CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nem értem azt, hogy mi a bajuk önöknek azzal, hogyha minden érintett esetében csökken a társa-sá-giadó-kulcs, így csökkennek az adók. Vagy mi a baj azzal, hogy Magyarországon növekszik a foglalkoztatottak száma, és ezt támogatja a kormányzat?
De nézzük a kérdésére adott válaszban tételesen azokat az érveket, amelyek a munkahelyek támogatásáról szólnak, vagy hogy éppen az adók miért csökkennek Magyarországon. A kormány fontosnak tartja a közvetlen adók, így a társasági adók tekintetében is a meglévő tagállami szuverenitás fenntartását. Azzal kell azonban szembesülnünk, hogy egyre többször jelenik meg az a szándék az Unióban, hogy az adópolitikát a tagállamok helyett a nemzetek feletti szintre emeljék.
(15.40)
A kormány azonban olyan adópolitikai változtatásokat hajt végre, amelyek szorosan és következetesen illeszkednek az elmúlt években megfogalmazott hazai gazdaságpolitikai, adópolitikai és foglalkoztatáspolitikai célkitűzésekhez. Ezen célkitűzések elsődleges szempontja az, hogy az adóstruktúra úgy alakuljon át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi, fogyasztási adók szerepe növekedjen. A társaságiadó-kulcs egységesen 9 százalékra csökkent 2017-től, amely lépés hazánkat ebben a tekintetben az EU egyik legversenyképesebb államává teszi, ami a befektetőknek a beruházásösztönző kedvezmények mellett rendkívül fontos, és nemcsak a külföldieknek, amit ön sugallni próbál, hanem a hazai magyar vállalkozásoknak is, hiszen így jelentős összegeket tudnak fejlesztésre, beruházásokra fordítani. Így határozottan vissza kell utasítanom azt a felvetést, amely szerint az egységes 9 százalékos társaságiadó-kulcs bevezetése csak néhány multicégnek lenne hasznos. Tájékozódjon a hazai magyar vállalkozásoknál is e tekintetben.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a kormány az eddigiekben is valamennyi vállalkozás vonatkozásában dolgozott az adócsökkentésen, nemcsak a vállalkozások egy meghatározott csoportjának érdekeit vette figyelembe, hanem a magyar emberek érdekét, ezzel is hozzájárulva a munkavállalók és a vállalkozások versenyképességéhez. A magyar emberek érdeke igazán akkor sérülne, ha az adópolitikai döntéseket nem az őket képviselő Országgyűlés hozná meg, hanem az Európai Unióban születnének ezek a döntések.
Az adópolitika területén meglévő tagállami függetlenség fenntartása mellett az is alapvető érdekünk, hogy Magyarország továbbra is saját maga határozhassa meg, hogy milyen módon támogathatja és támogatja a munkahelyteremtést. Lényeges munkahelyteremtő támogatások jöttek létre 2015-16-ban, több tíz milliárd forintot költöttünk erre, és több ezer munkahely jött létre ennek eredményeképpen, nem lenne szabad ezt elhagyni éppen azért, mert egyik fő célja a kormánynak az, hogy a munkából megélni akaró embereknek biztosítson munkalehetőséget, ezzel növelve a foglalkoztatást.
A kormány a kis- és középvállalkozások érdekeit messzemenően támogatja, és védi - visszatérünk egy picit most arra a kérdésére, amely a szociális pillérrel kapcsolatos - a most zajló kiküldetési irányelv célzott felülvizsgálatának tárgyalása is, hisz a kiküldetési irányelv módosítása a jelenlegi szabályok felülírásával a nemzeti hatáskörökbe történő beavatkozással történne. A javaslat például egyenlő munkáért egyenlő javadalmazást kíván előírni a kiküldött munkavállalók tekintetében, továbbá olyan előírásoknak kell hogy megfeleljenek majd a magyar vállalkozások, amelyek ellehetetlenítik tevékenységüket. Jó lenne, ha tanulmányozná ezeket az irányelveket, tanulmányozná ezeket az elvárásokat, a szociális pillérben megfogalmazott területeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), mert ez nagyon komoly hátrányt okozna a magyar munkaadóknak, így a magyar munkavállalóknak is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
