SZABOLCS ATTILA
SZABOLCS ATTILA
SZABOLCS ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az erdélyi magyar közösségek és azok vezetői ma sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint az Európai Unióhoz való csatlakozás utáni években. (Zaj. - Az elnök csenget.) Ennek oka részben visszavezethető az Európai Unió, illetve a NATO részéről érkező nyomás és kontroll fokozatos gyengülésére, illetve oda, hogy ma Romániában a román-magyar ügyek kezelése nem a politikum színterén zajlik, hanem olyan legitim nagyhatalmak kisajátított szerepköre lett, mint a titkosszolgálatok, a belügyminisztérium és a hadügyminisztérium. Ezen szervek stratégiájában az olyan magyar ügyek, mint az autonómiakérdés, nemzetbiztonsági kockázatként jelennek meg, ezért folyamatos meghurcolásnak vannak kitéve azok a magyar érdekképviselők, akik határozottan ellenállnak és védelmezik a magyar érdeket, illetve a magyar tulajdont.
Bizonyítják ezt olyan tények, mint a többségi magyar lakosú települések polgármestereinek bizonyíték nélküli vád alatt tartása és meghurcolása a román korrupcióellenes ügyészség által. Folytatathatjuk a sort a székely szimbólumok használatáért kiszabott, irreáliasan nagy összegű bírságok megítélésével, a magyar nyelv használatát korlátozó törvénytervezetek elfogadásával, és nem utolsósorban pedig a magyar magántulajdonok államosításával.
2014 végén jogerős ítélet született arról, hogy egy előzetesen a református egyház tulajdonába visszakerült iskolaépület restitúcióját érvénytelenítik, gyakorlatilag visszaállamosítják. Az ilyen és ehhez hasonló ítéletek azért is váltak különösen veszélyessé, mert olyan precedenst teremtettek, amelyek veszélybe sodorják az egész kárpótlási folyamatot. Mindez teljesen szembemegy azokkal a vállalásokkal, amelyeket uniós csatlakozásakor tett Románia, hiszen akkor vállalta a teljes restitúciót és az erre vonatkozó törvények betartását. Mindezen túlmenően a román bíróságok sajátos jogértelmezése olyan hivatalnokok meghurcolásához is hozzájárult, akik jóhiszeműen hajtották végre a törvényt több ezer visszaszolgáltatási kérelem esetén.
Ezek az események komoly kételyeket ébresztenek afelől, hogy Románia valóban megfelel-e a jogállamiság kritériumának és azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket az EU-csatlakozáskor vállalt.
(15.30)
Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen lehetőségeket lát a kormány az erdélyi magyarság helyzetének javítására? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
