DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik nem támogatja a törvényjavaslatot, legalábbis ezt a javaslatot, ami itt van előttünk, hiába kéri Vejkey képviselőtársam, mi biztosan nem fogjuk támogatni. Ha ezt a törvényjavaslatot nem a Fidesz adta volna be, hanem bármelyik ellenzéki párt, akkor most dübörögni hallanám a Fidesz kommunikációját, hogy na, ez az ellenzéki párt beállt Soros György mögé, tolják Soros György szekerét, beállt Brüsszel mögé, a brüsszeli úthenger visz mindent, látszik - ezt kapnánk. Tudom, ismerem önöket. Tudom, hogy ezt kapnánk.
Hiszen milyen okok vezettek oda, hogy ezt a törvényjavaslatot beadták? Az alapok az, hogy magukat jogvédő szervezetnek mondó szervezetek fordultak mindenféle nemzetközi fórumhoz, amilyen szervezeteket önök Soros György előre nyújtott csápjainak neveznek folyamatosan a kommunikációban, azok jelezték Brüsszelnek és mindenhova, hogy itt bizony nagy megkülönböztetés és szegregáció van. Amikor elindult ebből egy eljárás, itt volt a Věra Jourová nevezetű cseh származású igazságügyi biztos az Európai Unióból, aki leírta a levelében, hogy hát, márpedig ezen változtatni kell, mert a jogvédő szervezetek, amelyeket önök Soros György előretolt bástyáinak tartanak, ezt mondják, azt mondják, amazt mondják. Erre önök azt mondták, hogy bizony ez Brüsszelnek egy bosszúja, amiért elindította ezt a kötelezettségszegési eljárást, ez egy bosszúeljárás, amiért Magyarország nem fogadja be a migránsokat, és így állnak rajtunk bosszút, és önök a nagy szabadságharcosok, bizony szembeszállnak Brüsszellel, szembeszállnak Soros Györggyel - de hát mi történik? Végül mindig meghátrálnak. Meghátrálnak, mint ahogy tették ezt a migránsügyben is. Lám, már bejelentették Brüsszelben, hogy bizony a 18 éven aluli migránsokat már fogja fogadni Magyarország, úgyhogy itt is a kötelezettségszegési eljárás befejezése előtt ebben is meghátráltak. Itt is a Soros-féle jogvédő szervezeteknek adnak önök igazat ezen a téren, tehát én látnám azt a kommunikációs gőzhengert, ami megindulna abban az esetben, ha ezt ellenzéki párt terjesztette volna be.
De nem ellenzéki párt terjesztette be, hanem önök terjesztették be. Miért? Itt már elhangzott, hogy bizony meg vagyunk vádolva azzal, hogy súlyos szegregáció van Magyarországon az oktatási rendszerben. Hát, nem mi vagyunk az elsők, akiket ezzel megvádoltak, hiszen Csehország volt az első, majd azt követte Szlovákia, majd velünk együtt a képzeletbeli kínpadra került Görögország is ebben a témában, és állítólag rövidesen Olaszország is ugyanebbe a helyzetbe fog kerülni. Mindez azon okfejtés miatt, amit Magyarországon a magukat jogvédő szervezetnek tartó szervezetek állítottak ebben a kérdésben, hogy bizony megvalósult a szegregáció.
Nézzük meg, hogy valóban megvalósul-e ez a szegregáció, vagy hogyan valósul meg ez a szegregáció! A Věra Jourová nevezetű igazságügyi biztos asszony levelében is hivatkozott arra, például ennek egy eklatáns példája Nyíregyházán a Huszár-telepi iskola. Én magam Nyíregyházáról vagyok itt, Nyíregyházán élek már 27 éve, és bizony ismerem a Huszár-telepi iskola történetét. Azt is tudom, hogy amikor ezt az iskolát bezárták, mert egy előző kormányzati ciklusnak az volt a lényege, az oktatáspolitikájának az egyik sarkalatos pontja volt, hogy nem maradhat olyan iskola, ahova csak cigány származásúak járnak, teljesen figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy ott, azon a területen, a beiskolázás területén körülbelül 99,8 százalékban cigányság által lakott területről beszélünk, tehát nem lehet találni nem cigány származásút, akit be lehetne íratni abba az iskolába, ha a körzeteket nézzük. Nem, ettől függetlenül ezt az iskolát megszüntették, és beintegrálták az ott tanuló, 99 százalékban cigány származású gyerekeket a nyíregyházi belvárosi iskolába. Hát, lett is nagy tüntetés belőle. Tudják, hogy kik tüntettek? Hát, a huszártelepi cigányok tüntettek, nem is egyszer, pontosan amiatt, hogy nekik állítsák helyre az iskolájukat. Hát nekik ne máshonnan mondják meg, ne jogvédő szervezetek mondják meg, vagy magukat jogvédőnek mondó szervezetek mondják meg, hogy nekik melyik iskolába kell járni, hadd döntsék már ők el saját maguk, hogy hová szeretnének járni, és ha nekik jó a Huszár-telepi iskola, ha nekik jó az iskola, a szülőknek jó az iskola, a gyerekeknek jó az iskola, a tanároknak jó az iskola, akkor ne Budapestről és Brüsszelből mondják meg, hogy igenis azt az iskolát be kell-e zárni vagy nem kell bezárni. Így született meg egy átmeneti megoldás, így tudták megoldani, hogy a görögkatolikus egyház átvette ennek az iskolának a működtetését, és mindenkinek a legnagyobb örömére és legnagyobb elégedettségére ez az iskola elkezdett működni.
Megkérdezem, hogy Brüsszel honnan tudja, hogy milyen a lakosság összetétele. Honnan tudja? Egyébként Teleki képviselőtársam is beszélt arról, hogy a szegregált oktatást sokszor azért nem lehet elkerülni, mert nincsen lehetőség arra, hogy átvigyék adott esetben egy másik településre a gyerekeket, hogy integrált oktatás keretében tanuljanak tovább. Honnan tudja ezt Brüsszel? Honnan tudja ezt meghatározni? Lázár János miniszter úr még azt is felvetette, hogy a Bizottság egyáltalán honnan tudja, hogy kik a cigányok Magyarországon, hogy abba az iskolába csak cigányok járnak? Honnan tudja? Honnan tudja a Bizottság, hogy kik a cigányok? Még ez is egy kérdés lehet ebben az esetben. (Dr. Staudt Gábor: Honnan tudja?) Honnan tudja? Nem tudjuk, hogy honnan tudja, de vannak magukat jogvédő szervezeteknek állító szervezetek, amelyek tudják, hogy kik a cigányok, és kik nem a cigányok, és tudják, hogy az ilyen iskolát be kell zárni. És mi történt? Bevitték a gyerekeket, visszatérve a Huszár-telepi iskolára egy gondolattal, és hogy milyen súlyos károk keletkeznek egyesek át nem gondolt, Brüsszelből vezérelt vagy más által vezérelt gondolkodásmódja alapján hova fogunk eljutni, azok a gyerekek, akik addig jártak a Huszár-telepi iskolába, és megkapták azt az oktatást, amely a saját tudásszintjüknek volt megfelelő, átkerültek azokba a belvárosi, sokszor elitiskolákba, ahol az oktatás színvonala, mondhatnám, nem átlagos színvonalú volt. Képzeljük el, amikor egy átlag alatti oktatási színvonalban részesülő cigány származású gyerek bekerül az átlagostól magasabb színvonalú iskolába, nem tudja egy matematikaórán, hogy miről van szó, mert nem érti, mert nem ott tartottak a tananyagban, átkerült abba az iskolába, és képtelen átvenni a fonalat, képtelen felvenni a versenyt azokkal a gyerekekkel, akik már, mondjuk, hat éve abban az iskolában tanulnak. Mi történik? Teljes mértékben lemarad. Ha lemarad, nem vesz részt az oktatásban, mert nem tud odafigyelni, mert nem érti, hogy miről van szó. Mit fog csinálni? Elkezd beszélgetni, elkezd rendetlenkedni, elkezd a telefonjával játszani, és a többi, és a többi. Mi történik? Zavarni fogja azokat a gyerekeket, akik viszont szeretnének részt venni az oktatásban, szeretnék megkapni azt a magas szintű oktatást, amit eddig megkaptak, ezt is szeretnék megtartani. Arról már nem is beszélek, hogy még mik történtek az iskolában, mert abból lehetnének bonyodalmak, de történtek dolgok. Ezt meg lehet kérdezni azoktól, akik odajártak ezekbe az iskolákba.
Tény, hogy senkinek nem volt jó ez a megoldás. Talán a jogvédők tapsikoltak ennek, hiszen az általuk szegregáltnak mondott iskolát megszüntették, jó néhány iskolában pedig lerontották az oktatás színvonalát, mert nem lett volna szabad így, ilyen módon vegyíteni.
Vagy egyre több olyan település van Magyarországon, például Tiszabőt említhetném, ahol az iskolába szinte csak cigány gyerekek járnak, de jó néhány ilyen település van. Hogyan lehet megvalósítani, hogy ne csak ők járjanak oda? Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy Brüsszel ezt hogyan gondolja végig, hogy Magyarországon bizony ilyen szegregált oktatás van, és ezt azonnal meg kell szüntetni. Hát, nekem van ötletem, Brüsszelben valamilyen elitiskolában, esetleg bentlakásos formában meg lehet valósítani, ha erre hajlandóak. Ezt zárójelben mondtam.
De mi a fontos? Ami a legfontosabb: azzal, hogy integrált oktatás van Magyarországon, az esélyegyenlőséget korántsem teremtjük meg. Teleki képviselő úr is erre hivatkozott, hogy azzal, hogy ha meghozzuk ezt a jogszabályt, nem lesz esélyegyenlőség. Nem lesz esélyegyenlőség, mert akkor sem fog tudni az a gyermek kitűnni, akkor sem lesz nagyobb esélye, ha erőszakkal beintegráljuk egy másik iskolába, mint ahogy azt tették a Huszár-telepi iskola esetében.
(14.20)
Attól ő még nem lesz jó tanuló, attól ő még nem fog tudni továbbtanulni, nem fog tudni gimnáziumba menni, nem fog tudni egyetemre menni. Nem ettől fog tudni egyetemre menni. Tehát magában az oktatási rendszerben kell változtatni. Igenis, nem azzal van a probléma, hogy mondjuk, egy iskolába vagy egy osztályba csak cigány gyerekek járnak, hanem azzal van probléma, hogy ezeknek a gyerekeknek meg kell kapni ugyanazt a színvonalú oktatást, ugyanazt a lehetőséget, mint az összes többi iskolában.
Amikor önök létrehozták azt a híres rendszert, hogy az iskolákat egy rendszerbe tömörítjük, és most már mi leszünk a fenntartói, és most már mindenkinek egyenlő esélye lesz, ha ezt önök komolyan gondolták volna akkor, akkor valóban ebben lehetett volna megvalósítani részeket, ebben részeredményeket elérni, de láttuk, hogy ez a fajta központosítás sem működik egyáltalán. Tehát valahol a vidéki iskoláknak az esélyt kell megadni, hogy azok a cigány származású gyerekek, akik együtt tanulnak, együtt vannak, nekik is meglegyen az esélyük.
Mi a legfontosabb? Nagyon fontosnak tartanánk azt, hogy egyre több cigány származású pedagógus kerüljön ki, akik példát tudnak mutatni a gyerekeknek, akikre fel tudnak nézni, hogy bizony ők kikapaszkodtak abból a sorból, ők tanultak egyetemen, főiskolát végeztek, és bizonyos komoly, jó állásuk van, és bizony a gyerekeket nevelik. A példát kellene felmutatni, és ebben nagyon fontos lenne, hogy olyan iskolák legyenek, ahol cigány származású oktatók vannak.
Nem azzal van a baj, hogy csak cigányok járnak abba az osztályba és abba az iskolába, és egyre több ilyen lesz. Hiába hozunk rá törvényeket, nem fogunk tudni mit tenni akkor, amikor azt látjuk, hogy nagyon sok településen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ma már az elsőbe beiratkozó gyerekek többen vannak, mint a jelenlegi többségi társadalomhoz tartozó szülők gyermekei, amikor egyre inkább azt látjuk, hogy egyre több lesz az olyan osztály, egyre több lesz az olyan iskola, ahol csak cigány származású gyerekek vannak, hiszen ők élnek a településen többségben, és náluk születik a legtöbb gyerek, ezért már a 60-70 százalékuk cigány származású.
Azért sem lehet felháborodni, ha valaki azt mondja, hogy abban az oktatási intézményben nem olyan jó az oktatás színvonala, és el fogja vinni a gyermekét egy másik oktatási intézménybe. És itt jön egy örök probléma, amiről Teleki képviselőtársam is beszélt, talán nem most, hanem egy korábbi felszólalásában, hogy igen, de a cigány származású gyerekek szülei anyagi okokból nagyon sok esetben nem tudják azt megtenni, hogy ők is elvigyék egy másik iskolába. Azt gondolom, hogy valahol az EMMI feladata lenne az, hogy ezeket az esélyegyenlőtlenségeket kiküszöbölje, mind anyagi téren, felszerelési, humánpolitikában kellene, hogy erre hangsúlyt fordítsanak, és akkor megoldódna ez a helyzet, amit nem így kell megoldani. Hozunk egy törvényt azért, hogy elfogadjuk Brüsszel javaslatát, amit Brüsszel onnan előír. Könyörgöm, állítsuk meg Brüsszelt, önök mondják, és mi történik: mégis átveszik, akkor is, ha az adott esetben nem jó, adott esetben nem értenek vele egyet. Tehát meghirdetnek önök egy szabadságharcot, ami kommunikációban elképesztő módon dübörög, minden csak erről szól, csak éppen önök azok, akik ezt nem hajtják végre, hanem másként beszélnek ott, és teljesen másként beszélnek itt.
Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat, ami benyújtásra került, egyáltalán nem fogja megoldani ezt a problémát, az egyenlő bánásmódon semmit nem fog javítani, az esélyegyenlőségeket nem fogja egyenlőre hozni Magyarországon, ettől a cigány gyermekek felemelkedésére semmivel sem lesz nagyobb esély. Egy dolgot tesznek: elfogadják a magukat jogvédőknek mondó szervezetek kívánalmait, akik ugyanúgy bele fognak kötni a következő lépésbe, ugyanúgy nem fog nekik tetszeni majd, mert úgysem lehet megvalósítani azt, amit itt Věra Jourová és az Európai Bizottság szeretne, illetve ezek a szervezetek szeretnének.
Azt gondolom, hogy Magyarországon viszonylag jól kialakult egy rendszer, és ezt a rendszert nem szabad felrúgni. Mint ahogy a nyíregyházi Huszár-telepi példa is mutatta, hogy milyen súlyos problémák kerültek felszínre, és ezek a problémák is akkor is elsősorban a cigányságon csapódtak le, azt gondolom, hogy ebben az esetben is ugyanígy, ha megszüntetjük az ilyen jellegű iskolákat, amikor teljesen az integrált oktatást mindenen keresztül akarjuk vinni, akkor az csak a problémákat fogja szülni. Magyarországon sajnos az oktatás színvonala elképesztő módon hanyatlott az elmúlt 20-25 évben. Azt gondolom, hogy mindenki egyetért abban, hogy nagyon nagy a hanyatlás. Egyébként mindenféle felmérés ezt mutatja, ha a PISA-teszt eredményeiről beszélünk, azok is egyértelműen ezt mutatják, de amikor világversenyekre mennek a magyar fiatalok, diákok, az is ezt mutatja.
Tehát valahol a minisztériumnak kellene nagyot változtatni, hogy Magyarországon az oktatás színvonala javuljon, de nem ez a megoldás. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
