DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja, hogy a járásbíróságok illetékességi területén belül új szervezeti egységként törvénykezési helyet lehessen létrehozni, amennyiben a gazdasági és a jogi racionalitás azt megkívánja. Mint ahogyan az önök előtt is ismert, az Alaptörvény rendelkezései alapján a bíróságok szervezetére, igazgatására, valamint a bírák jogállására és javadalmazására vonatkozó szabályokat sarkalatos törvényben szükséges meghatározni. Az Alaptörvény tehát ilyen tárgykör esetén szűkíti a jogalkotó mozgásterét. Ez a garancia azt szolgálja, hogy csak jól megfontolt és erős támogatottságú szabályok kerüljenek be a corpus jurisba. Álláspontom szerint az önök elé került törvényjavaslat jól megfontolt, és emiatt meggyőződésem, hogy a parlament általi megtárgyalás következményeként a lehető legnagyobb egyetértéssel kihirdetett törvény válik majd belőle. Ennek érdekében engedjék meg, hogy néhány dologra felhívjam a figyelmüket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ki kérdőjelezné meg azt, hogy az állampolgároknak és a gazdasági élet szereplőinek az a jó, ha vitás ügyeiket hozzájuk minél közelebb bírálják el? A járásbíróságok - korábbi nevükön helyi bíróságok - a lehetőségekhez képest teljesítik ezt a követelményt, azaz biztosítják a bíróságokhoz fordulás jogát azzal, hogy a járás székhelyén kerültek létrehozásra a helyi szintű bíróságok. Amennyiben azonban a lehetőségek mást is megengednek, és például egy körülírható ügy, illetve ügyfélcsoport miatt igény is van arra, hogy a járáson belül egy másik városban is legyen olyan hely, ahol a jogkereső állampolgárok pereit tárgyalják és eldöntik, akkor miért ne járuljunk ehhez hozzá, miért ne segítsük annak létrejöttét? Nem kizárt ugyanis, hogy egy járás területén belül több város is alkalmas arra, hogy bíróságot működtessen. Ez ugyan ráfordítást igényel, de haszna is származik abból, ha lakosainak, helyi vállalkozásainak, illetve közvetlen környékének vitái helyben dönthetők el. Ha megteremthetők az ítélkezéshez szükséges garanciális feltételek, értem ezalatt a személyi kiválóságot és a tárgyi eszközöket, akkor, tisztelt képviselőtársaim, mindannyian csak örülhetünk annak, hogy a peres felek tárgyalásra való utazási időt és költséget takaríthatnak meg.
Bár a XXI. században elektronizálásra törekszünk és büszkék vagyunk mobilitásunkra, egy bírósági ügy esetében még mindig sokaknak, különösen a mozgásukban korlátozott vagy idősebb állampolgároknak nehézséget okozhat, ha hosszabb utazásra kell vállalkozniuk jogaik érvényesítése céljából. A többlethelyismeret vagy akár a helyszíni tárgyalás egyszerűsödésével megalapozottabb és időszerűbb ítéletek is születhetnek. Ha valaki ennek épp az ellenkezőjét állítaná, mármint hogy a helyi viszonyok negatívan fogják befolyásolni a bírákat, annak figyelmébe ajánlom, hogy az igazságszolgáltatás nem áll meg járásbírósági szinten, hiszen a törvénykezési hely bevezetésével nem csorbul a jogorvoslati rendszer többfokúsága, amely a törvényszékhez, az ítélőtáblához vagy akár a Kúriához fordulást is lehetővé teszi.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat ugyanis csupán a törvénykezési hely mint új, egyfajta kihelyezett szervezeti egység fogalmának törvényi alapjait teremti meg. Most nem kell tehát arról vitát nyitni, hogy melyek azok a települések, amelyeken nincs járásbíróság, de amelyek statisztikai adatai vagy elhelyezkedési sajátosságai figyelembevételével úgymond megérdemelnék egy-egy törvénykezési hely létrehozását.
A törvénykezési hely a járásbíróság szervezeti egységeként, a járásbíróság illetékességi területén, külön illetékességi terület meghatározása nélkül működik. Azt, hogy a törvénykezési hely mely ügyekben jár el, azaz hogy a járásbíróság székhelye és a törvénykezési hely között az ügyek megosztása milyen módon történik, az ügyelosztási rendben kell rendezni.
A törvényjavaslat nem csorbítja azt a törvényhozói jogkört, hogy bizonyos jogalkalmazói, szakmai, illetve bírósági szervezeti kérdésekben a törvényhozó továbbra is döntést hozzon. Azaz ha a jövőben törvénykezési hely kerül létrehozásra, az továbbra is csak akkor történhet meg, ha az új szervezeti egység a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvényben kerül meghatározásra.
Biztosíthatom önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy a törvénykezési hely jogintézményének bevezetésével a bíróságokkal szemben támasztott követelmények és célok, azaz a gyors és ügyfélbarát eljárás, valamint a jogbiztonság nem sérülnek, a közbizalom nő, ami társadalmi és gazdasági előnyökkel jár. A törvényjavaslatot az egyeztetés során a szakma képviselői is üdvözölték. Ajánlom ezért a törvényjavaslatot a tisztelt képviselők figyelmébe, és kérem támogatásukat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
