KUCSÁK LÁSZLÓ
KUCSÁK LÁSZLÓ
KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt hiszem, mindannyian egyetértünk abban, hogy mindaz, ami a 4-es metró építésének körülményeiről az OLAF-jelentésnek köszönhetően nemrég nyíl-vánosságra került, az párját ritkítóan arcpirító. Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, amely az uniós pénzek elköltését és a szabálytalanságokat vizsgálja, nem kevesebbet állít, mint hogy - idézem - „a súlyos irányítási szabálytalanságok és hibák az egész projekt-re kihatással voltak. Ezen ügyek egy része nagyon súlyos, úgymint érdekellentét, a hátrányos meg-külön-böztetés tilalmának és az ajánlattevők vonatkozásában az egyenlő bánásmód követelményének meg-sér-tése, illetőleg ezek egy része csalásnak tekinthető.”
A vizsgálat igen alapos volt, hiszen négy éven keresztül zajlott, és 400 milliárd forintnyi szerződést vizsgált. Ebből a szabálytalanságokkal érintett összeg az OLAF véleménye szerint 272 milliárd forint, ebből 167 milliárd forint esetében bűncselekmény, csalás, visszaélés és szabálytalanság gyanúja merülhet föl. A 167 milliárd forintból 59 milliárd forint az Európai Unió által biztosított forrás; 77,7 milliárdot a magyar állam a magyar adófizetők pénzéből biztosított, a Fővárosi Önkormányzat pedig 30 milliárd forinttal járult hozzá a kivitelezéshez. Számunkra az ügy egyik legmegdöbbentőbb részlete az, hogy sajtóhírek szerint a baloldali városvezetés idején nyílt titok volt, hogy a városháza egy szocialistákhoz köthető szereplője a 2008-2009-es időszakban 40 százalékos kenőpénzt követelt a beruházásban részt vevő egyik konzorciumtól. Hogyha tényleg ilyen mértékű volt a korrupció, miért csodálkozunk azon, hogy a metróberuházás teljes költsége mintegy négyszeresével haladta meg az eredetileg tervezettet?
Tisztelt Ház! Mi a következménye mindennek? A főváros most abba a lehetetlen helyzetbe került, hogy hatvan napja van a jelentéssel kapcsolatos álláspontja kialakítására, és amennyiben nem vitatja a jelentést és a benne foglalt szabálytalanságokat, úgy a fővárosnak az Európai Unió részére 59 milliárd forintot vissza kell térítenie. A kormány a szükséges vizsgálatokat már elrendelte, reméljük, hogy ennek eredményeként választ kapunk az eddig még tisztázatlan kérdésekre. Azt talán ezen a ponton fontos tisztázni, hogy a jelenlegi fővárosi vezetést nem terheli felelősség a jelentésben foglalt megállapításokban, hiszen 2010 előtt Tarlós István vezetésével az akkori ellenzék is mindent megtett annak érdekében, hogy ez a beruházás átlátható, transzparens legyen, és a főváros ne lássa kárát.
Tisztelt Államtitkár Úr! Természetesen semmi biztosat nem jelenthetünk ki azelőtt, hogy a vizsgálatok hitelt érdemlően bizonyítanák, hogy pontosan mi is történt. De a közvéleménynek joga van megtudni az igazságot. Ezért kérdezem: hány alagútban tűntek el a metrópénzek? Mivel szembesült a kormány a 2010-es kormányváltás után a 4-es metró projektjével kapcsolatosan, és minek köszönhető, hogy noha kevés remény volt rá, mégis megépült a metró? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Milyen lehetőséget lát a kormány arra, hogy az OLAF-jelentésben szereplő (Az elnök ismét csenget.), az Unió által visszakövetelhető 59 milliárd forintot minimalizálja, nem megfeledkezve a büntetőjogi (Az elnök ismét csenget.) és kártérítési aspektusokról? Köszönöm a türelmet. Várom a válaszát. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
