APÁTI ISTVÁN
APÁTI ISTVÁN
APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Semmifajta ellentmondás nincs a Jobbik korábbi és jelenlegi álláspontjai között, egyáltalán az előző felszólalásomban semmifajta összehasonlítást nem tettem a Jobbik korábbi, a törvény egészét vagy egy részét, akár ezen részét érintő régebbi álláspontja és a jelenlegi álláspont között vagy ezen álláspontok kapcsán.
Leginkább azt kifogásoltam, és ezeket változatlanul fenntartom, hogy igen-igen veszélyes és messze nemcsak a bankokat meg a banki finanszírozást érinti az, hogy egy eddig kötelező, valóban gránitszilárdságú kizáró okot most már az alkalmazható, a fakultatív, a szabadon választható kategóriába sorolnak át. Szép lassan eljutunk, mint ahogy egyébként az előbb említettem, az egybeszámítási szabályok kapcsán a szigortól a lazításig, a gránitszilárdságtól a tejszínhabkönnyűségig, legalábbis ebbe az irányba haladunk. Most a skálán a rosszabbik végpont felé haladunk.
Ami pedig az irányomban való szurkolói hajlandóságát illeti, én nagyon köszönöm, hogy végre a kormánypárti sorokban, padsorokban is van szurkolóm. Nagyon szépen köszönöm. Egyébként biztosíthatom afelől mindannyiukat, hogy ilyen jellegű problémáim megoldódtak, tehát ez is jó irányban halad. De azért köszönöm szépen a szimpátia és a szurkolói hajlandóság kinyilvánítását.
(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Mindenesetre visszatérve erre, lett volna ennek más módja is akkor, államtitkár úr. Ha kifejezetten a banki finanszírozás a fő probléma, akkor talán más normaszövegen is el lehetett volna gondolkozni, de így általános jelleggel valamennyi versenyfelügyeleti határozat esetén, függetlenül attól, hogy banki szereplőket érint vagy más gazdasági szereplőket, így túlságosan tágra nyitották ezeket a lehetőségeket vagy ezt a kaput. Egyébként ha még azt mondanák, teszem azt, hogy kicsit egy büntetőjogi elvet idehozva, a kétszeres értékelés tilalma jut talán eszembe, bár nem büntetőjogi területről beszélünk, hogy ha valaki egyszer már megbűnhődött valamilyen mulasztásáért vagy cselekedeteiért jogerős végrehajtható határozatban, és ott egyébként valóban kifizette, megfizette, amit előírtak számára kötelezettségként, azt lerótta, teljesítette, ezért már ne érje (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) egy másik jogterületen, egy másik vonatkozásban is joghátrány.
(16.00)
Az egyébként még egy valós érv, azt fel is lehetne hozni, de itt ugye (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) teljesen másról van szó, és nem egy adott területre szűkítik le, hanem sokkal inkább tágra nyitják. A nemzeti szuverenitás és a nemzeti protekcionizmus (Az elnök ismét csenget.) iránti elkötelezettségünket, kérem, hogy ne vonják kétségbe. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
