WITZMANN MIHÁLY
WITZMANN MIHÁLY
WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a turizmus a magyar gazdaság egyik sikerágazata, hiszen az elmúlt években újabb és újabb rekordok dőltek meg a turisztikai szektorban. 2011 óta most már évről évre elmondhatjuk, hogy a szektor bővül, és ebben rendkívül meghatározó szerepe van egyébként a belföldi turizmusnak. A 2015-ös évet értékelő számadatok alapján ma már az is elmondható, hogy az ágazati szereplők és a kormány várakozásai egyértelműen beigazolódtak, ugyanis a turizmus egy újabb kimagasló esztendőt zárt 2015-ben.
A vendégek száma jelentősen, mintegy 10 millió 350 ezerre nőtt, ez pedig azt jelenti, hogy soha ennyi látogató nem volt Magyarországon. A turizmus szálláshelyei is rekordbevételt értek el. Forgalmuk összességében mintegy 368 milliárd forint volt a tavalyi esztendőben, és 2015-ben a szálláshelyeken összesen 25 millió 765 ezer vendégéjszakát regisztráltak, ami egyébként 5,4 százalékkal haladja meg az előző évi, 2014-es adatokat.
A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján ma már az is kijelenthető, hogy az ágazatnak 2015-ben sikerült túlteljesítenie azt a hármas célt, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium a turizmusra vonatkozó előzetes célkitűzéseiben megfogalmazott. Ez pedig nem volt más, mint hogy a vendégek száma 2015-ben érje el a 10 milliót, a vendégéjszakáké a 25 milliót, a szálláshelyek bevételei pedig a 360 milliárd forintot.
A szektor bővülését kiválóan mutatja, hogy a turizmus részaránya a bruttó hazai termékben a néhány évvel ezelőtt mért mintegy 7 százalékról közel 10 százalékos szintre emelkedett. Azt is tudjuk persze, hogy a turizmus GDP-ben betöltött szerepe tovább fokozható, hiszen a bővülési lehetőség továbbra is megvan az ágazatban. Örömmel látom azt is, hogy a tervezett turisztikai ügynökség létrehozásával a kormányzati szándék továbbra is megvan, hogy a növekedést újabb pozitív intézkedésekkel támogassa.
Az ágazat sikereihez nagymértékben járul hozzá a SZÉP-kártya-program, amely a belföldi keresletet már a korábbi években is kedvezően befolyásolta. A pozitív tendencia 2015-ben sem változott, ugyanis jól látható, hogy a munkáltatók mintegy 1,2 millió forgalomban lévő SZÉP-kártyára összességében 90,5 milliárd forint forintot töltöttek fel, ez pedig a 2014-es évhez képest 20 százalékkal magasabb szintet jelez. A SZÉP-kártya sikere mellett ugyancsak kedvezően hatottak a belföldi keresletre a magyar családok anyagi helyzetét javító különféle kormányzati intézkedések is, a csökkenő szja-kulcsnak, a rezsicsökkentésnek, a devizahitelek kivezetésének vagy éppen a családi adókedvezménynek is jelentős szerepe volt abban, hogy a magyar emberek számára egyre inkább elérhetővé vált a nyaralás és a kikapcsolódás lehetősége.
Tisztelt Képviselőtársaim! Örömmel számolok be arról is, hogy az elmúlt év három legnépszerűbb települése között választókörzetem székhelye, Siófok továbbra is tartja stabil második helyét, ugyanis Budapest után a legtöbb vendég 2015-ben is a nyár fővárosába, Siófokra látogatott, és foglalt szállást. Balatoni emberként pedig további öröm számomra, hogy a top 10-es rangsorban egyre több balatoni település neve tűnik fel. Idesorolható többek között a nemzetközi fesztiváljairól egyre inkább ismertté váló Zamárdi is. Ezúton szeretném kiemelni, hogy Siófokon a vendégéjszakák számát tekintve sikerült átlépnünk a régóta várt bűvös egymilliós szintet. A város 2015-ben ezen a téren valóban rekordot döntött, hiszen a szálláshelyeken mintegy 1 millió 11 ezren pihentek, és a milliós adat átlépése már egyébként novemberben észlelhető volt.
(21.40)
Siófok esetében örvendetes volt az is, hogy az idegenforgalmi adóbevételek emelkedése még a mintegy 5 százalékos forgalombővülést is meg tudta haladni, a város „kurtaxa” bevételei ugyanis 6,2 százalékkal nőttek az előző évihez képest.
Az is jól látható, hogy az utazásokat ma már mind többször időzítik a Balatonhoz érkezők azokhoz a neves rendezvényekhez, amelyek az elmúlt években a balatoni arculat kialakításában is jelentős szerepet vállaltak. Rendkívül előremutatónak tartom azt is, hogy a turizmus balatoni szereplői évről évre igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy a tó és térsége ne csak a nyári kikapcsolódások helyszíneként legyen definiálható. Jó példa erre a Balatoni Turizmus Szövetség szervezésében megvalósuló úgynevezett „Nyitott Balaton” programsorozat is, amely már nemcsak a szezon meghosszabbítását, hanem új szezonok, tavaszi és őszi szezonok megteremtését tűzi ki célul.
Szerencsére sokasodnak a valóban magas minőséget képviselő vendéglátóhelyek is a Balatonnál, és nem hagyhatjuk ki a sorból azokat a borászatokat sem, amelyek ugyancsak komoly szereppel rendelkeznek a balatoni identitás meghatározásában, annak ismét egyre inkább vonzóbbá tételében.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a kimagasló turisztikai eredményeket elérő 2015-ös esztendő után minden okunk megvan arra, hogy bizakodóak legyünk a 2016-os esztendőt illetően is, akár az országos, akár a balatoni várakozások tekintetében egyaránt. A szakemberek előrejelzései szerint a belföldi turizmus további bővülése várható, hiszen egyes balatoni szálláshely-közvetítők adatait tekintve már az is ismert, hogy soha nem volt még ilyen mennyiségű belföldi előfoglalás a júliusi és augusztusi hónapokra.
A turizmus további növekedése nemcsak elvárható, de kívánatos is, hiszen a bővüléssel újabb munkahelyek hozhatók létre, és az ágazat fejlődése a hazai vállalkozások lehetőségeit is jelentősen növelheti. Ezért is kérem tisztelettel Magyarország Kormányát arra, hogy a nemzetgazdasági szempontból is nagy jelentőséggel bíró ágazatot az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)
