CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! En-gedje meg, hogy felvázoljak egy jelentős különb-séget a szocialisták által vezetett fejlesztéspolitika és a jelenlegi kormányzat által vitt fejlesztéspolitika között.
Két szempontból is meg lehet ezt ítélni. Az egyik az, hogy míg a 2007-ben induló ciklusban a magánérdek mindig felülírta a közérdeket, addig ez 2014-ben megfordult. A másik nagyon jelentős különbség, hogy a 2007-es fejlesztéspolitika felelősei, akik részben még mindig itt ülnek a parlamentben, alapvetően Brüsszel érdekét képviselték Budapesten, ahelyett, hogy Budapest és Magyarország érdekeit képviselték volna Brüsszelben. Amikor 2010-ben az Orbán-kormány mandátumot kapott, akkor a fejlesztéspolitika területén egy olyan helyzetet örököltünk, amikor a szocialisták lekötötték, odaígérték már a fejlesztési forrásokat, azonban a kifizetésekben még nem jeleskedtek, ami azt jelentette, hogy míg a forrásoknak nagyjából a 70-80 százaléka le volt kötve, kevesebb mint ezermilliárd forint volt az a kifizetett összeg, amit a pályázók, az önkormányzatok és a kis cégek megkaptak Magyarországon.
Ezen kellett változtatni. Ezért 2010 tavaszán a második Orbán-kormány azt a vállalást tette, hogy a ciklus végére garantáljuk a teljes fejlesztésiforrás-keret hazahozatalát. Amikor tavaly a Magyar Országgyűlés elsőként egy vitanap keretében tárgyalta meg az európai uniós források felhasználását, akkor ez volt a legfontosabb vállalás és eredmény, amit meg tudtunk tenni. Lázár miniszter úr be tudta jelenteni, hogy Magyarország Kormánya teljes egészében felhasználta ezeket a forrásokat, sőt, ahogy azt ön is kiemelte, 8 százalékkal a saját költségvetési tartalékából tudott arra fordítani, hogy túlvállalja ezeket az európai uniós kereteket.
Miért kellett ezt megtenni? Azért, mert olyan vitákra is lehetett már akkor számítani, mint amit most látunk a 4-es metró kapcsán, a rendszerváltás utáni magyar politikatörténet talán legfontosabb és legnagyobb korrupciós ügyét, ahol maga az Európai Bizottság mondja azt, hogy a szocialista és a szabad demokrata városvezetéshez és országvezetéshez köthető vállalkozások és cégek, illetve politikusok 166 milliárd forintot loptak el a magyar adófizetőktől, 166 milliárd forinttal rövidítették meg Magyarország európai uniós kasszáját.
A pénzügyi zárás tekintetében, ahogy ezt képviselő úr bizonyára tudja, idén március végéig kell leadnunk az utolsó záróelszámolásokat az Európai Bizottságnak. Amint ez megtörténik, várhatóan az Európai Bizottság azokat a forrásokat is ki fogja fizetni Magyarország számára, amelyeket a különböző vitás elszámolásokig visszatart lényegében egyfajta garanciaként, és Magyarország Kormánya azt a jelentést fogja tudni letenni idén nyár elején a Magyar Országgyűlésnek, hogy azt a vállalásunkat, amit 2010-ben tettünk, maximálisan teljesítettük, tehát hazahoztunk minden olyan európai uniós forrást, ami Magyarországot megillette.
A legfontosabb kérdés azonban 2017-ben nem ez. 2017-ben a legfontosabb kérdés, hogy képesek leszünk-e arra, hogy a magyar fejlesztéspolitikát ne csak a pénzlehívás képességének tekintetében hozzuk versenyképes pályára, hanem abban a tekintetben is, hogy a lehető leghatékonyabban használjuk föl ezeket a forrásokat, úgy, hogy azok igenis fi-gye-lembe veszik, hogy Magyarország az Európai Unió közösségének tagjaként nem mondott le a szuverenitásáról, nem mondott le arról, hogy a régió meghatározó gazdasági tényezőjévé váljon.
Ezért a jelenlegi forrásfelhasználás legfontosabb változása az volt, hogy a teljes forráson belül, ami nagyjából 12 000 milliárd forintot tesz ki a vidékfejlesztési pénzekkel együtt, a pénzek 60 százalékát a magyar vállalkozásoknak adjuk, ahelyett, hogy ezt az állam használná fel, és ezáltal is támogassuk azt, hogy 2020-ra a magyar gazdasági szereplők nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi összevetésben is valóban versenyképessé válnak.
Ebben a munkában, azt gondolom, a kormányzatra, a pályázókra egyaránt szükség van, ezért itt, ha eredményekről beszélünk, akkor mindenképpen köszönetet kell mondani a magyar vállalkozóknak, akik partnereink voltak 2010-ben is, és partnereink azóta is, hogy a magyar gazdaság valóban fejlődő pályára tudjon állni, Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
