FEKETE PÉTER,
FEKETE PÉTER,
FEKETE PÉTER, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Ház! Az elmúlt években számos olyan változás történt, amely alapjaiban rendezte át a világunkat. A 2015-ös migrációs válság a saját kultúránk törékenységére és fontosságára irányította a figyelmet, a világjárvány eddigi története pedig azt mutatta meg, hogy a globalizációnak nemcsak előnyei, hanem veszélyei is vannak, és hogy a tágabb értelemben vett nemzeti kultúra a mi immunrendszerünk.
Itt szeretném megköszönni a kulturális élet szereplőinek, művészeknek, azoknak az intézményvezetőknek, akik az elmúlt időszakban az országunkat, a nemzetünket ért kihívásra olyan módon tudtak azonnal reagálni, hogy a mentálhigiénés egyensúlyunk, a lelki egyensúlyunk fenntartásában az egészségügyi dolgozókkal, a rendvédelmi dolgozókkal egyenrangú módon vették ki a részüket. Köszönet innen a kultúra szereplőinek.
Annak érdekében, hogy a világ változásaira érdemben reagálni tudjunk, hogy ne csak elszenvedjük, hanem alakítsuk is a jelenünket és a jövőnket, tehát a sorsunkat, a hazai kulturális életet is meg kellett és meg kell változtatnunk. Ha ugyanazt csinálnánk, mint eddig, ha ugyanúgy és ugyanazokkal az emberekkel tennénk mindezt, akkor más eredményt várni dőreség lenne.
A szűkebb értelemben vett kultúrában is mentális váltásra van szükségünk. Az elmúlt tíz évben a magyar politikai és gazdasági innováció sikeresnek bizonyult, a kultúrának is föl kell zárkóznia ehhez a folyamathoz. Ezt a munkát ezen falak közt kezdtük el, új alapokra helyeztük a nemzet szellemi bázisát. Ennek az új fundamentumnak van három rendkívül fontos tételmondata. Kérem, engedjék meg, hogy ezeket a tételmondatokat felsoroljam. Sem a tudomány, sem a kultúra nem lehet az elit egy részének önlegitim monopóliuma. A második, hogy tudomásul kell vennünk, hogy az adóforintok nem alanyi jogon járnak. A harmadik, hogy bár elismerjük és tiszteljük a más kultúrákat és civilizációkat, nekünk mégiscsak a mi kultúránk a legfontosabb. Nem azért, mert jobbnak tartanánk magunkat másoknál, hanem azért, mert ez a miénk, ezt örököltük, ez a mi megtartóerőnk. Tehát a nyitott társadalom híveivel ellentétben ez a kormány a nemzeti kultúrában gondolkodik.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Változtatni ugyanakkor ma korparancs. Ezt sem csinálhatjuk hűbelebalázs módjára. A múlt században kipróbálták már rajtunk azt a módszert, hogy úgy változtassák meg a hazánkat, a nemzetünket, hogy a múltat végképp eltöröljük, aztán láttuk, hogy nem vált be. Ezért nekünk úgy kell változtatnunk, hogy közben megőrizzük a legjobb hagyományainkat. Van rá előképünk. Klebelsberg Kunó bátorsága és rendszerszemlélete a példa. Az ő gondolatiságát megidézve mondhatjuk, hogy a kultúra területére minden bizonnyal igaz az, hogy nekünk ma itt nem az egymással vívott napi politikai csatákat, hanem a jövőt kell megnyernünk együttműködve, közösen.
Tisztelt Ház! A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló T/10098. számú törvényjavaslat a kulturális kormányzat álláspontja szerint mérföldkőnek minősül a magyar kulturális szektor egészére nézve. Szándékaink szerint áramvonalasítjuk a kulturális intézményrendszert (Derültség a DK és az LMP soraiban.), a valósághoz igazítjuk az elavult bérstruktúrát, így lehetővé tesszük a kultúrateremtők és kultúrahordozók munkája hozzáadott értékének a jutalmazását.
Engedjék meg, hogy a javaslatot két részletben ismertessem, külön a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, külön pedig az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló passzusokat.
Hölgyeim és Uraim! A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulása kapcsán mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy a kérdéskör nem új keletű, nem előzmények nélküli. A kultúráért felelős államtitkárság az elmúlt évben több alkalommal egyeztetett a béremelésre vonatkozó kormányzati törekvésekről. Ezen egyeztetések alkalmával a jogviszonyváltás kérdésköre, lehetősége is felvetésre került, kormányzati oldalról szinte minden alkalommal.
Az elmúlt közel 30 év alatt bekövetkezett, a munka világát érintő változások, az egyes hivatásrendek differenciálódása, az azokra vonatkozó speciális szabályozás jelentős mértékben kiüresítette a Kjt.-t, amely sok szempontból nem tudta követni a munkaerőpiaci és munkajogi változásokat, életszerűtlenné vált, és széttöredezett szabályozást eredményezett. A Kjt. előmeneteli rendszere tehát több szempontból kontraproduktív, nem a biztonságos életpályát nyújtja, hanem ezzel éppen ellentételesen hat.
Hogy ne mindig a könyvtárosokkal példálózzak - elnézést kérek tőlük, hogy a múltkor egy ilyen példát mondtam -, muzeológus és muzeológus között is van különbség. Mi azt szeretnénk, ha megérné jó muzeológusnak lenni. Az a rendszer, amelyre javaslatot teszünk, ezt segíti elő. Jómagam is a kulturális intézmények világából érkeztem, így pontosan tudom, hogy hány és hány agilis, lelkes, a világot megváltani szándékozó és arra képes szakember cipeli béklyóját az intézményenként néhány, a közalkalmazotti lét leple alá húzódó, agilitását vesztett munkatársa tehetetlensége okán. Vannak, akik ennél szigorúbban fogalmaznak, azt mondják, hogy beszéljünk egyenesen: minden olyan közalkalmazott, aki jelenleg alibizéssel próbálja kihúzni nyugdíjig, az olyannak a helyét és bérét foglalja el, aki motivált és jobban elvégezné, elvégzi a munkáját.
(20.00)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Örvendetes, hogy Magyarország kormánya már 2010-ben felismerte, hogy az ország versenyképességének egyik záloga a tudásalapú gazdaság kiépítése. Ennek hatására mára egyre több olyan munkahely és új munkakör születik, amelyben a tudásé és a magas hozzáadott értéké a főszerep. (Arató Gergely: Miért építitek le a felsőoktatást?)
A felmerések szerint a gazdaságilag fejlett európai országokban a GDP közel felét a tudásiparok adják. Átlagosan tíz új munkahelyből nyolcat a tudásiparban hoznak létre. Ez alátámasztja azt a megállapítást, hogy a Kjt. által biztosított közalkalmazotti foglalkoztatás feltételei - bértábla, pótlékok, előmeneteli rendszer - nem teremtik meg a humán erőforrással elérhető, fenntartható versenyelőny lehetőségét. A versenyelőny-elérés hagyományos eszköztára felett eljárt az idő. És hogy mennyire nem ördögtől való ez a gondolat, jól mutatja, hogy a szakma fű alatt erre már rég elkezdte az átállást. Az előadó-művészeti és közművelődési szcénában a munkavállalók több mint 70, a közgyűjteményi területen több mint 60 százaléka már nem közalkalmazotti státusban dolgozik. Tehát átlagolva az érintettek nagyjából kétharmada már rég meglépte azt a lépést, amelyért a kulturális kormányzatot most épp kárhoztatják egyes szakmai és politikai szervezetek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kultúráért felelős államtitkárság az elmúlt évben több alkalommal egyeztetett a béremelésre vonatkozó kormányzati törekvésről. ’19 márciusában a Magyar Levéltárosok Egyesülete, az Országos Közgyűjtemények Szövetsége, a Kulturális Központok Országos Szövetsége, a Magyar Népművelők Egyesülete, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, az Informatikai és Könyvtári Szövetség, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, a Pulszky Társaság, a Petőfi Irodalmi Múzeum képviselőit személyesen én hívtam meg az irodámba, fogadtam őket, és hosszasan elemeztük a helyzetet.
Ezt követte ’19 júniusában egy találkozó a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával, Földiák András vezetésével. Decemberben ismét találkoztunk tágabb körben. Idén januárban és februárban kétszer leültünk az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság képviselőivel.
A sokszoros egyeztetés eredményeképpen összeállt egy problématérkép. Kérem, engedjék meg, hogy ezt a problématérképet, amelyet a szakvezetőkkel, a szakmai szervezetek vezetőivel közösen állítottunk össze, fölsoroljam önöknek.
Elsődleges indok, hogy a közalkalmazotti bértábla a 2008. évtől nem változott. Ennek roppant negatív hatásai gyűrűztek be a kulturális ágazatba. A bérszínvonalat kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum formálja. Annak ellenére, hogy ezek összege évenként emelkedik - az elmúlt évek alapján átlagosan 8-8 százalékkal -, a bértábla változatlansága miatt a minimálbér és garantált bérminimum folyamatos emelkedésének kedvező hatása egyre kevésbé érzékelhető az ágazatban.
Jelentős bérfeszültséget okoz, hogy a bérek egybecsúsztak, azaz a differenciált illetménymegállapítás nem valósulhatott meg. A teljes munkaidőben alkalmazásban álló, kulturális területen közalkalmazottként foglalkoztatottak bérszínvonalához képest az egyes nemzetgazdasági szegmensek jelentős bérelőnnyel rendelkeznek. A versenyelőny kedvezőtlenül hat a közalkalmazotti karrier munkaerőpiaci versenyképességére, a munkaerő megtartásának képességére és az utánpótlásra.
A kulturális területen közalkalmazottként foglalkoztatottak jelenleg olyan előmeneteli és illetményrendszerrel szembesülnek, amely jelentős lemaradást mutat más humán ágazathoz képest. A fentiek következménye, hogy a humán erőforrás olyan mértékű elvándorlása jelent meg a szektorban, amely az egész országot behálózó kulturális intézményrendszer működését már-már veszélyezteti.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A privátszféra elvitte a legjobb embereket. Nem tudják megfelelő módon kiemelni és megfizetni az intézmény vezetői a legjobb munkatársakat, és ennek az a következménye, hogy elvándorolnak a legjobbak a privátszférába. A fenti problémákat és negatív spirált a kulturális szektor képviselői jelezték az ágazati szakmai egyeztető fórumokon.
A kormány tehát jelen intézkedésével a szakmai szervezetek visszajelzéseire reagál, az Országgyűlés pedig évtizedes problémát orvosolhat a kulturális szféra tekintetében. Célunk, hogy a gyorsan változó piaci viszonyokra reagálni képes bérek kialakításával versenyképessé tegyük a szakterületet.
Tisztelt Ház! A fenti problémák megoldása a kulturális ágazat dolgozói közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá alakítása, ezáltal az egységes jogállásuk és munkavégzési feltételek megteremtése, valamint az illetmény helyébe lépő munkabér kialakítása azzal a garanciális rendelkezéssel, hogy az érintettek összességében nem kerülhetnek kedvezőtlenebb bérhelyzetbe, mint amit a hatályos szabályozás számukra jelenleg biztosít. Rendkívül fontos mondatsor volt ez.
A törvényjavaslat hatálya valamennyi kulturális intézményben foglalkoztatottra kiterjed, így a központi költségvetési szerveknél, a helyi és nemzetiségi önkormányzatoknál, valamint az egyházi szervezeteknél foglalkoztatottakra.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Államkincstár adatai alapján az érintettek száma 2020. január 1-jén 18 936 főt jelent. Itt szükséges elmondanom, hogy az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok után a közalkalmazottak jogviszonyváltásával párhuzamosan 2020-ban 6 százalékos béremelésről döntött a kormány. Ez több mint 5 milliárd forint többletforrást jelent a szektornak még ezekben a válságos időkben is. Egészen pontosan 2020. évben 5 103 630 740 forintról, és 2021. évtől beépülő jelleggel 5 645 628 426 forintot szánunk erre. Az EMMI-ben azon dolgozunk, és én személyesen is azért dolgozom minden erőmmel, hogy a lehetőségek függvényében további emelést sikerüljön realizálni a 2021. esztendőben. Itt fontos azt is hangsúlyoznom, hogy az érintettek összességében nem kerülhetnek kedvezőtlenebb bérhelyzetbe, mint amit a hatályos szabályozás számukra jelenleg biztosít.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A jogviszony- és modellváltás előnyei közül az időkeretre való tekintettel csak néhányat sorolnék föl. A közalkalmazotti jogviszony átalakulásával és az ahhoz kapcsolódó béremeléssel rugalmasabb, a munkaerőpiac dinamikus változásait követni képes munkajogi szabályozás jön létre.
A munkáltató intézményvezetőknek szélesebb mozgástere nyílik, hiszen a bértáblához immár nem kötött foglalkoztatás a minőségi közfeladat-ellátás záloga lehet. A foglalkoztatottak egy igazságosabb, a tényleges szaktudásuk és befektetett munkájuk szerinti bérezéshez juthatnak hozzá. A jogviszony átalakításával a tudásalapú kulturális ágazatban a tudás, a képesség és a tenni akarás válik a legfontosabb társadalmi értéktermelő faktorrá.
(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Ház! A második, rövidebb részben csak pár mondatos indoklást nyújtanék egyes kulturális tárgyú törvények módosítása tárgyában: a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása.
A GDPR szempontú módosítás mellett az Ltv. átfogó felülvizsgálatát a jogszabály hatálybalépése óta eltelt idő alatt történt jogszabályi és információtechnológiai változások, valamint az Ltv. alkalmazása során összegyűjtött tapasztalatok implementálása teszik indokolttá. Elsődleges cél a tudományos kutatás feltételeinek biztosítása, a személyes adatok publikálhatóságának az adatvédelmi szabályoknak való megfeleltetésével.
A másik ilyen változtatás a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása. Cél, hogy a határon túli magyarok könyvtári ellátottsága szervezettebb keretek között valósuljon meg, másrészt erősíteni kívánja a vidéki életminőséget. Ennek eszközeként létrehozza a regionális hatókörű könyvtárak rendszerét, amelynek feladata többek között a határainkon túli magyarság könyvtári szolgáltatásainak támogatása, valamint a megyei hatókörű városi könyvtárak együttműködésének, ellátásának koordinálása.
(20.10)
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása megteremti a nem minősített előadó-művészeti szervezetek pályázati, valamint a közös működtetésű, önkormányzati fenntartású színházak állami támogatásának alapját, amelyek részletszabályainak meghatározására kormányfelhatalmazást tartalmaz a javaslat.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérem, engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket arról, hogy a kultúráért felelős államtitkárság folyamatos, napi szintű kapcsolatot tart fenn a szakmai szövetségekkel, szakszervezetekkel. Én most is legalább két szervezettel tárgyalok egy nap, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy azokat a módosító javaslatokat, azokat a konkrétan megfogható és valós javaslatokat összerendezzük, és a parlamenti eljárás keretében nyitottak vagyunk arra, hogy konstruktív javaslatokat befogadjunk.
Köszönöm a figyelmüket. Tisztelettel kérem a tisztelt Háztól a módosítások, illetve a törvény elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
