GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha itt lenne most dr. Kovács Zoltán, Pápa város volt polgármestere, biztos kikérné magának, amit Hadházy képviselőtársunk mondott, hogy idiótaságokat csináltak az előkészítés során, ugyanis 7 milliárd forint uniós forrás került Pápára, az összes projektet a fideszes önkormányzat készítette elő, és nem volt olyan, amit ne nyert volna meg; ezt csak jelezni szeretném. Az más kérdés, hogy jégpálya azóta sem üzemel a főtéren, mert nem tudják lehűteni a jeget, de ebbe most nem akarnék belebonyolódni. Ennyit arról, hogy ki nyerhetett és ki nem.
Másrészt egy nagyon nagy ellentmondás volt az egész eddigi napban. Arról volt szó, hogy a Fidesz-kormány olyat örökölt, hogy mindent át kellett szervezni, illetve hogy mi nem csináltunk semmit, amikor meg átvették, akkor nekem mindenki azt mondta, hogy a forrásoknak már a 90 százalékát lekötöttük, tehát nincs mozgásterük. Most a kettő között az agrárügyekben biztos, hogy valamilyen ellentmondás van. A 90 százalékát lekötöttük, ez tényleg így volt, és azért kötöttük le, mert akkor jó egy pénz, ha viszonylag hamar jön; ez a válaszom Manninger képviselő úrnak, hogy mi van azzal a 10 százalékkal, amit kormányszinten kifizettünk az első három év után, pontosan 10 százalékkal fizettünk ki többet, mint amennyit a Fidesz fog, ő ugyanis nem fizet ki semmit. Ennyit a komoly munkáról. Tehát ez teljesen nulla. Most mondta itt a miniszter, hogy 2017 előtt itt kifizetés nem lesz.
Én azt gondolom, képviselőtársaim, hogy nyilván van értelme ezekről a dolgokról vitatkozni, de csak akkor van értelme, ha ez a jövőre nézve hoz valami pozitívumot. Amit egyelőre a pályázatoknál látunk, abból az látszik, hogy nem nagyon tanultak. Államtitkár úr, hogy csak két példát mondjak: az AKG-kiírást tizenháromszor módosították menet közben, a kertészetigép-pályázatot meg nyolcszor. Nem beszélve arról, hogy harminc pályázat kiírását ígérték már a tavalyi évre, és ebből sikerült kiírni kettő és felet, s úgy tűnik, hogy elbírálni meg egyet sem sikerült. Jó lenne, ha választ adna arra, hogy mit kezdjenek a termelőink azzal a helyzettel, hogy május 15-ig egységes kérelemben be kellene adni az AKG-pályázattal kapcsolatos döntést is, ami még nem született meg. Ha beadják és nem nyernek, akkor túligénylést csinálnak, és büntetőszankció lesz belőle, ha meg nem adják be, akkor nem kapnak pénzt. Mellesleg én még nem láttam olyan európai uniós projektet, ahol úgy kell betartani feltételeket, hogy fogalmuk sincs arról, nyernek-e vagy sem. Én nagyon-nagyon felhívnám a figyelmüket arra, hogy ez így nem lesz jó.
A másik, ami szerintem óriási hiba és óriási pofára pontozást hozhat, hogy gyakorlatilag megszüntették azt a rendszert, ami lehet, hogy az előkészítésnél a minisztériumnak egy kicsit nagyobb munkát okozott, hogy rendeleti szabályozás volt, de az biztos, hogy az teljesen normatív volt, államtitkár úr. Aki annak a rendeletben foglalt paraméternek megfelelt, az nyert, és nem volt olyan, hogy a bírálatnál 50 százalék a pofapont. Jelenleg pedig ez a helyzet Magyarországon, és pont úgy, mint a földeladásnál vagy a bérbeadásnál, gyakorlatilag teljes szubjektív rendszer lesz. Ha ezen nem változtatnak, akkor óriási baj lesz. Már a második időpont van arra az ötpárti önkormányzati egyeztetésre, amit kezdeményeztek, és nagyon kíváncsian várom, hogy az önkormányzatok hogy állnak ehhez a kérdéshez. Itt több volt önkormányzati képviselő, sőt polgármester is ül, és a legnagyobb bajuk most az, hogy semmibe nem szólhatnak bele. Gyakorlatilag semmibe. Egy megyei önkormányzatnál két ember dönt el mindent, a pénzt leosztották, tehát semmi dolguk vele. Hogy ebből milyen fejlesztés lesz, arra nagyon kíváncsi lennék. Tehát az a probléma, hogy olyan programok és projektek indulnak el, amelyek szerintem nincsenek végigtárgyalva a végrehajtásban és a végrehajtókkal.
S még egy dolgot szeretnék mondani. Az előbb elhangzott az is, hogy túl sok felesleges beton lett csinálva a programokban. Nos, egyetlenegy állattartó telep sem tehet arról, hogy megépítette az európai szabványos trágyatárolót. Egyet tudok ilyet mutatni, államtitkár úr, ha lesz egy kis ideje, Nagyesztergáron biztosan szeretettel várják. Közben az összes földjüket odaadták a helyi Magosz-főnöknek. Az összeset. Abban a trágyatárolóban soha egy deka trágya nem volt, mert egy négyszázas telepre készült, és jelenleg van ott 90 maradék tehén, egészen addig, amíg az utolsó két ember nyugdíjba nem tud menni a cégtől, mert azért működnek csak. Úgy nem lehet tervezni, főleg nem az agráriumban, ahol legalább húsz évre kell tervezni, hogy jön egy következő kormány, amelyik a termelés alapját kihúzza az alól a vállalkozás alól, amelyik előtte egyébként milliárdokat fejlesztett. Mert senki nem gondolta ép ésszel, hogy olyan vállalkozások alól, amelyek komoly pályázatokat és beruházásokat hajtottak végre, kirántják a szőnyeget. Nem beszélve arról, hogy mindezt menet közben, mert minden szabályt menet közben változtattak meg.
Most a tejjel küszködünk. A mai logika mentén mindenkinek fejbe kellene lőni az összes tehenét. Most csak becsületből tartják a teheneket, mert az a segítség, amit adnak, csak a töredéke annak, amit egy tollvonással elvettek az 1200 feletti támogatásoknál, államtitkár úr! Egy tollvonással! Az pontosan százmilliárd volt, amilyen pofont kapott ez az ágazat. Most nagy kegyesen visszaadnak belőle húszat vagy harmincat. Most tényleg az van, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene is, mert erről van szó. Én azt gondolom, hogy amit most művelnek, az minden, csak nem tervszerűség. Olyan beruházásokat fognak kidobni vállalkozások az enyészetbe, amik egyébként termelhetnének, ha nem úgy lenne Magyarországon, hogy bevezetik az abszolút hungarikumot, a föld nélküli állattartást. Nincs ilyen, a világon sehol nincs ilyen!
Most még lehet módosítani, ezért arra kérem, hogy ezt az uniós pénzt lehetőleg ne pofára osszák szét, mert abból nem lesz a magyar embereknek hasznuk. Részesülhessenek ebből olyanok is, akik valóban termelni szeretnének. Valamelyik nap egyébként hallottam egy jó hírt: úgy tűnik, hogy közepes méretű élelmiszerfeldolgozók is kaphatnak valamennyi pénzt. Kíváncsian várjuk, megérik-e, hogy kaphatnak ilyet. Az a probléma, hogy az elmúlt pár évben olyan terhelést kapott a magyar élelmiszeripar, amit nem bírt ki. Lélegeztetőgépen lehet néhányat tartani, csak nem tudom, hogy ez meddig lesz így.
Ezek nagyon-nagyon fontos kérdések. Jó lenne ebben valamilyen konszenzust teremteni. Nem a semmiért mondta Attila, felejtsük már el, hogy most éppen ki hova osztott meg mit ad. Hogy most éppen mennyi a visszaosztási ráta, én nem tudom, 20 százalék-e vagy 30, már mondanak 50 százalékot is, ahogy nő az étvágy meg fogy az idő, de nem ezzel kéne foglalkozni, hanem azzal, hogy tényleg értelmes és hasznos dolgokra költsük el ezt a forrást. És költsük el, mert ha ez így folytatódik, akkor nem fogjuk tudni.
Úgyhogy én nem lennék olyan büszke arra az időszakra, amit önök csináltak ezzel a fejlesztéspolitikával, de remélem, hogy a következő időszakban sokáig nem is lesz rá módjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
