DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Amint képviselő úr is utalt rá, ma ünnepeljük a nemzeti összetartozás napját, amit egyébként 2010-ben foglalt törvénybe az Országgyűlés. Arra hívja fel ez a nap a figyelmünket, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Ezt az alapelvet egyébként már az Alaptörvény is rögzíti, és sok kormányzati intézkedésnek volt az alapja. Például a határon túli nemzettársaink részt vehetnek a legfontosabb döntéseinkben, magas részvételük az áprilisi választáson azt is bizonyítja, hogy ezzel a lehetőséggel élnek is, függetlenül attól, hogy Gyurcsány Ferenc elvette volna tőlük ezt a jogot.
A külhoni magyaroknak biztosított támogatások mértéke, ön erről nem szólt, 2010-hez képest a tízszeresére nőtt, és ebbe most már célzott gazdaságfejlesztési támogatások is beletartoznak. Jó ideje fut a Határtalanul!-program is, ami célzott támogatást jelent abban az esetben, ha Magyarországon élő diákok, tanulók a határon túlra szeretnének osztálykirándulást szervezni. 2004. december 5-én, aznap este, sokan emlékezhetünk arra a napra, nem gondoltuk volna, hogy eljöhet az az idő, eljöhet az a nap, amikor már több mint 1 millió külhoni magyar tette le az állampolgársági esküt, és nagy büszkeség, hogy tavaly decemberre ezt is sikerült elérni. Tehát esélyünk van arra, hogy újra összetartozzon mindaz, amit a XX. század szétszakított.
Van egy kicsit furcsa érzése az embernek az előző felszólalásokat meghallgatva. Az az érzésünk, mintha volna egyfajta egyetértés a nemzeti összetartozás ügyében. De az a helyzet, hogy azért a tettek az elmúlt időszakban mást mutattak. Nem jó ezt mondani a nemzeti összetartozás napján, de mégiscsak az a helyzet, hogy az ellenzékre az elmúlt években a nemzetpolitikában nem nagyon számíthattunk. És nemcsak arra gondolok, amire már itt utaltam, hogy Gyurcsány Ferenc még a legutolsó választási kampány során is megvonta volna a szavazati jogot a külhoni magyaroktól, ezzel folytatták a magyarellenes politikát, hanem arra, hogy sok esetben ehhez a politikához, mindenféle belpolitikai megfontolások miatt, a Jobbik is felzárkózott.
Vona Gábor például nem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, és ha jól idézzük fel, akkor a jelenlegi frakcióvezetőjük sem. Említette a kisebbségvédelmi kezdeményezést, bár az angol nevét említette, a Jobbik szervezetileg nem csatlakozott az aláírásgyűjtéshez, függetlenül attól, hogy egyénenként aláírták. De nem adott olyan jellegű szervezeti segítséget, amelyet egyébként sokan megtettek. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Megtehették volna.
És ami még botrányosabb… (Az elnök csenget.) És ami még botrányosabb, semmilyen következménye nem volt annak a Jobbikon belül, amikor az egyik vezetőjük észak-amerikai indiánokhoz hasonlította a határon túli magyarokat, akiket egy marék üveggyönggyel meg lehet venni. (Balla György: Így van.) Ezt mondta, és semmilyen következménye nem lett.
És nem ez az egyetlen példa arra, hogy a Jobbik az elmúlt időszakban letért a nemzeti útról. Arra, hogy ez miért történt, sokféle megfejtés született, mindenesetre sokan várnának egy nemzeti alapú politizálást attól a párttól, amely jobboldaliként, konzervatívként és nemzeti pártként határozta meg magát még akkor, amikor alapították. De ettől az elmúlt időszakban látványosan elszakadt. 2003-ban, önök közül sokan emlékezhetnek erre, még úgy határozták meg magukat, mint egy erő, amely felvállalja a nemzeti gondolatot és a markáns jobboldaliságot. Ezzel szemben az elmúlt időszakban sok esetben az volt az érzésünk, hogy közelebb vannak az SZDSZ-hez, mint ehhez a gondolathoz. (Folyamatos közbeszólások a Jobbik soraiból.)
Annak, hogy letértek az útról, a következménye is egyértelmű, mert ára van annak, hogy meghatározó pillanatokban nem álltak a nemzeti ügyek mellé. Így nem támogatták a kormány…
