DR. GURMAI ZITA
DR. GURMAI ZITA
DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Elnök Úr! Képviselőtársaim! Kik vannak még a listán? Őszintén érdekel, hogy ez miként zajlik önöknél. Van egy listájuk, és kipipálják, akiket már sikerült megalázni, tönkretenni? Ha az itthoni kulturális szférát nézzük, akkor legutóbb a színházakat sikerült megregulázni. Most értek a következő sorhoz a listán? Jönnek a könyvtárosok, a múzeumi dolgozók, a levéltárosok, a kulturális szféra dolgozói, ez nagyjából 20 ezer ember. Őszintén, államtitkár úr, nagyon sajnálom, hogy minősítette a kollégákat, azokra a könyvtárosokra, akik nem csinálnak semmit, azokra nem lesz majd szükség. Értem én, hogy elnézést kért, de még a gondolat is bántó. Remélem, hogy kormánypárti képviselőtársaim is megértették ennek a súlyosságát.
A törvény mostani módosítása a kulturális területen munkavállalók számára teljes létbizonytalanságot okoz, és mindez a koronavírus alatt, amikor egyébként is 320 ezer ember vesztette el a munkáját. Ezek az emberek hosszú évek óta alulfizetetten és értékteremtő, megbecsülést érdemlő munkát végeztek és végeznek. Amit most kapnak ezzel a törvénnyel, az minden, csak nem megbecsülés. A közalkalmazotti jogviszony eddig valamennyire a kiszámíthatóságot és a biztonságot jelentette ebben a szférában. Az új jogi szabályozás a munkáltató és a foglalkoztatott közötti megállapodásba utalja a bérek rendezését. Azt gondolom, hogy a fenntartók, az önkormányzatok a mostani helyzet és a tőlük való elvonások miatt nincsenek és nem is lesznek abban a helyzetben, hogy erre forrásokat tudjanak biztosítani. Sőt, kérdés lehet az is, hogy a jövő évi költségvetések tervezésekor miként osztják majd el a bérekre rendelkezésre álló forrásokat úgy, hogy ne legyenek elbocsátások. Mert önök szerint ez a törvény nem ezt hozza magával - szerintem meg igen. Ezt a balhét is majd az önkormányzatokra tolják, oldják meg ők.
Egy ilyen időszak után, amelyben valóban nagyon sokan munkanélkülivé váltak, most több ezer ember retteg attól, hogy pár hónap múlva a mostani törvény változásával hasonló sorsra jut. A közalkalmazotti státusz elvesztésével a dolgozók számára eltűnik minden olyan elem, amely a szegénységi küszöböt épp csak meghaladó fizetések mellett némi kompenzációt jelentett eddig, gondolok itt az illetmény-előmeneteli rendszer megszűnésére, a végkielégítés mértékének csökkenésére vagy az utazási kedvezmény elvesztésére.
A törvény véleményezésére a szakmai szervezetek és a szakszervezetek is csupán ismét csak megalázó módon a húsvét napjait kapták, így esélyük sem volt bármilyen szakmai vitába kezdeni. A kérdésem: a minisztérium készített egyébként bármilyen hatástanulmányt, szakmai felmérést a várható változások következményeiről? Nyilván nem, bár szeretnék reménykedni, hiszen húsvét után kedden, késő este Semjén Zsolt már be is nyújtotta a törvényt, minden betűjén gondosan átrágva magát. A kulturális szervezetekre, könyvtárakra a járvány alatt is és utána is szükség van, mert az emberek alapvető igénye a közösség és az igényes kultúra, ez kerül veszélybe a törvény elfogadásával, a kulturális szféra megnyomorításával.
Kérem, ne szavazzák meg a törvény módosítását. Számos ellenzéki képviselőtársam arról beszélt, hogy hagyjunk még időt arra, legyen tisztességes egyeztetés, és kezdjük újra, hogy legyen, lehessen változás. Tisztelt Képviselőtársaim! Kik lesznek a következők? (Taps az ellenzéki padsorokban.)
