DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Asszony! Tisztelt Ház! Igazából négy szót is tudnék mondani, ami az ön első szavától az utolsó szaváig mindegyiket cáfolja, ez a négy szó: „Robi! Robi! Robi! Robi!” Mert úgy hiszem, mindaz a szép jövőkép, amit lefestett ön, hogy az LMP-nek milyen gyönyörű képe van a jövővel kapcsolatban, és hogy mi ezzel szemben az LMP mindennapi politikájában a valóság, azt hiszem, ez a négy szó jól leírja.
Tisztelt Képviselő Asszony! Mi lennénk a legboldogabbak nyilvánvalóan, ha a nemzethez mindenki hozzá tartozónak érezné magát. Ahogy láthatta, Hiller képviselő urat a kormánypárti oldalon meg is tapsoltuk, hiszen egy olyan felszólalása volt, amely méltó volt a nemzet ezen napjához. Csakhogy például (Zaj. - Az elnök csenget.) önök a saját kampányukban például azt a Ron Werbert szerződtették le, akinek a nevéhez fűződik a határon túliakat elutasító, 23 millió románnal azonosító kampány. Arról nem is beszélve, hogy egyik képviselőjük azt mondja, hogy ingyen adott önöknek tanácsot, a másik azt mondja, hogy pénzért; egy kiszivárgott dokumentum szerint pénzért, de önök ki sem fizették, és ezért akár még per is lehet az LMP és Ron Werber között. Az látható, hogy amikor valaki nemzeti összetartozásról beszél, és közben Ron Werber tanácsaira támaszkodik, ez a kettő nem megy. Ez a kettő összeférhetetlen, hiszen ő enyhén szólva nem a nemzet egységét szolgálta.
De hogy az LMP letért arról az útról, amivel ide, a parlamentbe bekerült, azt nem én mondom, nekem elég idéznem az akkori elnököt, az akkori frakcióvezetőt, Schiffer Andrást, aki maga is elhagyta az LMP-t, mert úgy gondolja, hogy az LMP elhagyta mindazokat az értékeket, amiért ő az LMP-t létrehozta. Ő azt mondta: van, ami nem eladó. Ez a jelmondat azóta a feledés homályába veszett az LMP-ben.
Tisztelt Frakcióvezető Asszony! Az ön elődje ilyen tükröt tart, és elég demonstratív módon ki is lép az LMP frakciójából. Azt mondja, és itt az önök melletti lelkes támogatásból is ez derül ki, hogy az LMP-t már nagyítóval sem lehet megkülönböztetni Gyurcsány Ferenc pártjától, a DK-tól. (Zaj, derültség.) Azért is hagyják el, ő is és mások is az LMP-t, mert jövőképet nem fedeztem fel abban az irányban, amelyet képvisel a mostani LMP. Ön hosszú távú tervekről és felelősségről beszélt, az ön elődje pedig azt mondja, hogy semmifajta jövőkép az LMP programjából nem látható, hanem saját korábbi képviselőtársa, Sallai Róbert Benedek - becenevén „Saller” Róbert Benedek (Derültség a kormánypárti padsorokban.) - pedig csak annyit mondott, hogy lehet, hogy az LMP-t csak a pillanatnyilag azonos irányba mutató egzisztenciális érdekek tartják össze, nem tehát az elvek, nem tehát a célok, csak a pillanatnyi egzisztenciális helyzet. Úgyhogy a hosszabb távra tervezés, azt hiszem, ilyen szempontból nem igazán előnye az LMP-nek, legalábbis a következetesség. Az már csak hab a tortán, amit önök Hadházy Ákos - még nem, de ma estétől talán újra - képviselőtársunkkal közösen művelnek, aki egészen egyszerűen lekommunistázta önöket, azt mondta, hogy olyan határozatot hoznak, amelynek kommunista a szellemisége, éppen ezért ő ehhez méltó fellebbezést is nyújt be párton belül ezzel szemben. De sorolhatnánk azokat a közismert embereket, tudományos téren is jegyzett embereket, akik elhagyják az LMP-t. (Dr. Szél Bernadett: Az egész Borsot felolvassa?) Róna Péter például azt mondta önökről: a szellemi tartalom kiüresedett a Lehet Más a Politikából, teljesen elsekélyesedett a párt, az egykori bázisdemokrata párt egy hatalomkoncentrációnak lett az áldozata, és nem szól másról a pártélet, mint a párttagok elleni eljárásról.
Tisztelt Képviselő Asszony! Ez tehát az a helyzet, az a pozíció, ahonnan ön hosszú távú terveket kér a kormánytól. (Demeter Márta: Milyen lesz a kormányzás?) Tisztelt Képviselő Asszony! Itt mi igyekeztünk az elmúlt években stabil és biztonságos körülményt teremteni minden magyar ember számára. Ön is említette a családpolitikát. A családokról szóló legsarkalatosabb intézkedéseket éppen ezért egy kétharmados törvényben rögzítettük, pontosan azért, hogy minden család, amikor a jövőjéről gondolkozik, akkor ne legyen kitéve a négyévente változó különböző hatalmi szeleknek, mint ahogy ez, mondjuk, a Medgyessy-kormány idején sajnos a családok bőrén érezhető is volt, hanem egy stabil, hosszú távú törvényi környezet legyen az, amely garantálja a magyar családok jövőjét.
(14.10)
Így vagyunk a magyar iparral is, tisztelt képviselő asszony, hiszen arra törekszünk, hogy ha mentőautókat veszünk, azoknak minél nagyobb részét már Magyarországon szereljék össze. A magyar buszgyártást, a magyar vasútgyártást igyekszünk mind-mind talpra állítani. (Gyöngyösi Márton: Most játszottátok át az oroszoknak!) Nem úgy, ahogy ön itt egy-két szóban azt megemlítette, hanem valós intézkedésekkel. (Arató Gergely: Gőzekéket is gyártsatok!) Éppen ezért én biztos vagyok benne, hogy valóban ez egy fenntartható… (Dr. Szél Bernadett: Még 12 másodperc!)
Úgy látom, fáj önnek, amit mondok, tisztelt képviselő asszony. (Dr. Szél Bernadett: Nem! Meg akarom tapsolni!) Nyilván a legjobban saját párttársai fájtak, tisztelt képviselő asszony, de még lesz időnk itt a parlamentben a következő négy évben, hogy ezekről a kérdésekről sokat vitatkozzunk. Köszönöm szépen. (Demeter Márta: Ennél nagyobb teljesítményt várunk még magunktól is! - Taps a kormánypártok padsoraiból. – Dr. Szél Bernadett tapsol.)
