NOVÁK ELŐD,
NOVÁK ELŐD,
NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A szerzői jogi közös jogkezelésről szóló EU-irányelv átültetésével megfelelő és újabb szabályozási formák válnak a magyar szabályozás részévé is. Összességében előrelépés, ezért a Jobbik támogatja, de féltucatnyi vagy még több szakmai kritikát is megfogalmazok most, illetve módosító javaslatot is benyújtottam.
Az eddigiekhez képest előrelépés, hogy úgy tűnik, hogy tényleg átláthatóbbak lesznek a jogkezelők, de szerintem az irányelv egyáltalán nem zárja ki, hogy köztestületeket hozzanak létre közös jogkezelő szervezetként, amelyek esetében értelmezhetőbb lenne a kvázi közhatalmi jogkörök, lényegében adóként beszedett jogdíjak gyakorlása. Ráadásul a tagdíjfizetés a törvényjavaslat szerint marad, míg ha köztestület lenne, akkor nem lenne szükség erre.
Nos, mi volt eddig? Azért erről is ejtsünk néhány szót, hiszen az Artisjus mint állam az államban létezett Magyarországon, egyes vélemények szerint nem védte a szerzői jogokat, csak beszedte és felosztotta a jogdíjakat. Az Artisjus monopóliumként működött, hiszen nem volt versenytársa, és annyi jogdíjat szedett be, amennyit akart, amennyit nem szégyellt, az illetékes minisztérium pedig nem szabályozta, csak jóváhagyta. Az Artisjus hatóságként lépett fel, holott magáncég, és olyanért szedett pénzt, ami nem az övé, ráadásul a beszedett pénz nagy részét magára költötte. Korábban az Artisjusnál a befolyó jogdíjakból levonható volt a kezelési költség, illetve egészségügyi és jóléti szolgáltatások nyújtása - én azt gondolom, hogy ez egészen nonszensz volt, hogy a művészek pénzét erre költötték.
Úgy tűnik, hogy végre megszűnt az egészségügyi és jóléti kiadás, csak kezelési költség maradt, de az is még mindig túl magas. Az Artisjus kezelési költsége 2009-ben a 13 milliárdos büdzséből 3 milliárd forint volt, tehát közel a negyedét felélte az Artisjus a bevételeinek. Bár a honlapjukon azt írják, ezt 2014-ben sikerült 15 százalék alá szorítani, 13,5 százalékra leszorítani, de szerintem ez még mindig nagyon magas. Ennek az indokoltsága, hogy ki vizsgálja ki, hogy mennyit költhet erre, nem kerül rögzítésre ebben a javaslatban sem.
A költségvetés és a vezető tisztségviselők díjazása a döntéshozó szerv kizárólagos jogköre, az SZTNH ezentúl évente vizsgálja a működésüket, és panaszt is lehet leadni - ez persze némi előrelépés, ezt el kell ismerjük.
A felosztási szabályzatra vonatkozóan bizonyos alapelveket, kógens szabályokat a törvényben is meg lehetne fogalmazni, azt talán a gyakorló művészek tudnák megmondani, hogy mit kellene, én magam nem vállalkoznék ennek összeállítására, ezért ezzel kapcsolatban módosító javaslatot sem mertem benyújtani.
A díjszabást illetően is jó lenne valami állami hivatali egyetértés vagy legalább törvényi előírás, hogy pontosan mik azok, és azt gondolom, hogy ezt megint csak azok a szakmai szervezetek tudnák megmondani, amelyek belelátnak. Akár azt is meg lehetne szabni, hogy a díjazás során egyeztetni kelljen az érintett szakmai szövetségekkel, mondjuk, a vendéglátósokkal vagy az idegenforgalmi szervezettel.
Megfelelő a törvényjavaslatban viszont, hogy minimumkövetelményeket állapít meg a szerzői és szomszédos jogok közös kezelésével foglalkozó szervezetek felépítésére, működésére, hogy azok átláthatóak legyenek.
Fontos alapot nyújt arra, hogy a zeneművek online felhasználásának a közös jogkezelő szervezetek által történő, több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezések milyen keretet kapjanak.
Újdonság lesz, hogy a közös jogkezelőknek lesz egy harmadik kategóriája: a reprezentatív közös jogkezelő. Erre azért volt szükség, mert megbízás alapján külföldi, EU-s közös jogkezelő is eljárhat majd Magyarországon. Ugyanakkor nagyon kell majd figyelni rá, hogy a jogosult érvényesen csak akkor bízhatja meg őket, ha az eredeti közös jogkezelővel írásban erről megállapodott, és az tiltakozó nyilatkozatot nem küldött.
Az EU-irányelv szerint tulajdonképpen bárki lehet közös jogkezelő, kjk, aki bizonyos szabályokat betart. Veszélyes, de tudomásul vehető lépés, hogy a tevékenység kiszervezhetővé válik, így bonyolultabbá és nehézkessé válhat mindezek nyomon követése. A korábbi magyar szabályozás alapján csak az lehetett kjk, aki minden előírásnak megfelelt, és nem volt lehetőség a kiszervezésre sem.
Az üdvözlendő, hogy a közös jogkezelés hatékonyabbá válik. Érdemes kiemelni, hogy némiképp aggályos, hogy a független jogkezelők definíciója és szerepe nem teljesen világos. Ez kiskapukat adhat különböző szervezetek számára, hogy bizonyos szigorú kjk-kötelezettségeknek ne tegyenek eleget - reméljük persze, hogy erre gyakorlati példa nem lesz.
Az új szabályozással a jogsértések elleni fellépés elnehezülésének veszélye áll fenn. Ezt a gyakorlatnak kell majd megfelelően kialakítania a törvényekkel összhangban.
Megjegyzendő még, hogy a 180. §-ban a kötelező iskolai oktatás célját szolgáló felhasználás listájából hiányzik a felnőttoktatás. Véleményünk szerint a megjelölt listának ez is része kell hogy legyen, ezért egy módosító javaslatot is benyújtottam erre.
Összességében üdvözlendő, hogy megteremtjük a határokon átívelő online zenei felhasználások - mint a letöltés és a streaming - hatékony engedélyezésének új kereteit. Az egész javaslatot tehát összességében a Jobbik támogatja, előrelépésnek tekinti, bár nagyon mélyről indult Magyarország e tekintetben az Artisjustól, tehát van még hova fejlődni, azt gondolom, de ez a lépés mindenképp üdvözlendő, ezért a Jobbik támogatni fogja szavazatával. Köszönöm a figyelmüket.
