CSENGER-ZALÁN ZSOLT
CSENGER-ZALÁN ZSOLT
CSENGER-ZALÁN ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ahogy államtitkár úr is mondta, az 1966-ban Budapesten aláírt magyar-kubai egészségügyi együttműködési egyezmény, amelyet törvényerejű rendelet hirdetett ki, mára gyakorlatilag aktualitását vesztette, hiszen a mai magyar jog a hasonló kérdéseket nem állampolgársági, hanem biztosítási elvre épülő szabályok alapján kezeli, ezért az egyezmény a felek egyetértésével 2014. március 18-án megszűnt. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lenne együttműködés az egészségügy területén a két ország között, intézmények közötti együttműködési megállapodások aláírására került sor az elmúlt időszakban.
Kedves Képviselőtársaim! Azért engedjék meg, hogy a Külügyi bizottság alelnökeként néhány gondolatot még a kubai relációhoz hozzátegyek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter épp a napokban tett látogatást a Kubai Köztársaságban, ahol hét együttműködési megállapodást írtak alá kubai és magyar vállalatok az üzleti fórum keretében.
A kubai gazdaság a modernizáció irányába halad, ami komoly lehetőségeket nyújt a magyar vállalatok számára. Az egyre nyitottabbá váló piacon megvethetik a lábukat a magyar vállalatok, ha időben cselekszenek. A kubai modernizációban való részvételt illetően Magyarország számára az is előnyt jelent, hogy az Európai Unió nem tart fenn szankciókat Kubával szemben, egyúttal a legnagyobb befektetője és kereskedelmi partnere a közép-amerikai országnak. Magyarország EU-tagként előnyös helyzetben van a hazai vállalatok gazdasági érdekeinek előmozdítása szempontjából.
A magyar vállalatoknak azonban időben kell megjelenniük a kubai piacon, hogy a megnyíló és modernizálódó gazdaságban jelentős piaci részesedésekre tehessenek szert. Jelenleg öt olyan terület van, ahol a kubai igények és a magyar kapacitások, képességek találkozhatnak. Az egyik a vízipar, tekintettel arra, hogy a kubai gazdasági teljesítményt nagyban meghatározza a turizmus alakulása, amellyel a mostani infrastruktúra egyelőre kevésbé tud lépést tartani. A magyar vízipari tudásnak, technológiának, infrastruktúra-fejlesztésnek komoly kereslete van Kubában is.
A másik lehetséges együttműködési terület a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar, ugyanis a kubai termelési technológiák erőteljes fejlesztésre szorulnak.
A következő terület az egészségipari kutatás-fejlesztés, Kuba erre is nagy hangsúlyt fektet, és keresi az európai együttműködési lehetőségeket. A megújuló energiaforrások felhasználásában szintén jelentős lehetőségek vannak Kubában a magyar vállalatok és a magyar technológia iránt. Végezetül, Kubában aláírásra került a módosított gazdasági együttműködési megállapodás, amely szabályozza az együttműködést valamennyi ágazatban.
Nos, képviselőtársaim, ez azt húzza alá, hogy az, hogy most megszűnik egy idejétmúlt, mára aktualitását vesztett törvény, az nem jelenti azt, hogy Magyarország és Kuba között a kapcsolatok ne fejlődnének dinamikusan. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és a Fidesz támogatja értelemszerűen a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
