DR. RÁKOSSY BALÁZS
DR. RÁKOSSY BALÁZS
DR. RÁKOSSY BALÁZS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A 2010 előtti kormányzási időszakkal ellentétben a kormány kiemelt figyelmet fordít az ország valamennyi térségének fejlesztésére. 2010 előtt a fejlesztéspolitikai intézkedések csak kismértékben járultak hozzá az egyes térségek fejlődéséhez, és a fejlesztéspolitika nem a területileg kiegyenlített fejlődést segítette elő, hanem inkább erősítette egyes térségek leszakadását. 2010 előtt a gazdasági és a társadalmi különbségek kimutatható mértékben fokozódtak.
E negatív folyamatok megfordítása érdekében a kormány az elmúlt tíz évben több jelentős, a területi különbségek csökkentésére irányuló intézkedést tett. A hazai gazdaság 2013 óta kiegyensúlyozott, és fenntartható növekedési pályán van. 2018-ban a növekedés mértéke 5,1 százalékot ért el, ez a lendület 2019-ben tovább folytatódott. Az elmúlt időszakban meghozott kormányzati intézkedések, kiemelten a kormány versenyképességi programja, valamint a beruházásösztönző gazdasági környezet nyomán a növekedés mögött elsősorban a foglalkoztatás és a növekvő beruházások állnak, termelési oldalról pedig az ipar, az építőipar, illetve a szolgáltató szektor is támogatta a bővülést.
A lendületes fejlődést eredményesen segítette az európai uniós gazdaság- és területfejlesztési források hatékony felhasználása, a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program, a GINOP, a terület- és településfejlesztési operatív program, a TOP, illetőleg a versenyképes Közép-Magyarország operatív program, a VEKOP keretében.
Az Országgyűlés 2014-ben fogadta el a „Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót”, amely kiemelten kezeli a területi fejlesztési és felzárkóztatási célokat. E célokat az említett 2014-2020-as kormányzati társfinanszírozással működő fejlesztési programok hatékonyan érvényesítik. A koncepció 2030-ig jelöli ki a nemzeti fejlesztéspolitika jövőképét, átfogó és specifikus céljait, összehangolva az ágazati és a területfejlesztési célokat. A koncepció iránymutatást ad a kiemelt területi fejlesztési célokra, a kiemelten kezelendő térségekre, emellett számos gazdasági és társadalmi statisztikai mutató alapján a kormány rendeletben határolta le az úgynevezett kedvezményezett járásokat, amelyek fejlesztéseket célzó kedvezményekben részesülhetnek például az uniós források odaítélésénél.
A gazdasági felzárkóztatás érdekében a kedvezményezett járások területén alapulva alakította ki a kormány a szabad vállalkozási zónákat, amelyek területén a kis- és középvállalkozások adókedvezményben részesülnek, továbbá ezek a vállalkozások a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program kapacitásbővítésre nyújtható, vissza nem térítendő támogatásainak egyik célcsoportját is képezik.
Az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, illetve a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény nevesít további két olyan térséget, amelyek országos területfejlesztési jelentőségük miatt úgynevezett kiemelt térségi státusszal rendelkeznek: a Balaton Kiemelt Térségben és a Tokaj Borvidék Kiemelt Térségben a kormányzat és a helyi szereplők együttműködésében működő térségfejlesztési tanácsok működnek. Mindkét térségfejlesztési tanács eredményesen segíti térségük és településeik fejlődését, jelentős mértékben járul hozzá a célzott és hatékony fejlesztésükhöz, emellett a térségi egyeztetésekhez is kiváló fórumot biztosítanak.
(19.50)
A térségre gyakorolt hosszan tartó hatásai miatt mindezen intézkedések és intézményi fórumok sorába jól illeszkedik az Országgyűlés által kijelölendő Közép-Duna Menti Kiemelt Térség, amely a Közép-Duna menti térségben megvalósuló nagyberuházások révén közvetett módon felmerülő térségfejlesztési és ágazati beavatkozási igények összehangolt kezelését hivatott biztosítani.
A Közép-Duna menti térség összesen 98 települést fog össze. E térségben tervezett fejlesztések koordinált előkészítését, a fejlesztések közötti szinergiák összhangjának megteremtését, továbbá az eredmények hosszú távú kihasználtságát, továbbhasznosítását, fenntarthatóságát segíti elő a törvényjavaslat alapján megalakítandó Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács, amelyet a kormány kiemelt térségi fejlesztési tanácsként javasol megalapítani.
A kormányzati törekvések a Duna által elválasztott, ma is a megyék szélének tekintett, hazánk fontos ipari központjaitól sok esetben távolabb eső, kevésbé frekventált területeinek összehangolt fejlesztését célozzák.
A Közép-Duna menti térség elsősorban a Duna-völgyi területet és a hagyományokon alapuló elvek mentén egymással szorosabban együttműködő mezőföldi és kiskunsági települések közös területeit jelenti. A kiemelt térség három megye, Bács-Kiskun, Fejér és Tolna metszetében fekszik. A korábbi évtizedekben belső perifériának számító térség a közös értékek megerősítésében és az együttműködésben érdekelt. A térség központi települései Szekszárd, Paks és Kalocsa városok, melyek környezetében néhány kisebb város is található, és számos lassabban fejlődő vidéki, esetenként társadalmi-gazdasági szempontból kevésbé fejlett település.
A kormányzati erőfeszítések a térségen belüli területi fejlettségbeli különbségek csökkentésére, a térségi fejlesztési potenciálok kiaknázására és a fejlesztések megvalósításának összehangolására irányulnak. A tervezett fejlesztések a Közép-Duna menti térség ipari, gazdasági és társadalmi innovációját is szolgálják, amelyek hosszú távon hozzájárulnak a régió tőkevonzó képességének és adóerejének javításához is.
A Közép-Duna menti térség kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánítását az a törekvés is erősíti, hogy a térségben tervezett beruházások építési ideje alatt nagy létszámú munkaerőigény fog jelentkezni, amelynek nagyobb része időszakos igény lesz. Ez egyedi gazdaságfejlesztést, intézményfejlesztést és intézményi együttműködést jelent majd, amely a hosszú távon fenntartható térségfejlesztés megvalósítása szempontjából megfelelő alapokat és lehetőségeket teremt.
Tízéves távlatban a Közép-Duna menti térségben a paksi fejlesztés mellett egyéb fejlesztésekre is sor fog kerülni: a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű új Duna-híd építése; vasúti vonalak felújítása, útfejlesztések, útfelújítások, kikötőfejlesztés, valamint települési infrastruktúra-fejlesztések az egészségügyi, köznevelési, szakképzési, átképzési, közbiztonsági, valamint turisztikai fejlesztési területeken.
Az egyes fejlesztések mentén számos kiegészítő beruházás szükséges a munkaerő elszállásolása, a betelepülő vállalkozók telephelyének kialakítása, a közművek fejlesztése, a közbiztonság növelése, a térségben feladatokat betöltő állami szervezetek munkavállalóinak lakhatása, felkészítése érdekében.
A Közép-Duna menti térségben 2023-ban megépülő Paks-Kalocsa-híd hozadéka, hogy megteremti a Duna mindkét oldalán elhelyezkedő települések átfogó, úgynevezett NUTS 2-es szintű területi egységeket is összekötő összehangolt fejlesztésének további lehetőségeit.
A bővülő infrastrukturális kapacitásoknak a hosszabb távon történő kihasználása, a fejlesztési eredmények fenntartása, új befektetési lehetőségek térségbe vonzása érdekében szükséges és egyben indokolt a Közép-Duna menti térség egy területi egységként történő kezelése.
A térség belső fejlettségi különbségeiből fakadó fejlesztési szükségletek és a térség nagyberuházásainak - mint például a Paksi Atomerőmű-építés, az új Duna-híd megépítése - megvalósítása által generált hatások meghatározott települési kört érintően rajzolódnak ki. A térséghez tartoznak például jelenleg a kiugróan jó mutatókkal rendelkező Paks város, a környezetében néhány lassabban fejlődő város, illetve a többségében lassan fejlődő, esetenként társadalmi-gazdasági szempontból nehézséggel küzdő települések. A települések együttműködésének növelése, a térség valós területi egységgé formálása a terület- és térségfejlesztésben érintett szakterületek bevonásával, a települések adottságainak, lehetőségeinek fokozottabb kiaknázásával valósulhat meg.
Az állami nagyberuházások megvalósítását követő fejlesztési, együttműködési fázisban szükséges a korábban megvalósított, funkcióváltással érintett infrastrukturális és humán intézményi kapacitásokat új hasznosítási módok bevezetésével támogatni, azok további fenntartását elősegíteni. Alapvető az az elvárás, hogy a fenntarthatóság már az egyes tervezési fázisokban megjelenjen, azonban e speciális térségben a megváltozó funkciók kezelése és az arra való felkészülés még összetettebb koordinációt igényel.
A felmerülő alapvető térségi infrastrukturális, mint energetikai, vízügyi, közlekedési hálózatok, a képzési rendszer, a lakásellátottság, a mezőgazdaság, a turisztikai szolgáltatások, a szociális és egészségügyi ellátások rendszere, de a közigazgatási és egyéb szolgáltatások rendszerének a megújítása, hosszú távon fenntartható fejlesztése is átfogó térségi szemléletet és területileg is arányos tervezést és fejlesztést követel meg. Szükséges kidolgozni azokat az ellenpólusokat, amelyek mentén a térségben kiegyenlített ipari és gazdasági fejlettségi struktúra biztosítható a jövőben.
A következő évtizedekben a területfejlesztés, a klímavédelem, a vállalkozásfejlesztés és az innovációs tevékenységek számára megfelelő térségi ökoszisztémát célszerű kialakítani, amely képes a szinergikus hatásokat azonosítani és a fejlesztési lehetőségeket egymás erősítése érdekében hatékonyan kihasználni.
A harmonikus fejlesztési tevékenység térségi szemléletet, folyamatos fejlesztési együttműködést, hatékony szervezeti koordinációt igényel a központi és a helyi, valamint a térségi, megyei önkormányzati és kormányzati szereplők részéről. Ehhez nélkülözhetetlen a szélesebb körű térségi együttműködés kialakítása, a meglévő kapcsolatrendszer megerősítése, a professzionális térségfejlesztési szervezet működtetése.
A fejlesztési tevékenység rendkívül szerteágazó jellege a hazai és az európai uniós fejlesztési lehetőségekkel is összekapcsolódik, speciális térségi jellemzők, valamint a térségen belüli fejlettségbeli különbségek kezelése alátámasztják azt az elképzelést, hogy a 2021-2027-es éveket felölelő európai uniós költségvetési időszakra vonatkozóan a térségi tervezést egy térségi fejlesztési tanács tudná a leghatékonyabb módon ellátni.
Tisztelt Országgyűlés! A három, most megtárgyalásra kerülő, egymással szorosan összefüggő önálló indítvány a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség lehatárolásával kapcsolatos egyes feladatokról szóló kormányhatározatban foglaltaknak megfelelően két határozati javaslattal kijelöli és lehatárolja a Közép-Duna Menti Kiemelt Térséget, a Ház előtt fekvő törvényjavaslat pedig elősegíti a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács kiemelt térségi fejlesztési tanácsként való megalapítását, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény térségi fejlesztési tanácsokra vonatkozó alcímének az újraszabályozásával. A három indítvány együttes elfogadása eredményezi a cél elérését.
Engedjék meg, hogy néhány szóval mind a három törvényhozási javaslatra kitérjek. Az első a beterjesztett országgyűlési határozati javaslatok, amellyel kapcsolatosan engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket, hogy a területfejlesztési és területrendezési szempontból kiemelt térségek körét a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján az Országgyűlés határozattal fogadja el. A kiemelt térséget az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióról szóló, 2014-ben elfogadott országgyűlési határozat rögzíti, amelyet a Közép-Duna Menti Kiemelt Térséggel szükséges kiegészíteni. Ennek megfelelően a „Nemzeti fejlesztés 2030” országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióról szóló 1/2014. országgyűlési határozat módosítása az ország kiemelt térségei közé emeli a Közép-Duna Menti Kiemelt Térséget. A Közép-Duna Menti Kiemelt Térség területi kiterjedését azonban az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozat nem tartalmazza, ezért szükséges egy új határozat elfogadása.
A Közép-Duna Menti Kiemelt Térség területi lehatárolásáról szóló országgyűlési határozati javaslat a kiemelt térség földrajzi kiterjedését, területi lehatárolását rögzíti az abban felsorolt 98 település közigazgatási határában.
(20.00)
A javaslat azoknak a településeknek a bevonását tartalmazza, amelyek egyrészt a Duna középső szakaszán korábban a leginkább elszigetelt, de stratégiai fontosságú ágazatokkal, például honvédelemmel, atomerőmű-működtetéssel érintett települések voltak, illetve ma is azok; másodrészben a közelmúltban és a közeljövőben a dunai hidak építése által jelentős mértékben fokozhatják a beépülésüket a gazdasági vérkeringésbe, a dunapentelei, a szekszárdi és a tervezett dunaszentgyörgy-foktői hidak térségei; harmadrészt a dunai vízi fejlesztési igények által leginkább érintett Duna- és Sió-szakasz települései; végül pedig a Mezőföld térség gazdaságfejlesztési szempontból új lehetőséget biztosító, jelentős mértékben fejlesztésre szoruló települései, amelyek együttműködésüket már kialakították és bizonyították.
A Közép-Duna Menti Kiemelt Térség települései közül 28 Bács-Kiskun megyében, 8 Fejér megyében, 62 pedig Tolna megyében fekszik. A 98 javasolt település közül több jelentős fejlesztési igénnyel rendelkezik, mivel a települések közel fele, 44 település kedvezményezett járásban található. A 44 településen belül 1 település fejlesztendő járásban, 37 település pedig komplex programmal fejlesztendő járásban fekszik. A 44 település területének aránya a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség teljes területéből 40 százalékot fed le, az itt élő lakosság aránya a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség teljes lakosságából pedig több mint 32 százalékot jelent.
A Ház előtt fekvő javasolt törvénymódosítás a hatályos területfejlesztési törvény III. fejezete keretében került benyújtásra, amely felsorolja a területfejlesztést ellátó területi szerveket, közöttük a térségi fejlesztési tanácsokat is, valamint azok feladatait.
A törvényjavaslat elfogadásával azt kívánjuk elérni, hogy egyrészt a térségi fejlesztési tanácsokra vonatkozó hatályos szabályozás egységesebb és még robusztusabb szerkezetű legyen; másrészt átláthatóbbá szeretnénk tenni a térségi fejlesztési tanácsokhoz és a kiemelt fejlesztési tanácsokhoz rendelt feladatokat; az egyes térségi fejlesztési tanácsok kiemelt státuszának hátterét és okát kívánja az előterjesztés pontosítani; erősíteni szeretnénk az ország kiemelt fejlesztési térségeinek a szerepét a területi tervezésben és a fejlesztési tervek megvalósításában; végül pedig az előterjesztéssel azt szeretnénk elérni, hogy legyen nagyobb összhang a térségi területfejlesztési célkitűzések, valamint a hazai és az európai uniós támogatási források felhasználása között.
A kormány mindezek mellett kiemelt feladatának tekinti a szubszidiaritás elvének hangsúlyos érvényesítését is. Eszerint a feladatok megoldására lehetőség szerint az ahhoz legközelebbi szinteket kell igénybe venni, ahogy a szubszidiaritás elve ezt megfogalmazza.
A bemutatott céloknak megfelelően a törvényjavaslat a térségi fejlesztési tanácsokra vonatkozó alcím újraszabályozására irányul, és kibővíti a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok körét a Közép-Duna menti fejlesztési tanáccsal, rögzíti annak tagsági összetételét.
A törvényjavaslat egyértelműen rögzíti azokat a feladatokat, amelyeket az összes térségi fejlesztési tanácsnak, illetve többletfeladatként kizárólag a kiemelt térségi fejlesztési tanácsoknak kell ellátniuk.
A területpolitikai és fejlesztéspolitikai hatékonyság növelése érdekében egyrészt az összes térségi fejlesztési tanács üléseinek állandó meghívottjai közé sorolja a területfejlesztési stratégiai tervezésért felelős miniszter képviselőjét, másrészt a három kiemelt térségi fejlesztési tanács üléseinek állandó meghívottja lesz az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője is.
Miután a benyújtott javaslat a jelenleg is működő kettő - Balaton Fejlesztési Tanács, illetve a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács - mellé létrehoz egy új kiemelt térségi fejlesztési tanácsot egyértelmű feladatkörrel, így rögzíti azt az alkotmányos elvárást is, hogy a létrehozandó Közép-Duna menti fejlesztési tanács működtetésének költségeihez a központi költségvetés fog hozzájárulni.
A törvényjavaslat előírt feladatai alapján a megalapítandó kiemelt térségi fejlesztési tanács többek között rendszeresen fogja vizsgálni és értékelni a térség társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti állapotát, azonosítja a fejlesztési szükségleteit; az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban ki fogja dolgozni a térség területfejlesztési koncepcióját és programját; megállapodást köthet az érintett miniszterekkel, minisztériumokkal a térségi fejlesztési program finanszírozásáról; figyelemmel kíséri az uniós fejlesztési programok térséget érintő feladatainak végrehajtását; kormányzati döntés esetén közreműködhet az operatív programok térséget érintő feladatainak végrehajtásában; véleményezi az illetékességi területe szerinti megyék területfejlesztési koncepcióját és programját; a kapcsolódó térségi fejlesztési tanácsokkal, a megyei önkormányzatokkal és nagyvárosokkal is együttműködhet megfelelő megállapodások keretei között az egyes fejlesztési kérdésekben; és természetesen tevékenységéről rendszeresen beszámolót fog készíteni.
A Duna menti fejlesztési tanács számára az elkövetkező időszak legfontosabb feladata a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség területfejlesztési koncepciójának és területfejlesztési programjának a kidolgozása lesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban és a bevezetőben már említett fejlesztésekre alapozva.
A területfejlesztési koncepció hosszú távra, 14 évre határozza meg a kiemelt térség jövőképét, a térség fejlesztésének elveit, átfogó céljait, a fejlesztések eszköz- és intézményrendszerét. A területfejlesztési program középtávra, 7 évre pedig rögzíti többek között a térség fejlesztési célrendszerét, azonosítja a fejlesztési prioritásokat és beavatkozásokat, a monitoring- és értékelési terveket, a végrehajtásban közreműködő szervezetek közötti együttműködést, az elérendő célokat.
A két területfejlesztési terv megalapozza a kiemelt térséget érintő hazai és a 2021-2027 közötti uniós fejlesztési időszak uniós forrásainak célirányos, integrált és hatékony felhasználását, hozzájárulva ezzel a területi különbségek csökkentéséhez.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány fejlesztési elképzeléseihez szervesen kapcsolódik a térségen belüli fejlettségi különbségek csökkentése, a különböző fejlesztések és fejlesztési hiányok miatt várható, kialakuló, felerősödő különbségek megelőzése, azok megfelelő kezelése. Biztos vagyok abban, hogy a most önök előtt lévő törvényjavaslat és a két határozati javaslat elfogadása nemzeti célkitűzéseink megvalósítását fogja szolgálni, hozzájárul az ország stabilitásához és fenntartható fejlődéséhez és a versenyképesség növeléséhez. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot, valamint a két határozati javaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Ovádi Péter tapsol.)
