SCHANDA TAMÁS JÁNOS
SCHANDA TAMÁS JÁNOS
SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Fogyasztóvédelmi Hatóság egyik szakterülete az élelmiszernek nem minősülő termékek piacfelügyelete. A hatóság és a laboratóriumi ellenőrzések célja, hogy kiszűrjék a piacról a veszélyes termékeket. A termékbiztonság évek óta a magyar fogyasztóvédelem középpontjában áll, ezért az ITM akkreditált vegyipari és műszaki laboratóriumai rendszeresen vizsgálják a kereskedelmi forgalomban elérhető árukínálatot. A laboratóriumi vizsgálatok azért fontosak, mert számos veszélyforrás, kockázat minden igyekezet és körültekintés ellenére sem állapítható meg pusztán ránézéssel a vásárlás során.
Ezen túlmenően a Fogyasztóvédelmi Hatóság a vámhatósággal együttműködve már a vámhatáron megállítja a veszélyes termékeket. Így ezek a termékek sem az üzletek polcaira, sem a webáruházakba nem kerülhetnek be. Ezzel nemcsak a magyar, hanem az európai fogyasztókat is megóvjuk a veszélyes termékektől.
Ha egy termék veszélyesnek bizonyul, a Fogyasztóvédelmi Hatóság nemcsak arról intézkedik, hogy az lekerüljön az üzletek polcairól, hanem indokolt esetben a vásárlóktól való visszahívásra is kötelezi a forgalmazót, a kereskedőt. A piacfelügyeleti vizsgálatok a fogyasztók mellett a tisztességes, jogkövető vállalkozások érdekeit is védik. A tagállamok éves szinten több mint kétezer bejelentést küldenek a fogyasztókra nézve súlyos kockázatot jelentő termékekről az európai gyorsriasztási rendszerbe, az úgynevezett RAPEX-be. Magyarország az utóbbi tíz évben mindig az élmezőnyben, jellemzően az első öt tagállam között volt a nem biztonságos termékek kiszűrésében, 2018-ban pedig a harmadik helyen végeztünk.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat célja az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs kötelezettség teljesítése, a piacfelügyeletről szóló EU-s rendelethez kapcsolódó hazai jogszabályok módosításával a rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseknek a megállapítása. A módosítás minden piacfelügyeleti hatóságra vonatkozik.
Az EU-rendelet alapján a törvénymódosítás vállalkozásbarát módon növeli a gazdasági szereplők önkéntes intézkedéseinek az arányát a nem biztonságos termékek esetében. Ha a jövőben a piacfelügyeleti hatóság veszélyes terméket talál, akkor haladéktalanul konzultál a céggel, ennek keretében felszólítja az érintett vállalkozást a megfelelő és arányos önkéntes intézkedés megtételére. Ha ezt a cég nem teszi meg, akkor a szükséges intézkedéseket a piacfelügyeleti hatóságok hozzák meg. A hatóság többek között a forgalomból való kivonást, a vásárlóktól történő termékvisszahívást, a kockázat súlyosságától függően bírság kiszabását is elrendelheti.
Mivel egyre többen vásárolnak interneten, szükség van az online piacfelügyelet erősítésére is. Ennek megfelelően a törvényjavaslat alapján a piacfelügyeleti hatóságoknak a jövőben lehetősége lesz a honlap blokkolására, ha az veszélyes terméket árusít. Ez azt jelenti, hogy a webáruházban vásárolt súlyos kockázatú termék esetén, ha más hatékony eszköz nem áll rendelkezésre, lehetőség lesz a honlapon vagy az applikációban megjelenő tartalom eltávolítására, a belépéskor figyelmeztetés megjelenítésére vagy akár a belépés korlátozására is. Az alapvető cél az, hogy a veszélyes, például már a bolti forgalomból kivont termékeket a webáruházakban se érhessék el a vásárlók.
Tisztelt Országgyűlés! A piacfelügyeleti hatóságok az értékesítési lánc szereplői közül a gyártóval, az importőrrel és a forgalmazóval szemben járhatnak el. Ugyanakkor az online kereskedelemben egyre nagyobb szerephez jutnak a termékek tárolását, csomagolását végző logisztikai szolgáltatók, akikkel szemben a piacfelügyeleti hatóság hatáskör hiányában nem tud intézkedni. Így egyes cégek akár visszaélésszerűen is a logisztikai szolgáltatókon keresztül el tudják árasztani a piacot veszélyes termékekkel, vagy legalábbis ki tudják kerülni a piacfelügyeleti ellenőrzési rendszert.
A törvénymódosítás a termékbiztonság erősítése érdekében az EU minden tagállamára vonatkozóan a logisztikai szolgáltatók felelősségét is rögzíti. Velük szemben felelősség megállapítására azonban kizárólag akkor lesz lehetőség, ha az értékesítési folyamat más szereplőivel, például a gyártóval vagy az importőrrel szemben nem tud eljárni a piacfelügyeleti hatóság.
Engedjék meg, hogy arra is felhívjam a figyelmet, hogy ez a módosítás nem vonatkozik a postai szolgáltatókra.
Tisztelt Országgyűlés! A termék biztonságos használatához elengedhetetlen a használati útmutató ismerete. Ezért az önök előtt lévő módosítás előírja, hogy a biztonságos használat érdekében a termékhez közérthető és egyértelmű használati és kezelési útmutatót, a biztonságot érintő figyelmeztetéseket kell mellékelni, méghozzá magyar nyelven.
Azt külön ki szeretném emelni, hogy a törvényjavaslatnak ez a módosítása nem kapcsolódik a jogharmonizációs feladat teljesítéséhez, de úgy gondolom, hogy a folyamatosan fejlődő technológiák miatt ez ma már elengedhetetlen. A tervezet továbbá a veszélyes termékek forgalmazásának hatékonyabb tiltását teszi lehetővé azzal, hogy még szorosabbá válik az uniós piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködés és kommunikáció.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat alapján az élelmiszernek nem minősülő, nem biztonságos termékek forgalmazásának korlátozása vagy kivonásuk válik hatékonyabbá, uniós szinten egységessé. A változások eredményeként a fogyasztói biztonság javul, a vállalkozásoknak pedig egyértelműbb szabályokat kell betartaniuk. Az illetékes hatóságok fokozott együttműködése pedig hatékonyabb online piacfelügyeletet tesz a jövőben lehetővé.
A fentiek és az elhangzottak miatt arra kérem nagy tisztelettel önöket, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
