CSÁNYI TAMÁS,
CSÁNYI TAMÁS,
CSÁNYI TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Először is az előző vitára egy pillanat erejéig hadd térjek vissza! Ott nagyon elszabadultak az indulatok és messze mentek a kedves képviselőtársak, én azonban szeretnék most ragaszkodni a konkrét témánkhoz, így ennek kapcsán fejteném ki gondolataimat.
A törvényjavaslat kapcsán először is szeretném kifejezni a Magyarországon tevékenykedő egyházaknak a köszönetünket és nagyrabecsülésünket a szociális és gyermekvédelmi területen végzett nagyon hasznos és példamutató tevékenységükért. Hívő, lelki alkalmakkal élő reformátusként örülök annak, hogy a nagyhéten az Országgyűlés színe előtt az egyházakról is eshet szó, bár meg kell jegyeznünk, hogy a járvány idején kissé visszásnak tűnik ez az időpont, talán kiderül majd, hogy miért most kell róla beszélni. De ha már itt van, természetesen váltsunk róla néhány szót.
Annak is örülünk, hogy olyan javaslat fekszik előttünk, amely az egyházakat igyekszik megerősíteni, anyagi könnyebbséget nyújtani karitatív munkájukban. A Jobbik Magyarországért Mozgalom keresztény, nemzeti néppárt, így minden észszerű javaslatot, amely a keresztény identitásunkat megőrző, élénkítő egyházak erősítését célozza, tudunk támogatni. Reméljük, itt is ez lesz. A 2018-as választási programunkban is foglalkoztunk már több ponton az egyházakkal, ahogy akkor fogalmaztunk, kezdeményezzük és folytatjuk a kommunista diktatúra alatt államosított egykori egyházi intézmények, ingatlanok visszaszolgáltatását, együttműködve az illetékes egyházakkal. Reméljük, ez is megvalósulhat egyszer, ha van ilyen szándék, akkor ránk számíthatnak.
A törvényjavaslatra kanyarodva, ebben, ahogy az előbb is hallhattuk, 29 ingatlan tételes felsorolását látjuk, amely ingatlanok közül a Magyarországi Evangélikus Egyház 7, a Református Egyház 9, a Görögkatolikus Szeretetszolgálat 1 és a Máltai Szeretetszolgálat 10-et kaphat meg, darabszámokat közöltem. Bízunk abban, ahogyan elhangzott államtitkár úr szájából is, hogy az érintett fenntartó közösségek továbbra is gondos gazdaként fogják majd a tulajdonukba kerülő ingatlanokat kezelni. Látjuk és üdvözöljük azokat a biztosítékokat is, amelyek szerepelnek a feladatkör esetleges megszűnése vagy megszüntetése esetén, miszerint ebben az esetben visszaszáll a tulajdonjog az államra. Ez fontos a közvagyon megőrzése céljából.
Ugyanakkor a törvényjavaslat nem tartalmazza az esetleges értékvesztést, amortizációt az ingatlanokat tekintve, így azonban az állami vagyon csorbulhat, örülnénk, ha ennek is látnánk a megvalósulását ebben.
Azért kérdések is megfogalmazódnak a törvényjavaslattal kapcsolatban, amelyekre a megnyugtató válaszait szívesen vennénk. Milyen megfontolás alapján kerültek kiválasztásra pont ezek az ingatlanok? Lesz-e ennek a folyamatnak következő lépése?
(17.30)
A részletes indoklásban ezt olvassuk, idézem: „Tulajdonost megillető jogosítványok hiányában a jelenlegi ingyenes használati megállapodással átadott vagyon tekintetében azonban nincs az egyházaknak mozgástere.” Milyen mozgástérre lenne szüksége az érintett közösségeknek az ingatlanok tekintetében? Ennek az érvelésnek némileg ellentmond, hogy azt olvashatjuk, hogy az intézmények, ha valamilyen változtatást szeretnének az egyház révén végrehajtani, például, mondjuk, férőhelyszámot csökkenteni vagy növelni - amit én úgy értelmezek, hogy itt van a szabad mozgástér lehetősége -, akkor máris az emberi erőforrások miniszterével találják magukat szemben, akinek mindehhez engedélye kell majd, tehát nem látom megvalósulni a szabad mozgásteret.
Ha már a Jobbik programját említettem az imént, akkor engedjék meg, hogy fel is tegyem azt a konkrét kérdést, hogy tervezik-e a kommunista diktatúra alatt államosított egykori egyházi intézmények, ingatlanok visszaszolgáltatását, együttműködve az illetékes egyházakkal.
Igyekeztem felkészülésem során széleskörűen tájékozódni, és kerestem az egyházak reakcióját is a benyújtott törvényjavaslatra - azt hiszem, hogy talán pont egy hete került benyújtásra -, de sajnos nem találtam ezzel kapcsolatban semmilyen reakciót. Mindemellett én örömmel vettem volna azt, ha néhány pozitív gondolat születik az egyházak részéről ebben a témakörben.
Engedjék meg, hogy a végén, ha már az egyházi kommunikációról esik szó, hiányérzetemet fejezzem ki ebben a kérdésben. Úgy gondolom, hogy a hívő testvérek megszólítása, lelki gondozása fontos missziója minden egyháznak, és ennek a missziónak a világjárvány közepén is meg kell maradnia. Én e helyről kérem tehát a Magyarországon működő egyházakat, hogy aktívabban vegyenek részt nemcsak a kommunikációban, hanem a vírus elleni küzdelemben is ebben a vészterhes időszakban. Köszönöm a figyelmüket, és várom a válaszokat. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
