötelezettségek szerepelnek.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy a továbbiakban példálódzó jelleggel mutassam be a törvényjavaslat néhány egyéb elemét, amelyek többsége a közös jogkezelési irányelv átültetését szolgálja. A törvényjavaslat valamennyi közös jogkezelő szervezet vonatkozásában szabályozza az alapításra, szervezetre, működésre, gazdálkodásra, valamint a tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat, amelyek nagy része szintén a közös jogkezelési irányelv átültetésének célját szolgálja.
Ugyanitt említendőek meg azok a rendelkezések, amelyek a szerzőket, kapcsolódó jogosultakat jogkezeléssel összefüggésben megillető jogokat, a közös jogkezelő szervezeti tagságával kapcsolatos kérdéseket rendezik. Hangsúlyos célja a törvényjavaslatnak, hogy komoly átláthatósági követelményeket állapítson meg a közös jogkezelő szervezetek számára. E körben többek között egy évente a jogkezelési tevékenységüket részletesen bemutató, úgynevezett átláthatósági jelentés nyilvánosságra hozatalát írja elő számukra.
Külön rendelkezéseket tartalmaz továbbá a javaslat az e szervezetek által a tagjaik, más közös jogkezelő szervezetek és a műveket felhasználók számára nyújtandó tájékoztatás részletei vonatkozásában is. A szervezetek demokratizmusát erősítendő, olyan garanciális előírások is megfogalmazásra kerültek a javaslatban, mint a belső felügyeleti szerv létrehozására vagy a részletes összeférhetetlenségi szabályok fenntartására vonatkozó rendelkezések.
Az anyagi jogi és az eljárásjogi szabályok szerkezetileg elkülönülnek a javaslatban. Ennek megfelelően önálló rész szabályozza a közös jogkezelő szervezetek, illetve független jogkezelő szervezetek jogkezelési tevékenységével kapcsolatos eljárások szabályait. Ezek az eljárások két csoportra bonthatók. A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági eljárásokban a javaslat értelmében továbbra is a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, mint a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal jár majd el hatóságként, a hatósági eljárásokra irányadó általános szabályok alkalmazásával.
A hatósági ügyek közé tartoznak különösen a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek nyilvántartásával és felügyeletével kapcsolatos eljárások. A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági eljárásoktól már a hatályos jog szerint is elkülönülő eljárás a közös jogkezelő szervezetek által alkalmazott, úgynevezett díjszabások jóváhagyásával kapcsolatos eljárás. E díjszabások állapítják meg az adott év tekintetében, hogy a közös jogkezelő szervezetek által engedélyezett egyes szerzői jogi felhasználások esetében mekkora szerzői jogi jogdíjat kell fizetni. A díjszabásokat az igazságügyi miniszter hagyja jóvá, és a közös jogkezelő szervezetek ezeket saját nevükben évente hozzák nyilvánosságra a hivatalos értesítőben.
A javaslat alapján azonban a jövőben az igazságügyi miniszter jóváhagyása csak a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek díjszabásai tekintetében előírás. Erre a garanciális elemre a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek díjszabásai tekintetében azért van szükség, mert a közös jogkezelő szervezetek jogosultak kiterjesztett hatállyal közös jogkezelési tevékenységet végezni. A többi közös jogkezelő szervezet díjszabása kapcsán nem indokolt fenntartani ezt a kötelezettséget.
A javaslat tartalmazza továbbá a már hivatkozott, jelenleg hatályos szerzői jogról szóló törvény egyes rendelkezéseinek pontosítását is. E kisebb módosítások többsége a javaslattal való összhang megteremtését szolgálja, illetve egyéb technikai jellegű korrekciót tartalmaz.
(22.00)
A javaslatnak a szabadalmakról szóló törvényt, illetve a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényt érintő módosító rendelkezései szintén a törvényjavaslattal való összhang megteremtését célozzák.
Tisztelt Ház! Az előzőekben ismertetett törvényjavaslat elfogadása szükséges ahhoz, hogy Magyarország eleget tegyen a közös jogkezelési irányelv átültetésére vonatkozó kötelezettségének. A törvényjavaslat elfogadásával biztosítható az is, hogy a magyarországi közös jogkezelési rendszer továbbra is a megfelelő hatékonysággal és a magyar kultúra védelmét is szolgáló garanciális keretek között működhessen. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot, annak megvitatását követően, a szavazás során egyetértésükkel támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet.
