DR. TIBA ISTVÁN
DR. TIBA ISTVÁN
DR. TIBA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egynéhány területen szeretném összehasonlítani a 2007-13 közötti időszakot a 2014-20-as időszakkal. Magyarország 2007-13 közötti időszakban rendelkezésre álló uniós forráskeretének elosztásáról az Európai Bizottság által 2007 májusában jóváhagyott Új Magyarország fejlesztési terv rendelkezett. A program az összesen 22,4 milliárd euró, vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8 ezer milliárd forint elosztásáról szólt. A második Gyurcsány-kormány által összeállított program két fő fejlesztési célt nevezett meg: a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedés feltételeinek megteremtését. Ezek elérése érdekében 6 területen indított el fejlesztési programokat.
2013 júliusáig a fejlesztési programok koordinálására létrehozott Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nagyjából 4 ezer milliárd forint uniós fejlesztési forrást fizetett ki, ami a rendelkezésre álló források közel felének az elköltését jelentette. A fennmaradó rész sikeres lehívására és felhasználására a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításának köszönhetően kerülhetett sor. Ezt a helyzetet jól szemlélteti a szocialista kormányok által kiemelt jelentőségűnek hirdetett humán terület uniós forrásainak kezelése.
A társadalmi infrastruktúra, így az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás infrastrukturális körülményeinek fejlesztésére az Új Magyarország fejlesztési terv több mint 1400 milliárd forintot csoportosított különböző operatív programok, többek között a társadalmi infrastruktúra operatív program és a regionális operatív programok egyes pályázati lehetőségein keresztül. Ebből a keretből 2007-ben nulla, 2008-ban 1 milliárd, 2009-ben 49 milliárd, 2010-ben - már ideszámítva a kormányváltást követő időszakot is - 156 milliárd forint került kifizetésre. Tehát 4 év alatt kevesebb mint 15 százalékát tudta az akkori kormányzat lehívni a humán terület infrastrukturális fejlesztésére szánt keretnek.
De nem csupán a források lehívásának intenzitásával adódtak gondok az Új Magyarország fejlesztési terv esetében. Mint említettem, a program két fő fejlesztési célt jelölt ki, a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedés feltételeinek megteremtését. Ehhez képest a programból mindössze 16 százaléknyi arányt jelentett a kifejezetten gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre kialakított operatív program, a gazdaságfejlesztési operatív program. Ez közrejátszott abban, hogy a foglalkoztatás terén nem valósult meg az Új Magyarország fejlesztési tervben lefektetett cél. A makroadatok szerint érdemi növekedés nem történt a foglalkoztatottság esetében. A program által érintett időszak első évében, 2007-ben 57,3 százalék volt a foglalkoztatottsági ráta, az aktivitási ráta pedig 61,9 százalék. Ezek a mutatók a 7 éves fejlesztési program hatására csak korlátozottan javultak. 2013-ban a foglalkoztatási ráta 58,1 százalékra, 2014-ben pedig 61,8 százalékra emelkedett, az aktivitási ráta pedig 2014-ben 67 százalék volt. Természetesen ez növekedés a 2007-es értékhez képest, azonban ebben a növekedésben már a 2010 utáni kormányzati lépések is hangsúlyos szerepet kaptak. Önmagában az Új Magyarország fejlesztési terv hatása a közgazdászok értékelése szerint csak rendkívül korlátozottnak tekinthető. Ezt igazolja, hogy 2014 óta mindkét mutató esetében további javulás tapasztalható. A foglalkoztatási ráta 2016-ban 66, az aktivitási ráta pedig 70 százalék feletti értéket mutatott. Ez komoly teljesítmény, komoly siker, amiért köszönet illeti a magyar embereket.
Ezek a tapasztalatok fontos szerepet játszottak abban, hogy a 2014-2020 közötti időszak uniós fejlesztési ciklusa során Magyarország számára elérhető közel 12 milliárd forintnyi forrás elosztását más hangsúlyokkal tervezte meg a kormány. A jelenlegi időszak során a korábbiakhoz képest ténylegesen a gazdaságfejlesztés kapta a legfontosabb szerepet. Míg a 2007-13-as ciklusban erre a konkrét területre 16 százalékot csoportosított az Új Magyarország fejlesztési terv, addig a 2014-20-as ciklus során már 60 százalék irányul gazdaságfejlesztésre. Ebből önmagában a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program 26 százalékos arányt képvisel. Az új fejlesztési ciklusban megduplázódott, 2660 milliárd forint fölé emelkedett a közvetlenül gazdaságfejlesztésre szánt keret, amely hazai vállalkozások, egyetemek, kutatóintézetek tevékenységét hivatott segíteni.
A két időszak közötti szemléletbeli különbségeket a gazdaságfejlesztés eltérő hangsúllyal történő kezelésén túl az is jól mutatja, hogy míg korábban 15 operatív program keretében zajlott az uniós források elosztása, addig 2014-től 9 operatív program keretében célzott tervezés mentén, koncentráltabban kerül sor az uniós források lehívására és kifizetésére. Az egyszerűbb eljárásrendek mellett további előrelépést jelent, hogy a fejlesztési programok tervezése során valódi térségi decentralizációra kerül sor.
(20.10)
Az Európai Unió által kiemelten fontosnak tartott szubszidiaritás elve így hangsúlyosabban tud érvényesülni, miközben a központi koordináció biztosítja, hogy az eredetileg lefektetett célkitűzések folyamatosan érvényesüljenek a fejlesztési programok megvalósítása során.
Míg korábban a legfontosabb települési önkormányzati fejlesztéseket lehetővé tevő programokat regionális fejlesztési ügynökségek koordinálták az önkormányzati szinttől határozottan elválasztva, addig a 2014-20-as ciklus során a választott helyi politikai szereplők a megyei közgyűlések bevonása révén sokkal hangsúlyosabb szerepet kaptak. Így a területi és településfejlesztési operatív program a valódi helyi igények szerint került kialakításra, nem pedig a valóságtól elrugaszkodott, a helyi fejlesztési célokkal csak korlátozott mértékben egybeeső elképzelések szerint. Magyarország a jelenlegi időszakban nagyszerű lehetőségek előtt áll. 2010 óta a magyar emberek munkájának köszönhetően az ország számos sikert tud felmutatni. Annak érdekében, hogy ez a munka sikeresen folytatódhasson, elengedhetetlen, hogy további lehetőséget biztosítsunk a hazai vállalkozói szektornak, a kutatás-fejlesztésben érdekelt intézményeknek, és a fejlesztési területeket azokkal közösen határozzuk meg, akik az adott területen közvetlenül érintettek.
Ezek a célkitűzések mind érvényesülnek a 2014-20-as fejlesztési időszak tervezése során, és továbbra is meghatározzák az uniós források felhasználását. Ennek köszönhetően bővül a foglalkoztatottság, javulnak a magyar gazdaság teljesítményét kifejező adatok. Annak érdekében, hogy ezek a sikerek tovább folytatódjanak, a jövőben is azon elvek szerint kell a magyar fejlesztéspolitikát irányítani, amelyeket 2010 óta Magyarország Kormánya követ, és amelyek alapján a 2014-20-as időszak forrásainak felhasználása kialakításra került. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
