DR. RÉPÁSSY RÓBERT,
DR. RÉPÁSSY RÓBERT,
DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt azzal kezdem, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslatot. A törvényjavaslat látszólag lazán összefüggő vagy lazán egymáshoz kapcsolódó kérdéseket szabályoz, ráadásul egy olyan pillanatban, amikor is holnap az Országgyűlés elkezdi tárgyalni az új büntetőeljárási törvényt.
Vajon miért van szükség arra, hogy ezt az előttünk lévő törvényt a Ház támogassa, és még az új büntetőeljárási törvény előtt fogadja el? Mindenképpen garanciális okokból, alkotmányossági garanciális okokból van szükség arra, hogy az Országgyűlés módosítsa néhány ponton a büntetőeljárási és a büntetés-végrehajtási szabályokat.
Melyek ezek a garanciális alkotmányossági kérdések? Ahogyan egyébként az államtitkár úr is ismertette az előzményeket, az Alkotmánybíróság megvizsgálta két esetben a bíró kizárására vonatkozó szabályokat. Ez a jelenlegi hatályos büntetőeljárási törvényünk 21. § (3) bekezdésében szerepel. A bíró kizárása - vagy más összefüggésben vagy más megközelítésben összeférhetetlenségi szabályok - során figyelembe kell venni azt az alkotmányos szempontot, hogy a bíró pártatlanságához kétség se férjen. És most ebben a tekintetben természetesen, bár itt politikai pártok képviselői ülnek, nem erről a pártatlanságról beszél az Alaptörvény, hanem a bíró el-fo-gultságáról, a bírónak az ügy iránti pártatlanságáról kell garanciális szabályokat alkotnunk.
Ebben a tekintetben nagy jelentősége van annak, hogy az a bíró, aki elbírálja egy elé állított vádlott ügyét, az a bíró korábban találkozott-e már az üggyel, találkozott-e már a terhelttel, és hozott-e már valamilyen döntést. Nos, az Alkotmánybíróság - egyébként a szakmában sokakat meglepő módon - azt a döntést hozta, hogy a pártatlanság követelményének csak az a helyzet felel meg, ha a bíró semmilyen módon nem vett részt az érdemi ítélethez vezető büntetőeljárás megelőző szakaszában. Tehát a bírónak, hogy úgy mondjam, első alkalommal kell találkoznia a terhelttel, a vádlottal, és első alkalommal kell megítélnie a cselekményét. Csak ez a megoldás teszi pártatlanná a bíró működését.
Tisztelt Ház! Ennek érdekében a büntetőeljárási törvény módosítása a jövőben úgy fog rendelkezni, hogy a nyomozási bíró dönt a kényszer-intézkedések-ről, és az, aki korábban nyomozási bíróként eljárt, nem vehet részt az ügy érdemi megítélésében, és az a bíró sem, aki a nyomozási bíró határozata elleni jogorvoslatban részt vett.
Hogy ez túlzott garancia-e, túlzott garanciát kö-ve-tel-e az Alkotmánybíróság, azt nem áll módunkban vitatni, hiszen az Országgyűlés tagjaira is érvényes az a szabály, hogy az Alkotmánybíróság döntése mindenkire kötelező. Ezért azt hiszem, a legjobb, ha elfogadjuk azt a szemléletet, amely valóban egy fordulatot jelent a bíró kizárási szabályában, hogy csak olyan bíró bírálja el a terhelt, a vádlott cselekményét, aki korábban semmilyen módon nem hozott határozatot a terhelt ügyében.
A következő ilyen garanciális alkotmányossági kérdés a határzárral kapcsolatos bűncselekmények különeljárására vonatkozik. Itt elsősorban az alapvető jogok biztosa fogalmazott meg kritikát a fiatalkorúak eljárásának mellőzése miatt. A fiatalkorúak eljárását, a fiatalkorúakra vonatkozó szabályokat természetesen összességében nem kellett alkalmazni, ám természetesen az ilyen ügyekben mindazok a garanciák szerepeltek, amelyek általában egy büntetőeljárás részei, azonban az alapvető jogok biztosa kifogásolta azt, hogy a fiatalkorúak eljárásának különszabályait nem alkalmazzák ezeknek a határzárral kapcsolatos bűncselekményeknek az elbírálása során. Nos, megfogadva az alapvető jogok biztosának kritikáját, javasoljuk és a kormány azt javasolja, hogy az Országgyűlés módosítsa a büntetőeljárási szabályokat a határzárral kapcsolatos különeljárásra vonatkozóan, úgy azonban, hogy ez az eljárás gyorsaságát, hatékonyságát ne veszélyeztesse.
Az alapvető jogok biztosa ajánlást fogalmazott meg a motozás és a ruházatátvizsgálás szabályairól is. Ebben az alapvető jogok biztosa azt sérelmezi, hogy eltérő értelmezésre vezethet a motozás és a ruházatátvizsgálás jelenlegi szabályozása, és akár ezek úgy is értelmezhetőek, hogy a motozás és a ruházatátvizsgálás nem ugyanaz a kényszerintézkedés. Ehhez képest a most előttünk fekvő módosítás előírná, hogy a ruházatátvizsgálás a motozás egyik típusa, tehát lényegében a motozás egyik alesete lenne a ruházatátvizsgálás, mint ahogyan egyébként a gyakorlati életben is ez életszerű, és így kell a jövőben értelmezni. Tehát az alapvető jogok biztosának ajánlását megfogadva, javasoljuk, hogy Országgyűlés tisztázza ezt a helyzetet, és a módosítás után az ilyen félreértések elkerülhetőek lesznek.
A törvényjavaslat még tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek az Európai Unió 2014/42. irányelvének 8. cikkéből fakadnak, tudniillik, hogy az elkobzás céljából vagyon befagyasztását elrendelő határozat bíróság előtt megtámadható legyen.
(15.00)
A bíróság előtti jogorvoslat lehetősége ugyan a zár alá vétel esetében jelenleg is adott, de ez nem teljesen fedi le az Európai Unió irányelve által megkövetelt eseteket. Így a módosítás célja, hogy a nyomozó hatóságnak a lefoglalást elrendelő határozata ellen is legyen lehetősége felülbírálati indítvány előterjesztésére.
(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
S végezetül, de nem utolsósorban, az Országos Bírósági Hivatal elnöke kezdeményezte a széles körű internethasználatra való tekintettel, a tartós és akár kereshető hozzáférhetőség megvalósítása érdekében a bírósági hirdetmények elsősorban interneten való közzétételét. Azt gondolom, hogy a technika és az állampolgárok érdeke, akik így könnyebben hozzáférnek ezekhez a bírósági hirdetményekhez, megkívánja tőlünk.
Tisztelt Ház! A törvénymódosítás csupa olyan javaslatot, olyan indítványt tartalmaz, amely, ahogyan mondtam, erősíti a büntetőeljárás garanciális szabályait, és szükséges, hogy még az új büntetőeljárási törvény elfogadása és hatálybalépése előtt életbe lépjen, ezért van szükség arra, hogy az új büntetőeljárási törvény előtt elfogadja a tisztelt Ház ezeket a korrekciókat. Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)
