IKOTITY ISTVÁN,
IKOTITY ISTVÁN,
IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP-kormány nem tanult az elmúlt évek oktatáspolitikai hibájából. A felszólalásomban hamarosan kitérek tartalmi problémákra is, de nem mehetünk el szó nélkül a technikai megoldások mellett sem. Ahogy a törvényjavaslatot beterjesztették, ahogyan most megtárgyalják és elfogadják, az tökéletesen tükrözi a kabinet hozzáállását az oktatás ügyéhez. Eddig is menetrendszerűen nyújtották be az oktatási salátatörvényeket, úgy látszik, ez nem változott semmit. Összevissza toldozgatják-foltozgatják a jogszabályokat, mintha ettől bármi megjavulna, pedig nem állandó farigcsálásokra, hanem alapjaiban új szabályozásra lenne szükség a közoktatás, a felsőoktatás és a szakképzés területén is.
A módszer tökéletesen megmutatja a kormány viszonyulását az elmúlt hónapok tiltakozásaihoz is. Megpróbálják beadni nekünk, hogy a most benyújtott vaskos oktatási salátatörvény a köznevelési kerekasztal tárgyalásainak az eredményképpen született, miközben a bejelentett és most már jogszabálytervezetben megjelenő változások saját maguk leplezik le a kormányt. Miközben valóban becsempésznek pár olyan elemet, amely az oktatás szereplőinek a kérése volt, továbbmennek azon az úton, amely miatt az egész tiltakozássorozat kirobbant az év elején. Megfelelő pillanatot kerestek, az érettségi vizsgák időszakát, amikor át lehet nyomni egy ilyen javaslatot. Már eddig is a kommunikációs és hatalmi trükkök százait vetették be, és ha úgy tetszik, ennek a javaslatnak a beterjesztése is egy ilyen fideszes fogásnak tekinthető.
Nézzük először a beterjesztett iromány legfontosabb részét! A törvényjavaslat kimondja: „A 2016. december 31-én települési önkormányzat által működtetett köznevelési intézmény köznevelési feladatainak ellátását szolgáló mindazon települési önkormányzati vagyon és vagyoni értékű jog leltár szerint 2017. január 1-jén a területileg illetékes tankerületi központ ingyenes vagyonkezelésébe kerül. A köznevelési feladat ellátását biztosító vagyon alatt az ellátott köznevelési feladatokhoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó és ingatlan vagyont is érteni kell. A tankerületi központ és működtető települési önkormányzat az átvételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el.” Tehát ez egy idézet volt ebből az anyagból. Ez a rendelkezés nem jelent mást, mint az iskolák totális államosítását. A Fidesz-KDNP a fenntartás után az iskolák működtetésének a jogát is elveszi a településektől. Az önkormányzatoknak ezek után semmilyen beleszólásuk nem lesz az intézmények életébe, a maradék jogukat is elveszítik ezzel.
Az intézkedés pontosan 2851 intézményt érint, főleg a nagyobb településekről, fővárosi kerületekről beszélünk. Történik ez majd a tanév kellős közepén, 2017. január 1-jétől. Ugyanezt eljátszották már egyszer a KLIK felállításánál, az is a tanév kellős közepén történt, meg is lett az eredménye, jött a káosz.
Az iskolarendszer totális államosítása három dolgot jelent. A Fidesz-KDNP-kormány visszatolja a biciklit a szocializmusba. (Kunhalmi Ágnes: Így van!) A korábbi államtitkár asszony, képviselő asszony védte az előbb ezt a rendszert - erre majd későbbi felszólalásban részletesen kitérek -, azt gondolom, hogy nyilván ott szocializálódott, MSZMP-tagként is ezt könnyen megteheti. A totális államosítás modellje a Kádár-rendszerben működött, de ott elkezdtek rajta lazítani idővel. A totális államosítással Orbán Viktor visszacsinálja a rendszerváltást is bizonyos értelemben.
A Fidesz-KDNP-kormány nem mondott igazat a KLIK megszüntetéséről, és végérvényesen leleplezte, hogy a köznevelési kerekasztal felállítása egy bábszínház volt csupán. Eljátszották az egyeztetéseket, miközben lázasan készült az új törvénytervezet az iskolák totális államosításáról. Továbbra is a kormány kizárólagos akarata érvényesül, más nem szólhat bele az oktatáspolitikába. Azt gondoljuk - ez is elhangzott az előbb képviselőtársamtól -, hogy különböző képviseleti szervek, szakszervezetek nem jelentek meg ezen a kerekasztal-tárgyaláson, nagyon úgy tűnik, hogy az idő bizony őket igazolta, nagyon jól tették. Hiszen egy olyan kerekasztal, amikor a kormányzat ellene megy az ott megtárgyaltaknak bizonyos esetekben, illetve az, hogy a miniszter egy köznevelési kerekasztal ülése előtt jelenti be, hogy mi is fog történni, azt gondolom, hogy ez teljes egészében igazolja azt a szemléletet, hogy egy ilyen kerekasztalra bizony nem igazán érdemes elmenni, ez csak egy bábszínház. És ezzel nem a megjelenő szervezeteket minősítem, hiszen ők maguk is egyre inkább jönnek rá arra, hogy bizony őket csőbe húzták, a tapasztalatlanságuk vezetett oda, mert bizony sok esetben erről van szó.
Az iskolák államosítása előrevetíti az újabb KLIK-csődöt is. Hogy miért mondjuk ezt? Az iskolák totális államosításával bebizonyosodott az is, hogy a 2017-es költségvetés oktatásra vonatkozó része egy nagy blöff. Eddig azt kommunikálták, hogy több pénz jut oktatásra, most kiderült, hogy ez így, ebben a formában nem igaz. Miközben a KLIK-nek a jövő évi költségvetés 77 milliárd forinttal többet ad, addig az iskolák totális államosítása újabb 100 milliárd forintba kerülne évente. Ennyit raknak most bele az önkormányzatok az iskolák portásainak fizetésébe, villanykörték cseréjébe, az épületek felújításába, fejlesztésekbe. Ezt a forrást viszont nem adják oda a KLIK-nek, így gyakorlatilag 23 milliárd forintos hiánnyal startol az új rendszer, sőt igazából a 77 milliárdos plusz sem a jelenlegi feladatok ellátásához kell, tehát nem valamiféle pluszfeladatok vállalásához.
Az az állítás sem igaz, hogy az önkormányzatok ezek után is foglalkoznak a területen lévő iskolák fejlesztésével, hiszen az állam most akarja elvenni az összes ingó és ingatlan vagyont, ez ingyenes vagyonkezelésbe kerül. Hogyan vállalnák így a települések az iskolák fejlesztését? És miből vállalnák? Az önkormányzatok forrásai igen jelentősen csökkentek az elmúlt időszakban.
Palkovics László államtitkár úr tegnap a köztévé műsorában 55 milliárd forintos plusztámogatásról beszélt, ami a működés, működtetés államosítása miatt szükséges. Azt mondta, hogy a költségvetési törvényben szerepel egy erre vonatkozó tétel, a kormány biztosítja a forrásokat. De vajon miről beszélt az államtitkár úr? Hol van nevesítve ez a forrás? Milyen 55 milliárd forintról van szó? És melyik költségvetésben? Ez vajon a jelenlegi vagy a jövő évi tervben van? Mert nekünk sajnos nem sikerült ezt megtalálni.
Menjünk tovább! A totálisan államosított iskolarendszeren semmit nem fog érdemben javítani az, hogy a jövőben nem egy nagy KLIK lesz, hanem 57 kis KLIK, illetve ahogy majd nevezik, tankerületi központ. A helyi lakosoknak nem lesz ráhatásuk a helyi oktatásra, nem dönthetnek az iskolaigazgatók kinevezéséről, nem dönthetnek a tankönyvek megrendeléséről, nem dönthetnek a tantervektől való eltérésről, nem dönthetnek a fejlesztésekről sem. Nem segítenek a törvényjavaslatban nevesített ilyen-olyan lazítások sem ezen. Az igazgatók nem kapnak vissza érdemben semmilyen munkáltatói jogot, hiszen csak javaslattételi joguk lesz, ráadásul, ha javaslatukkal a tankerületi vezetők három alkalommal nem értenek egyet, akkor az ő akaratuk érvényesül a jövőben is.
(12.20)
Ez gyakorlatilag azt a rendszert hozza vissza, ahogy korábban utaltam rá, hogy telefonon, egy Budapestre indított telefonnal lehet megoldani a dolgokat, ahogy ezt a szocializmusban sokan megtapasztalták.
Ezzel szemben az LMP egy teljesen más fenntartói modellt képvisel. Itt is szeretnénk elmondani, azt javasoljuk, hogy amelyik önkormányzat kéri, az kaphassa vissza ezeknek az intézményeknek mind a fenntartását, mind a működtetését, hiszen így tud egy szubszidiáris modell megvalósulni. S azt gondoljuk, hogy az állami felelősségvállalásnak is megvan itt a szerepe, hiszen ha olyan települések vannak, amelyek ezt nem szeretnék, akkor tud működni az állami modell. Azt gondoljuk, hogy ez egy hatékony és köztes megoldás lenne, ami nem jelenti a 2010 előtti liberális modellhez való visszatérést, amit nem tartunk jónak, de azt a modellt, amit fölvázolnak, ami az elmúlt öt-hat évben történt és ami most körvonalazódik, szintén nem tartjuk elfogadhatónak, sem célravezetőnek. Ahogy korábban fogalmaztunk, a ló egyik oldaláról a másikra való átesés történik most, és ezt nem tartjuk jó megoldásnak.
A salátatörvény számos kisebb-nagyobb változtatásokat átvezetne a szakképzési törvényen is. Rájöttek arra, hogy komoly problémák vannak a duális képzéssel, így bizonyos esetekben előírják a kötelező tanműhelyi képzést. A Lehet Más a Politika régóta mondja, hogy nem a duális képzéssel van baj, hanem azzal, hogy a kormány úgy próbálja végigerőltetni a teljes oktatási rendszeren, hogy mindennek nincsenek meg az alapvető feltételei sem. Sikeres duális képzést nem lehet csupán a kormánynak kedves nagyvállalatokra alapozni. A magyar kis- és középvállalkozások nélkül nem lehet megerősíteni a gyakorlati oktatást. A kkv-szektorban azonban ma is a túlélésért küzdenek, és sok esetben nem tudnak tanoncokat fogadni.
Az a változás, hogy a 2017-ben bevezetésre kerülő ágazati szakmai érettségi vizsgát középszinten is megengedik letenni. A probléma azzal van, hogy egyik-másik intézkedéssel pont most fogják megszüntetni az egységes érettségit. A szakközépiskolai képzés lebutítására gondolok itt, amire később még szeretnék kitérni. Egy kicsit tovább csiszolják a szakképzési centrumok működtetését, folytatódik a munkáltatói jogkörök körüli kavarás, de hiába adtak többletjogosítványokat az intézményvezetőknek, a munkatársak foglalkoztatása terén továbbra is meg lesz kötve a kezük. Nem akarják visszaadni a szakképző intézmények önállóságát, felelősségét, autonómiáját, ehelyett bonyolult és bürokratikus szabályokat alkotnak. Az LMP természetesen ezeket is visszaadná az önkormányzatoknak. Mi az állami fenntartás helyett itt a megyei és a fővárosi fenntartásban hiszünk.
A szakképzés kapcsán az elmúlt hetekben két fontos téma volt, ami azonban nem jelenik meg közvetlenül a törvényjavaslatban, de itt muszáj szót ejteni róla. Az egyik a szakközépiskolák lebutítását célozta a közismereti tárgyak oktatásának megszüntetésével, pontosabban leredukálásával. Ugyanazt csinálják, amit a szakiskolákkal már megcsináltak néhány évvel ezelőtt. Úgy látszik, a kormány a teljes szakképzést kiszolgáltatja a Fideszközeli oligarcháknak. Nekik olyan fiatal munkavállalókra van szükségük, akik kikerülvén az iskolapadból bekerülnek az összeszerelő üzemekbe a szalag mellé, alacsony béren, a munkavállalói jogaiktól megfosztva robotolnak egész nap, mindenféle továbblépés lehetősége nélkül. Azért nincs szükség közismereti tárgyakra, készségek és kompetenciák fejlesztésére, mert nem akarják megadni nekik a későbbi szakmaváltás és az általános irányú továbbtanulás lehetőségét. Erről szól Orbán Viktor munkaalapú társadalma, egyszerhasználatos, eldobható munkavállalók jönnek, s mindez most, a XXI. században, a robotika küszöbén.
Államtitkár úr pontosan tudja, hogy robo-ti-zá-lódnak azok az ágazatok, amelyekre most megpróbálunk ráépíteni, amire munkavállalókat próbálunk képezni. Ezzel sajnos azt a felelősséget is felvállalja a jelenlegi kormány, amiért nem fog tudni majd számot adni néhány év vagy évtized múlva, hogy egyszerűen robotok fogják átvenni azoknak az embereknek a helyét, akiket most futószalag mellé képeznek. Gondoljanak csak arra - nem autóipari példa, amiről aztán sokat lehetne beszélni -, éppen mai hír, hogy az Adidas sportszergyártó cég 1992-ben bezárta a németországi gyártást, most pedig a robottechnológia következtében újranyitja németországi üzemeit. Tehát a robottechnológia révén egyre inkább visszakerül a bázisországokba a munkavállalás, és bizony nyilván kevesebb munkás lesz majd foglalkoztatva.
A második lépés, amit a szakképzés kapcsán szeretnék elmondani, ugyan kevesebb diákot érint a szakközépiskolák terén, mégis fontos róla beszélni. Ez az alapítványi szakképző intézmények ellehetetlenítése. Ez egy hosszú folyamat, amelynek végső állomása az alapítványi szakképzők államosítása, önállóságuk elvétele, bekényszerítésük az állami szakképző centrumok alá. A kormány számos intézkedésével próbálta már kihúzni a szőnyeget a nem állami iskolák alól. Az előző ciklusban új pályázati támogatási rendszert vezettek be, amelyben a korábbi intézményeknek csak a töredékét támogatták, vagy megpróbálták lecsökkenteni a költségvetési támogatásukat a pedagógusbérek finanszírozásának csökkentésével. Ez utóbbitól végképp elállnak. Ebben a kormányzati ciklusban jött a szakképzők államosítása. A jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvénnyel a teljes szektort bizonytalanságban tartják a többletszolgáltatás definiálatlanságával.
A felsőoktatásról szeretnék még beszélni a közoktatás és a szakképzés után, ezt azonban majd a következő felszólalásomban fogom megtenni. Köszönöm a figyelmüket.
